Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 2. szám - Könyvismertetés. Dr. Molnár Béla: A Kiskunsági Nemzeti Park földtana és vízföldtana. JATE-Press, Szeged, 2015.
66 3.4.1. A peszéradacsi rétek földtani képződményei 3.4.2. A peszéradacsi rétek vízföldtana 3.4.3. A peszéradacsi rétek földtani fejlődéstörténete 3.5. Izsáki Kolon-tó 3.5.1. A Kolon-tó földtani képződményei 3.5.2. A Kolon-tavi üledék molluszka-faunája és pollen-tartalma . 3.5.3. A Kolon-tavi "szubfosszilis" molluszka-fauna 3.5.4. A Kolon-tó és környékének vízföldtana 3.5.5. A Kolon-tó helyzete a Duna-völgy és a Duna- Tisza közi hátság peremen 3.5.6. A Kolon-tó fejlődéstörténete 3.6. Fülöpházi buckavidék 3.6.1. A homokbuckák 3.6.2. A szikes tavak 3.6.3. A tavak keletkezése és fejlődése 3.6.4. A terület talaj- és tóvizeinek kémiai tulajdonságai 3.7. Orgoványi rétek 3.7.1. A terület földtani képződményei 3.7.2. A terület talajvizei 3.8. Bugac 3.8.1. A terület földtani képződményei 3.8.2. A terület talajvízviszonyai 3.8.3. A védett terület egykori tavainak földtani és vízföldtani viszonyai 3.8.4. A tavi karbonát-iszapok ásványtani vizsgálata 3.8.5. A tavi üledékek molluszka-faunája 3.8.6. Az egyes tavak üledékének molluszka-faunája 3.8.7. A terület földtani fejlődéstörténete 3.9. Szikra és az Alpári-rét. 3.9.1. A környezet geomorfológiai helyzete és földtani képződményei 3.9.2. Talajvízviszonyok 3.9.3. A geofizikai felvételek és értékelésük 3.9.4. A terület földtani fejlődéstörténete 4. Természetvédelmi területek 4.1. A császártöltési Vörös-mocsár, a hajósi homokpuszták, a hajósi kaszálók és löszpartok 4.1.1. A terület morfológiai helyzete 4.1.2. A terület földtani képződményei 4.1.3. A szorosabban vett védett területek bemutatása 4.1.4. A Vörös-mocsár 4.1.5. A hajósi kaszálók és löszpartok 4.1.6. A terület negyedidőszak végi földtani fejlődés- története 4.2. A csólyospálosi földtani feltárás 4.2.1. A feltárás molluszka-faunája és kora 4.2.2. A csólyospálosi szelvényt tartalmazó semlyék vízföldtani viszonyai 4.3. Péteri-tó 4.3.1. Mintavétel 4.3.2. A terület földtani képződményei 4.3.3. Az üledék természetes víztartalma 4.3.4. Karbonátásvány-fajták 4.3.5. Az alapanyag és a diagenetikus folyamatok 4.3.6. Fosszília-tartalom 4.3.7. Vízelemzések 4.3.8. A tó kialakulása, fejlődéstörténete és a tavi üledék keletkezése 4.4. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet 4.4.1. A terület földtani képződményei 4.4.2. A terület vízföldtana 4.4.3. A Duna-Tisza közi hátság K-i része és a Tisza- völgy pleisztocén végi fejlődéstörténete 4.4.4. A Csaj-tó 4.4.5. A Büdös-szék földrajzi elhelyezkedése és mor- fológai helyzete 4.4.6. A szegedi Fehér-tó földrajzi elhelyezkedése és morfológiai helyzete 5. A karbonátok keletkezése és építéstörténete 5.1. A karbonátok tulajdonságai 5.1.1. A karbonátok kémiai vizsgálata 5.1.2. A röntgen-diffrakciós és stabilizotóp-vizsgálatok 5.2. A tavi szelvények üledékképződési környezetének értékelése 5.2.1. A karbonát szerves és szervetlen széntartalma 5.2.2. A karbonát szervesanyag-tartalma 5.2.3. A sziksók röntgenvizsgálata 5.3. A Duna- Tisza közi tótípusok 5.4. A tavi karbonát-szelvények összehasonlítása e- gyéb területeken talált tavi karbonátokéval 5.5. A dunai, tiszai és Duna-Tisza közi felszíni és talajvizek 8 DSMOw (%o) és 518OSMOw (%o) vizsgálata 5.5.1. A karbonátok és pórusvizek stabilizotóp-vizs- gálata 5.5.2. A Ródli-szék jellemzése 5.5.3. A felszíni gödrök eredményei 5.5.4. A 2000 tavaszán és a 2004 október közepén gyűjtött vízminták geokémiai jellemzői 5.5.5. Néhány arid és humid éghajlatú tó vizének összehasonlító vizsgálata 5.6. A karbonátképződés lehetősége és modellezése 5.7. A Duna-Tisza közi karbonátok építéstörténete Irodalomjegyzék HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 2. SZ. 1. A Duna síkság. 2. A Hátság É-I része 3.A Hátság D-i része
