Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 3. szám - Szigyártó Zoltán: Módszer az árvízi szükségtározók térfogatának és vízkivételének a hidrológiai méretezéséhez
58 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. EVF. 3. SZ. a; (AH) = 25,1 cm. (34) tartott számítási segédszint {Hv cm) 13. ábra. A vízszinttartás hatására a folyóban bekövetkező vízszint-csökkenés fél-normális eloszlásának paramétere a tartott számítási segédszint magasságának a függvényében 14. ábra. A folyóban bekövetkező vízszintcsökkenés empirikus eloszlásfüggvényére legjobban illeszkedő félnormális eloszlás Ennek birtokában az 7. táblázat fejlécében (a szokásos módon) félkövér számokkal jelölt mintákra a Fisher- Szigyártó illeszkedés-vizsgálatot most is kétféle módon, a mintából közvetlenül számított és a (33) összefüggéssel az egyes H, tartott számítási segédszintekre meghatározott paraméterek felhasználásával végeztük el. Az így kapott eredményeket a 8. táblázat PFS] és PFS2 oszlopában tüntettük fel; amelyeknek adatait még alátámasztja a legjobban és legrosszabbul illeszkedő eloszlás empirikus eloszlásfüggvényét és eloszlásfüggvényét bemutató 14. és 15. ábra is; melyekhez az eloszlás paraméterét a (33) képlet felhasználásával számítottuk ki. 0 50 100 150 200 250 300 vízszintcsökkenés a vízszinttartás hatására (AH, cm) 15. ábra. A folyóban bekövetkező vízszintcsökkenés empirikus eloszlásfüggvényére legrosszabbul illeszkedő fél-normális eloszlás Most tehát, az ide vágó vizsgálatok befejezéséhez, már csak egy lépés maradt hátra. Az eloszlásfüggvény (31) képletébe be kellett helyettesíteni a (11) és (34) összefüggésnek megfelelő számszerű értékeket, s az így kapott (35) függvényből közelítő számítással6 meg kellett határozni a vízszintsüllyedésnek azt a (mérnöki gyakorlatban 1%-osnak nevezett) mértékét, amely akkor áll elő, amikor a vízszint-tartással üzemelő tározó éppen a kialakuló 1 %-os árvízszintet süllyeszti le az 1997.évi értékadó árvízszint magasságára. Az előirányzott közelítő számítást elvégezve így jutottunk tehát arra, hogy a vízszintsüllye- dés keresett mértéke AHb= 32,4 cm, (36) melynek meghatározásával be is fejeződött a vízszinttar- tásos üzem folyóra gyakorolt hatásának a vizsgálata. Kiegészítő számítások A tervezés során a kiépíthető tározótérfogat figyelembe vétele A gyakorlatban nem egyszer előfordulhat, hogy az 1 %-os nagyvíz megemelkedése a folyó egyes olyan szelvényeiben is szükségessé teheti szükségtározó létesítését, ahol az elvégzett hidrológiai méretezés eredményeként kapott 1 %-os valószínűségű tározótérfogat kiépítéséhez elég hely nem áll rendelkezésre. Ilyenkor természetesen csak az lehetséges, hogy megvalósításra a kiépíthető tározó-térfogatot irányozzuk elő Ezt követően pedig az elvégzett hidrológia méretezés számításait a rendelkezésre álló tározótérfogat figyelembevételével kiegészítjük a vízkivétel szükséges kapacitásának, továbbá a szükségtározó vízszinttartásos üzemének hatására a folyóban maradó vízhozamnak, és a folyóban előálló vízszint-csök- kenésnek. a kiszámításával. Emellett pedig kiegészítésül meghatározzuk azt is, hogy a tározó üzemelésének a hatására a folyó vízállása a tartott üzemi szintet mekkora valószínűséggel haladja majd meg. Az így előirányzott kiegészítő számítások azután a mintapéldával kapcsolatos számítások esetében a következők szerint alakulnak: Az előzőek során arra jutottunk, hogy ahhoz, hogy a megemelkedett 1 %-os árvízszintet 32,4 cm-el leszállíthassuk az 1997. évi 803 cm-es mértékadó árvízszint magasságára, egy 74,0 106m’-es tározótér kiépítésére van szükség. Vizsgáljuk most meg azt, hogy a hidrológiai méretezés során kapott, már bemutatott eredmények miként alakulnak akkor, ha a szükséges tározótér helyett csak egy 37,0 106m3-es tározótér kiépítésére van lehetőség. E vizsgálatok során abból kell induljunk, hogy az tízem közben tartandó vízszint továbbra is az 1997. évi mértékadó árvízszintnek megfelelő 803 cm. Ennek következtében már ismerjük a tartott szint meghaladásának a P(//,„>//,)=0,05076 valószínűségét és a vizsgálandó három valószínűségi változó feltételes eloszlásfüggvényét 6E közelítő számítást esetünkben, Excel táblázatot használva, a normális eloszlás inverzének a meghatározására szolgáló 1NVERZ.NORM („A”/2+0,5);0; „B”) függvény használatával oldottuk meg, amelyben „A” a (11) összefüggés szerinti 0,8030 valószínűség, „B” pedig az eloszlás ct' (AH) paraméterének a (34) összefüggés szerint 25,1-es értéke.