Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 1. szám - Szigyártó Zoltán: Az árvizi szükségtározók vízszint-tartó üzeme
SZIGYA^TO^^zjírvm^^szükséatáro/ó^^zszinUartó^izei^ 21 ge határozza meg azt, hogy mekkora a folyóból kivehető legnagyobb vízhozam. A tározó nagysága befolyásolja pedig azt, hogy a folyóból összesen mennyi víz vehető ki; illetve, hogy a tározóhoz érkező és a vízkivételi műtárgy vízszállító képességét meg nem haladó vízhozamok a folyóból mennyi ideig vezethetők ki.- Ha a tározótér nagyságát és a tározó vízkivételét megfelelően méretezték, és a tározót helyesen üzemeltetik, a vízkivétel szelvényében az évi legnagyobb jégmentes árvízszint — a korábban megemelkedett vízszintek ellenére — újból csak 1 %-os valószínűséggel (vagyis átlagosan csak 100 évenként egyszer) haladja meg az 1997. évi mértékadó árvízszint magasságát. így logikus követelmény az, hogy az évi legnagyobb jégmentes árhullámok levonulásakor a vízszint az 1997. évi mértékadó árvízszint magasságát elérve egy ideig állandósuljon; oly módon, hogy azt csak 1 %-os valószínűséggel haladja meg. Mindezekből pedig az árvízi szükségtározók üzemeltetésével kapcsolatban a következő igények határozhatók meg:- A tározó akkor lépjen üzembe, vagyis a folyóból a vizet akkor kezdjék a tározóba bevezetni, amikor az e- melkedő vízszint eléri az 1997. évi mértékadó árvízszint magasságát.- Az évi legnagyobb jégmentes árhullámok levonulásakor a vízkivételi műtárgy szelvényében a vízszint az 1997. évi mértékadó árvízszint magasságát ismét csak 1 %-os valószínűséggel (vagyis átlagosan csak 100 évenként egyszer) haladja meg.- Ha az előrejelzések alapján valamelyik folyón magas árhullám levonulására kell számítani, elsőnek mindig a tározórendszer ennek megfelelő legfelső tározóját helyezzék üzembe. A folyó mentén ettől lejjebb kialakított, további szükségtározók üzembeállítása pedig függjön attól, hogy a felettük levő tározók megnyitásának hatására ott a vízszint milyen mértékben süllyed le. Az árvízi szükségtározók vízszinttartó üzemeltetése A vízszinttartó üzem sajátosságai Azt, hogy az árvízi szükségtározók üzemeltetésével szemben itt összefoglalt szigorú követelményeknek e- gyedül a vízszinttartó üzem (Szigyártó 2005/a), Szigyár- tó 2005/b) felel meg, itt már különösen indokolni, gondoljuk, nem kell. Vagyis a bevezetendő vízhozam szabá- lyozhatósága szempontjából egyébként megfelelően kialakított vízkivételi műtárgyat úgy kell üzemeltetni, hogy amikor a szelvényében az emelkedő vízszint eléri a mértékadó árvízszintet, el kell kezdeni a vízszint tartását. Ennek eredményeként pedig, ha a tározó nagyságát és a műtárgy vízszállító képességét megfelelően méretezték, továbbá ezek megfelelően lettek kivitelezve, és azokat jól üzemeltetik, a folyónak ebben a szelvényében a vízszint úgy kezd majd tovább emelkedni, hogy a továbbiakban, az évi legnagyobb jégmentes vízállást előidéző árhullámok esetében erre csupán 1 %-os kerüljön sor. A vízszinttartó üzem tehát csak a tározó és a vízkivételi műtárgy megfelelő kialakítása esetén alkalmas arra, hogy üzemeltetésével a továbbiakban a tározó vízkivételi műtárgyának a szelvényében az évi legnagyobb jégmentes vízállás csak 1 %-os valószínűséggel haladja meg az e szempontból összehasonlítási alapnak tekintendő 1997. évi mértékadó árvízszintet. E vonatkozásban aztán a tározó kialakítása a szükséges méretektől több irányban térhet el. Lehetséges, hogy a tározóba a feltétlenül szükségesnél kisebb, vagy nagyobb maximális vízhozam vezethető be, és a tározótér nagyságára is igaz ugyanez. Ha a tározóba a szükséges maximális vízhozam nem vezethető be, vagy a tározótér a szükségesnél kisebb, ezért még a tározó megfelelő üzembeállításának természetesen nincs akadálya. Azonban az 1997. évi mértékadó árvízszint elérése után a vízszint további megemelkedése idő előtt megindul. Ennek következtében pedig a tényleges 1 %-os árvízszint az előirányzott magasság fölé e- melkedik. Vagyis az árvízi biztonság csökken; azonban természetesen nem olyan mértékben, mintha itt igénybe vehető árapasztó tározó nem lett volna. Emellett azonban lényeges az is, hogy a vízkivétel szükségesnél kisebb méretének következménye az is előállhat, hogy az árvízi biztonság csökkenése mellett a tározó még teljesen nem is telik meg. Más oldalról belátható az is, hogy ha a tározóba a feltétlenül szükségesnél nagyobb maximális vízhozam vezethető be, és a tározótér a szükségesnél nagyobb, a vízszint tartásos üzemnek szintén nincs akadálya. Viszont ennek következtében lehetővé válik az előirányzott 1997. évi mértékadó árvízszintnél alacsonyabb árvízszint eredményes tartása is. Vagyis lehetséges a tározót úgy ü- zemeltetni, hogy a tényleges 1 %-os árvízszint az 1997. évi mértékadó árvízszint alá csökkenjen, s így az árvízi biztonság növekedjék. Végül szólni kell arról a lehetőségről is, amelynél a két meghatározó tényező, a tározó mérete és a vízkivétel maximális vízszállító képessége közül az egyik a szükségesnél nagyobb, a másik pedig a szükségesnél kisebb. I- lyenkor az árvízi biztonság az egyik befolyásoló tényező szükségesnél kisebb mérete miatt természetesen ugyancsak csökken, s ha éppen a műtárgy maximális vízszállító képessége a kisebb, úgy ez szintén arra vezethet, hogy az árvízi biztonság csökkenése mellett a tározó teljesen nem telik meg. * * * Végül még három ide vágó megjegyzés: Az előadottakból egyértelműen kitűnik, hogy az árvízi szükségtározók normális vízszint-tartásos üzemeltetéséhez az árhullámok levonulása során semmiféle hidraulikai számításra sincs szükség. Nincs szükség ilyen számításokra még akkor sem, ha a tározó egy vízszint-tartással üzemelő, együttműködő tározó rendszer része. Nevezetesen a vízszint-tarás szükségessége és üzeme szempontjából teljesen mindegy, hogy a tározó szelvényében a folyó vízszintje a megengedettnél azért magasabb, mert oda az árhullám módosítatlan magassággal, vagy pedig azért, mert az oda egy másik tározók üzemeltetése vagy egyéb ok következtében már leszállított szinttel érkezik. Ugyanis a vízszinttartó üzem mindkét esetben ugyanolyan módon csökkenti le a folyó vízszintjét attól függően, hogy mekkora a tározó rendelkezésre álló térfogata és vízkivételi műtárgyának vízszállító képessége.
