Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 1. szám - Szigyártó Zoltán: Az árvizi szükségtározók vízszint-tartó üzeme
20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 1. SZ egészen bizonyosan nem áll fenn (Szigyártó 2008/a, 2008 dúló árvízszintek szükséges mértékű leszállításához pon- /b). Továbbá ennek következményeként nem tudható az tosan hol és mekkora tározókra és mekkora vízkivételek sem, hogy az 1 %-os valószínűséggel ténylegesen előfor- kiépítésére van szükség. 2. láblázai. Árvízi szükségtározók a Tisza mentén A tározó neve A vízkivétel távolsága a torkolattól Árvíztározásra felhasználható térfogat Támogatási összeg A műszaki átadás időpontja fkm 1000 m3 milliárd Ft év, hónap Beregitározó 777,0 58 33,066 2015. október Cigánditározó 597,8 94 11,005 2008. november Hanyi-Tiszasűlyitározó 387,9 247 19,828 2012. október Tiszaroffitározó 379.0 370.1 97 5,800 2009. július Nagykuságitározó 138,7 99 12,917 2013. április Az Európai Unió támogatása: 82,616 A létesítés teljes költsége: 100,024 Mindezek következtében tekinthető mára már sürgető igénynek az egyes tározók, továbbá az egész tározórendszer üzemeltetésére vonatkozó alapelvek oly mélységű tisztázása, hogy ezek alapján lehetővé váljanak a következők:- Mindegyik tározó üzemviteli előírásának egyértelmű kidolgozása.- Az egyes tározókra vonatkozó üzemviteli előírások alapján — megteremtve az összhangot a tározórendszer egyes tározóinak üzemeltetése között — az egész tiszai tározórendszer üzemviteli előírásának egyértelműen meghatározása.- Ellenőrzésként mindegyik tározó méretének és a hozzá tartozó vízkivételi műtárgy vízszállító képességének eddig elmaradt szabatos hidrológiai méretezése. Ezt figyelembe véve a tározó mérete és az abba bevezetendő maximális vízhozam nagysága közötti összhang megteremtése; annak érdekében, hogy a szükséges kiegészítő munkálatok számbavétele, megtervezése és kivitelezése megvalósulhasson.- Mindegyik tározó esetében annak meghatározása, hogy a mértékadó árvízszintet meghaladó árhullámok e- setében a vízszint-magasság milyen mértékben csökkenthető.- Szabatos műszaki számítások alapján az eddig kiépített tározórendszer hatásának és esetleges hiányosságainak felmérése. Vagyis annak meghatározása, hogy e tározórendszer a folyó mely szakaszain teszi lehetővé a ténylegesen fenn álló 1 %-os árvízszinteknek az 1997. é- vi mértékadó árvízszintek magasságára történő leszállítását. Ezen kívül annak feltárása, hogy van-e, ha pedig van, úgy hol van, és mekkora az a tározókapacitás, a- melyre a jelen körülmények között ugyan még nincs szükség, de az biztonsági tartalékként (ha erre szükség lesz) később mégis üzembe állítható. Ezen kívül annak tisztázása, hogy újabb szükségtározókra van-e és hol van még szükség, továbbá ezeknek (ha szükség van rájuk) mekkora legyen a mérete, és vízkivételüknek mekkora legyen a vízszállítóképessége. Ezek tehát azok a szempontok, amelyekre tekintettel kell lenni akkor, amikor a tározók üzemelési módját meghatározzák, s ezek azok az igények, amelyeket a továbbiakban természetesen mi is szem előtt tartunk. Az árapasztást célzó üzemeltetés Az árvízi szükségtározók létesítésének a célja, mint arról szó volt, az, hogy veszélyesen magas árhullámok esetén a tározók bevezető műtárgyának a megnyitásával úgy lehessen a nagyvizi mederben levonuló vízhozamot, s így az árhullám magasságát csökkenteni, hogy ez (az árvédelmi töltések 1970-es évek fejlesztési tervében előirányzott magasságát alapul véve) minél kevesebb gondot okozva vonuljon le. Üzemeltetési módjuk meghatározásakor pedig a következők számbavételére van szükség: Az árvízi szükségtározók üzemeltetésével kapcsolatos igények Az árvízi szükségtározók üzemeltetésének a folyó vízállására gyakorolt hatását, s ennek következményeit a következőkben lehet röviden összefoglalni:- Az bizonyos, hogy folyóból a tározó vízkivételi műtárgyán át a tározóba bocsátott vízmennyiség (ugyan különböző mértékben, de) a vízkivétel szelvénye alatti teljes folyószakaszon csökkenti a levonuló vízhozam nagyságát, s így a vízállás magasságát.- Ugyanakkor tény, hogy bár a tározó vízkivételének a megnyitása a folyónak a vízkivétel feletti szakaszán leszívást okoz, s ennek nagysága a műtárgy szelvényétől távolodva erősen csökken. így a nyitás a folyón felfelé csak meglehetősen korlátozott távolságon belül érezteti számottevő hatását. Következésképen: az árvízi szükség- tározókkal a folyónak a vízkivételi szelvényük alatti szakaszán kell a vízállás csökkentésére berendezkedni.- Az árvízi szükségtározók kialakításánál figyelembe kell venni azt, hogy e tározók vízszint-csökkentő hatása a tározóterük és az abba vizet bebocsátó vízkivételük méretétől függ. Ezek közül a vízkivétel vízszállító-képessé
