Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 2. szám - Fehér Zsolt Zoltán: Talajvízkészletek változásának geostatisztikai alapú elemzése - a rendelkezésre álló információk természete és feldolgozása
29 FEHÉI^^^Z^^Talajvizkészletek^áltozáSi^ megbízható. Az SK interpolátor esetében bizonytalanabb ez a statisztikai vizsgálat. A szembetűnő különbség ellenére a felállított variogramm modell megbízhatónak tűnik, a hiba abból adódik, hogy az interpolátor nem tud támaszkodni a domborzatmodellre, a becslés ezáltal főleg az alacsonyabb területeken kisebb bizonyossággal képes reprodukálni az eredeti adatpontok statisztikai eloszlását. SGS SGS-MM2 15. ábra. Az egyszerű krígeléssel (balra) és a Markov 2 Modell típusú ko-krígeléssel (jobbra) elvégzett szekvenciális Gaussi szimuláció kereszt-validációs vizsgálatainak eredményei a 2003. szeptemberi talajvíz adatok esetén Ha megvizsgáljuk, a talajvízváltozás térképeken jól lentkeznek, szemben a ko-krígeléssel. A ko-krígelésnél megfigyelhető, hogy a nagyobb mértékű süllyedések az ezek az értékek valamivel jobban követik a domborzat egyszerű krígelés interpolátomál nagyobb foltokként je- vonásait (16. ábra). 140000 340000 630000 680000 700000 720000 740000 640000 660000 630000 700000 720000 740000 5.5 3.5 1.5-0.5-2.5 16. ábra. Az egyszerű krígeléssel (balra) és a Markov 2 Modell típusú ko-krígeléssel (jobbra) elvégzett szekvenciális Gaussi szimulációkból számított talajvízszint csökkenés 1976 és 2003 között (méterben) 9. Következtetések és továbblépési lehetőségek A tanulmányban áttekintettük a nagy léptékű talajvíz modellezés különféle módszertani lehetőségeit. A talajvíz megfigyelésekről feltételeztük, hogy azok magukban hordozzák a kis léptékű kialakító tényezők hatásait. Ezen hatások közül a legjelentősebbek a klímaváltozáshoz és a tájváltozáshoz köthető tényezők, azonban a modellezés léptékében, továbbá a múltban bekövetkezett, nehezen rekonstruálható okok miatt ezekről nem rendelkezünk kielégítő mennyiségű információval. Következésképpen a talajvíz állapotát befolyásoló tényezők paraméterezése nem oldható meg megbízhatóan hosszú időszakra visszamenően, így a soktényezős numerikus modellek alkalmazását elvetettük, ehelyett geostatisztikai eszközöket alkalmaztunk. A talajvíz megfigyelések statisztikai és geostatisztikai vizsgálata rámutatott, hogy míg az abszolút talajvízszintek elsősorban a domborzat térbeli változékonyságát követik, a relatív talajvízszintek térbeli interpolációja a befolyásoló tényezők nagy területi változékonysága miatt értelmét veszíti. A talajvíz megfigyelések időben nem egységesen fedik le a vizsgált időszakot. Rámutattunk, hogy az adathiányok a térbeli interpolációk eredményeit és a fedvé- nyekből levonható következtetések megbízhatóságát jelentősen befolyásolják. A hiányos adatok a Duna—Tisza közén legjobb esetben domborzatmodell bevonásával, átlagosan 80 cm-es pontossággal becsülhetők meg. A ko-krígelés alkalmazását akadályozza a talajvíz és ddm között fennálló rendkívül erős korreláció, mivel a domborzat a becslési egyenletrendszerben túl nagy súlyt kap. Ezt a hatást a Markov 2 Modell automatikus vario-
