Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 2. szám - Könyvismertetés. Dr. Molnár Béla: A Kiskunsági Nemzeti Park földtana és vízföldtana. JATE-Press, Szeged, 2015.
65 Könyvismertetés___________________________________________ Dr. Molnár Béla egyetemi tanár, a földtudomány doktora: A Kiskunsági Nemzeti Park földtana és vízföldtana A JATE-PRESS kiadása. Szeged, 2015. 18><24 cm (B/5) form., 524 old., 321 ábra és kép, 26 tábla, 214 Írod. * Az elmúlt század első harmadában a természetvédelem elsősorban az élő természet védelmére terjedt ki. Ma már egyértelmű, hogy az élő és élettelen természet kölcsönös viszonyban és kapcsolatban van egymással, pl. a szikes talajon csak sótűrő növények élnek meg. Fontos tehát, hogy a természetvédelmi területek élettelen természeti értékeit is feltárjuk. A szakemberek és a látogatók a védett területek értékeit csak így ismerhetik meg igazán. Jelen munka arra a feladatra vállalkozik, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park élettelen természeti értékeit bemutassa. A Kiskunsági Nemzeti Park területén jelentős számú szikes tó van. A szikes tó a felszíni vizek egyik sajátos típusa. A Nagyalföld és azon belül a Duna-Tisza köze földtani felépítése, domborzata és a relatíve szélsőséges klímája lehetővé teszi, hogy rajta egyedi tulajdonságokkal és hidrográfiai, hidrokémiai viszonyokkal rendelkező szikes tavak jöjjenek létre. E szikes tavak sok esetben o- lyan egyedi üledékképződést eredményeznek, amelynek megismerése a regionális ismeretszerzésen túl az üle- dékképzödés számos általános törvényszerűségét is segít megérteni. A recens dolomitképződésük pl. nem túl gyakori. A geológia jelszava: a jelen kulcs a földtörténeti múlthoz, mert a geológiában a folyamat végeredményéből kell a létrehozó folyamatra következtetni. A mai földtani folyamatokat tanulmányozva következtetni lehet a múltban lejátszódó folyamatokra. Ez az aktuálgeológai kutatás. A Kiskunsági Nemzeti Park területén számos o- lyan földtani folyamat van, amely ilyen értékű. A munka több kutató mintegy negyven éves munkájának összefoglalását jelenti. A kutatómunka anyagi alapját kezdetben a Szegedi Akadémiai Bizottság, majd az MTA, a Környezetvédelmi Hivatal, a Kiskunsági Nemzeti Park és az Országos Kutatási Alap (OTKA) adta. Jelentős volt a szerző ösztöndíjasként a heidelbergi, a kiéli és a centi egyetemeken végzett kutatómunkája. Nagy segítséget jelentett a Kiéli Egyetem kutatóival az OTKA keretében végzett közös munka, de fontos volt a Münsteri Egyetem Földtani Intézetének segítsége is. E- zek elsősorban az ún. nagyműszeres vizsgálatokat tették lehetővé. A kutatásban a Kiskunsági Nemzeti Park mindenkor a Szerző segítségére volt. Az eredmények elérését több esetben magyar intézetek is segítették. Különösen a Magyar Állami Földtani Intézet, a Szegedi Biológiai Központ, és a szerző munkahelye, a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszéke, valamint annak munkatársai. A munkába az évek során a hazai kutatók közül is többen bekapcsolódtak, mégis kiemelhető Kuti László, Krolopp Endre, Jenei Mária, Fényes József, Iványosi Szabó András, Szónoky Miklós; a külföldiek közül pedig Reiner Botz, Mark Schmidt, Manfred Schmitt, Echard Bedbur és Ursula Schneider-Lüpkes. Voltak olyanok, a- kik a kutatásban személyesen ugyan nem vettek részt, de a külföldi intézetek vezetőjeként vagy kutatójaként a munkát nagyban segítették: Németországból German Müller és Peter Stoffers, Belgiumból Patric Jacobs professzorok. A szerző köszönetét fejezte ki lektorainak, dr. Vágás Istvánnak és dr. Iványosi Szabó Andrásnak, akik ötleteikkel és kritikájukkal a munkát segítették. Az egyes természetvédelmi területek kutatásánál a szerző igyekezett a terület sajátosságainak megfelelő kutatási módszereket alkalmazni. Célja volt a Kiskunsági Nemzeti Park jelenlegi állapotának felmérése is, hogy az esetleges természetvédelmi beavatkozáskor viszonyítási alap álljon rendelkezésre. Számos esetben olyan megfigyeléseket ad közre, amelyeket eddig még nem közöltek, vagy a terület talajvíz-süllyedése előtti helyzetet mutatják be. Vannak olyan részek, amelyeknek kutatása nem teljesen befejezett, és további kutatásra, illetve összefüggések keresésére serkentenek. Ilyen a talajvizek megfigyelése. A talajvízszint süllyedésével a tavak kiszáradtak. Kérdés, hogy idővel újra megtelnek-e vízzel, egyáltalán a talajvízszint a továbbiakban hogyan alakul. A bemutatott e- redmények a jelenlegi állapotokat tükrözik. A szerző bízik abban, hogy a munka mostani formájában is hasznos a kutatók számára, a természetet szeretők pedig jobban tájékozódhatnak, és a területről új ismereteket kaphatnak általa. * A továbbiakban bemutatjuk a könyv fejezetcímeit annak tartalomjegyzéke nyomán: 1 .A Duna-Tisza köze földtani felépítése és vízföldtana 1.1. A terület szerkezetföldtani fejlődése 1.2. A Duna-Tisza közi prekambriumi-ópaleozóos és újpaleozóos-alsó-kréta szerkezeti emelet képződményei 1.2.1. A közép-magyarországi törési övtől délkeletre előforduló földtani képződmények 1.2.2. A közép-magyarországi törési övtől ENy-ra e- lőforduló földtani képződmények 1.3. Medenceképződési és feltöltődési időszak 1.4. A Duna-Tisza köze negyedidőszaki fejlődéstörténete 1.5. A Duna-Tisza köze vízföldtana 3. A KNP részterületei 3.1. Felsö-Kiskúnság-i puszta 3.2. Felső-Kiskúnság-i tavak 3.2.1. A terület földtani felépítése 3.2.2. A terület vízföldtani viszonyai 3.2.3. A terület kialakulása és földtani fejlődéstörténete 3.3. Mikla-puszta 3.3.1. A terület földtani felépítése 3.3.2. A terület vízföldtana 3.3.3. A terület földtani fejlődéstörténete 3.4. Peszéradacsi rétek
