Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 3. szám - Szigyártó Zoltán: Módszer az árvízi szükségtározók térfogatának és vízkivételének a hidrológiai méretezéséhez

SZIG^MRTÓ^^Ióds/ci^izjimzi^szükségtározó^érfoeatána^&^zk^v^

59

(azok paramétereinek a tartott 803 cm-es szintre vonatkozó értékével együtt).

Mindezek ismeretében a számítás a következők szerint alakult:

— Az első feladat a (12), (13) és (15) összefüggés fel- használásával az F(V\Hm>H,) feltételes eloszlásfüggvény független változójának a V=37,0 106m3-os értékéhez tartozó valószínűség meghatározása, melyre a korábbi F(fjHm>H,) = 0,8030-ás érték helyett az F(F|Hm>H,) = 0,5562-es eredményt kaptuk.

— Az így kapott eredményt felhasználva már áttérhetünk a tározó szükséges vízkivételi kapacitásának a meghatározására. Ezt pedig a (22) összefüggés közelítő számítással elvégzett megoldásával úgy határozunk meg, hogy a képlet bal oldalán álló Fb(£>,|//„,>803)=0,8030 kifejezés helyébe az Fb(g,|//m>803)=0,5562 kifejezést írjuk be. A vízkivétel szükséges kapacitására a hidrológiai méretezés során kapott Q,j%=650 m3/s helyett így kaptuk tehát meg az annál lényegesen kisebb a £>,=386 m3/s-ot.

— Következhet tehát az üzemelés során a folyóban maradó vízhozam kiszámítása úgy, hogy a (29) összefüggés baloldalán levő Fb(£>,|//m>803)=0,8030 kifejezés helyébe újból az Fb(£>,|//m>803)=0,5562 kifejezést írjuk be, majd az így kapott összefüggést közelítő számítással megoldjuk. Az eredmény így £>,=3771 m3/s lesz a hidrológiai méretezés során kapott £>,/%=4188 m3/s helyett.

— Rátérhetünk annak kiszámítására, hogy az adott körülmények között a tározó üzemeltetésével milyen mértékben lehet leszállítani az 1%-os árvízszintet. Ezt pedig az előzőleg már bemutatott eljáráshoz hasonlóan úgy számítottuk ki, hogy a tározó hidrológiai méretezése során már használt (35) képlet bal oldalán a Fb(£>,|//m>803) = 0,8030 kifejezés helyébe újból az Fb(zl//|//m>803) = 0,5562 kifejezést írtuk be, majd az így kapott összefüggést közelítő számítással megoldottuk. Az eredmény most zl//= 19,2 cm lett a hidrológiai méretezés során kapott AH,o/=32,4 cm helyett.

— Utoljára maradt annak a meghatározása, hogy a 37,0 106m3-estározótérfogat üzemeltetésének az eredményeként az 1997. évi mértékadó árvízszint hány százalékos árvízszintnek fog majd megfelelni. Erre a célra a feltételes és a feltétel nélküli valószínűségek között fennálló, a már ugyancsak bemutatott (5) összefüggést kellett felhasználnunk úgy, hogy abba a P(Hm>H,) valószínűség helyébe a P=0,05076, az F(x|//„>//,) helyébe pedig a Fb(!/|7fm>803)=0,5562 kifejezést írtuk be. így kaptuk aztán végeredményül azt, hogy ha a 74,0 106m3-es tározó helyett csak egy 37,0 106m3-es tározót lehet megépíteni, úgy ez a 803 cm-es mértékadó árvízszint valószínűségét nem 1 %-ra, hanem csak 2,3 %-ra tudja lecsökkenteni.

A megépített tározó ellenőrzése.

