Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 2. szám - Fehér Zsolt Zoltán: Talajvízkészletek változásának geostatisztikai alapú elemzése - a rendelkezésre álló információk természete és feldolgozása
28 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF 2. SZ Az SGS-SK-wal kapott gridek (1) a korábban bemutatott eredményekkel szemben ÉK-en nagy kiterjedésű magas adatértékeket jeleznek, ami a valóságnak nem felel meg; (2) nehezen felismerhetőek a domborzat kontúrjai; (3) a kizárólag a talajvíz adatokra támaszkodó interpolációkkal szemben sokkal részletgazdagabb, kevésbé simított felületű térkép állt elő. Az SGS-CK-\al elvégzett sztochasztikus szimulációban (1) a domborzat sokkal karakterisztikusabban jelenik meg; (2) a Homokhátság DNy-i és E-i részén a magas a- datértékek sokkal jobban követik a domborzat vonásait; (3) az SGS-SK-val szemben az ÉK-i részen nem mutatkozik becslési hiba. 140 130 120 110 100 13. abra. Az egyszerű krígeléssel (balra) és a Markov 2 Modell típusú kokrígeléssel (jobbra) végzett szekvenciális Gaussi szimuláció várható érték típusú becslése a 2003. szeptemberi talajvíz adatok esetén (az értékek a talajvízfelszín tengerszint feletti magasságát mutatják) Grid pontonként meghatároztuk a realizációk értékei által meghatározott eloszlások 95%-os szignifikancia szintjéhez tartozó konfidencia intervallumainak szélességét (14. ábra), ezáltal a grid ponti becslési bizonytalanságot. Az SGS-SK alkalmazása esetén igen heterogén képet kapunk. A Duna és a Tisza völgyek területén a legkisebb, 8-10 méteres, a hátságon viszont a 10-20 méteres tartományba esik a becslés bizonytalansága. A terület középső részén és délnyugaton ez a bizonytalanság eléri, északkeleten pedig meghaladja a 30 métert. Ezzel szemben az SGS-CK a hátság peremi területein és a mintaterület középső, nyeregszerűen lealacsonyodó részén mutat az előzőnél jóval kisebb, 6-8 méteres konfidencia intervallumot. 640000 660000 68OQC0 700000 720000 740000 14. ábra. Az egyszerű krígeléssel (balra) és a Markov 2 Modell típusú kokrígeléssel (jobbra) végzett szekvenciális Gaussi szimuláció konfidencia intervallumainak szélessége méterben kifejezve a 2003. szeptemberi talajvíz adatok esetén A szekvenciális Gaussi szimuláció megbízhatóságát elsősorban a megfelelően felállított variogramm modell határozza meg. A modell jóságáról az alapadatok és a szimulált értékek statisztikai eloszlásának összehasonlításával bizonyosodhatunk meg. A becslés akkor jó, ha a kiindulási eloszlás megegyezik a kapott eredmények eloszlásával, továbbá a talajvíz megfigyelések variogram- mja és a szimulált várható érték típusú becslések vario- grammja kvázi azonos. A 15. ábra alapján a kiindulási a- datok és a 100 realizáció összességében becsült grid ponti értékek statisztikai mintáinak eloszlása a CK interpolá- tor esetében megegyezik. Következésképpen ez a becslés