A megépített tározók ellenőrzése során két feladatot kell megoldani. A hidrológiai méretezést elvégezve, a kapott eredményekre támaszkodva ellenőrizni kell, hogy a rendelkezésre álló tározótérfogat, illetve a tározó megépített vízkivételének a kapacitása nem kisebb-e a hidrológiai méretezés során kapott értéknél. Ha ez teljesül, biztosak lehetünk abban, hogy a tározó a megemelkedett 1 %-os árvízszintet le fogja szállítani az 1997. évi mértékadó árvízszint magasságára. Ha viszont a méretezés e- redménye szerint vagy a tározótérfogat vagy a vízkivétel

vízszállító-képessége nem megfelelő, a vizsgálatokat tovább kell folytatni.

Abban az esetben, ha a tározótérfogat nem megfelelő, az előzőek szerint (adott tározótérrel számolva) meg kell határozni azt, hogy ehhez a tározótérfogathoz milyen vízszállító-képességű vízkivételt tartozik, s hogy az ilyen tározó a folyóra milyen hatást gyakorol. Ha pedig a tározó az így elvégzett számítások eredményénél nagyobb kapacitású vízkivétellel rendelkezik, biztosak lehetünk abban, hogy a vízkivétel kis vízszállító-képessége nem fogja akadályozni a tározó megfelelő feltöltődését. Ellenkező esetben viszont a számításokat tovább kell folytatni, s meg kell határozni, hogy a vízkivétel kiépített vízszállító-képessége milyen hatást gyakorol a folyóra: mekkora lesz a tovább folyó vízhozam, a tározó üzemeltetése az 1 %-os árvízszintet milyen mértékben tudja leszállítani és mekkora lesz a mértékadó árvízszint meghaladásának a valószínűsége.

Továbbá ugyancsak ez a feladat akkor is, hogyha bár a hidrológiai méretezés eredménye szerint a tározótér nagysága megfelelő, de a vízkivétel kapacitása a szükségesnél kisebb, mivel ez ebben az esetben is akadályozhatja a tározó megfelelő feltöltődését.

A feladat megoldása érdekében most is abból indultunk ki, hogy e vizsgálatok során az üzem közben tartandó vízszint továbbra is az 1997. évi mértékadó árvízszintnek megfelelő 803 cm. Ennek következtében már ismerjük a tartott szint meghaladásának a P(//„>//,) = 0,05076 valószínűségét és a vizsgálandó három valószínűségi változó eloszlásfüggvényét (azok paramétereinek a tartott 803 cm-es szintre vonatkozó értékével együtt). Ezeken kívül (az előző számításokkal összhangban) a kiépített tározótérfogat most is 37,0 106m3 lett, s feltételeztük, hogy a tározó vízkivételének kapacitása a tározótér nagyságának megfelelő g,=386 m3/s helyett csak £>,=200 m3/s.

Mindezek ismeretében a számítás a következők szerint alakult:- Az első feladat a (18) összefüggés felhasználásával az ¥(Q,\Hm>H,) feltételes eloszlásfüggvényből a £>,=200 m3/s-hoz tartozó valószínűség meghatározása, melyre az előző vizsgálat szerint kapott F(£>,|//m>//,)=0,5562-ős érték helyett az F(Q,\Hm>H,) = 0,3084-es valószínűséget kaptuk.- Következhet tehát az üzemelés során a folyóban maradó vízhozam kiszámítása úgy, hogy a (29) összefüggés baloldalán levő Fb(£>,|//m>803)=0,8030 kifejezés helyébe újból a most kapott Fb(g,|//m>803)= 0,3084 kifejezést írtuk be, majd az így kapott összefüggést közelítő számítással megoldottuk. Az eredmény így £>,=3395 m3/s lett a hidrológiai méretezés során kapott £>, r/o=4188 m3/s helyett.- Rátérhettünk tehát annak kiszámítására, hogy az a- dott körülmények között a tározó üzemeltetésével menynyivel lehet leszállítani az 1%-os árvízszintet. Ezt pedig, akár csak az előzőek során, úgy számítottuk ki, hogy a tározó hidrológiai méretezése során már használt (35) képlet bal oldalán a Fb(zf//|//m>803)=0,8030 kifejezés helyébe újból az Fb(zl//|//m>803)= 0,3084 kifejezést írtuk be, majd az így kapott összefüggést közelítő számítással