Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
87 lógiai állapot jellemzésére szolgáló kovaalga-indexet (a Duna esetében az IPS) az OMNIDIA 5.2 (Lecointe et al. 2008) programmal számoltuk. Eredmények és megbeszélésük Keresztszelvény vizsgálatok vízmélység (m) B PG □ MG □ LPG ■ HPG □ CTRQ □ EGYÉ □ NDIS □ RSIN DCPLE □ APED □ AINA □ ADMI • IPS 1. ábra: A domináns fajok és a guildek aránya, ill. az IPS index értékeinek változása a Duna gödi keresztszelvényében 2012-ben a jobb parttól a bal part felé. Az oszlopok alatt az X tengelyen a folyópart (R-jobb part, L-bal part), ill. a vízmélység (m) látható. A G/M ('good/mode- rate’) a 'jó/közepes' vízminőség közötti határvonalat jelenti. Rövidítések részben ld. a szövegben, CTRQ: Centrales spp., NDIS: Nitzschia dissipata Irodalmi adatok alapján (Kiss & Nausch 1987, Szabó et al. 2001) tápanyag koncentráció tekintetében a vizsgált keresztszelvényt □ PG □ MG □ LPG ■ HPG □ CTRQ □ EGYÉ □ NT PT □ NLAN a NINC □ NDIS □D NCTE □ RUNI □ RSIN HCPLE □ APED a AINA • IPS 2 2. ábra: A domináns fajok és a guildek aránya, ill. az IPS index értékeinek változása a Duna gödi keresztszelvényében 2013-ban a jobb parttól a bal part felé. A G/M ('good/moderate') a 'jó/közepes' vízminőség közötti határvonalat jelenti. A G/M ('good/moderate') a 'jó/közepes' vízminőség közötti határvonalat jelenti. Rövidítések magyarázata ld. a szövegben, az 1. ábrán, NT- PT: Navicula tripunctata, NLAN: N. lancelata, NINC: Nitzschia inconspicua, NCTE: Navicula cryptotenella homogénnek tekintettük. Ennek ellenére a keresztszelvény mentén a guildek arányában jelentős változás figyelhető meg 2012-ben és 2013-ban egyaránt, például: a low profile guildnek a litorális régióban jelentősen nagyobb volt az aránya, hiszen a hullámzásból eredő disz- turbancia elsősorban a partvonal menti területeket érinti, ahol a hatékony tapadási stratégiával rendelkező kovaalga fajok kompetíciós előnnyel rendelkeznek a többi gu- ildbe tartozó taxonokkal szemben (Rímet & Bouchez 2012). Ennek megfelelően a bevonatot alkotó taxonok közül azok abundanciája nőtt ezekben a mintákban, melyek az erőteljes nyíró stressznek ellenállva hatékonyan képesek megtapadni az aljzaton, ill. viszonylag kisméretű kovavázzal rendelkeznek. Az 1. és 2. ábrán jól látszik, hogy az 1 m mélyről vett mintákban talált taxonok- nak több mint a fele a low profile guildbe tarozik (pl. a teljes valvafelszínnel tapadó Amphorapediculus (APED) és A. inariensis (AINA), a Cocconeis placentula var. Eu- glypta (CPLE), és a nagy áramlási sebesség mellett rövid kocsonyanyéllel, vagy szinte csak apikális párnával tapadó, kisméretű Achnanthidium minutissimum (ADMI), Reimeria sinuata (RSIN) és R. uniseriata (RUNI)). Noha az 5 m mélyről vett mintákban a low profile guild aránya (1 kivételével: L5, 1. ábra) egyikben sem volt nagyobb 30 %-nál, még így is nagyobb volt, mint a high profile guildé. Ugyanakkor a high profile guildnek ezekben a mélyebb régiókban volt a legnagyobb az aránya. A folyó keresztszelvényében a két partvonal között nem egyforma a meder szerkezete. Ezt a különböző mederanyag típusok is alátámasztották. Kialakulnak olyan mikrohabi- tatok, ahol a víz áramlása helyenként lelassul. Ilyeneknek tekinthetjük a vízoszlop alsó rétegeit is a mederfenék közelében (Dussart 1992). Az ilyen, lassabb vízáramlással jellemezhető részek alkalmas élőhelyet nyújtanak a- zoknak a fajoknak, melyeknek a kocsonyanyéllel rögzülő hosszú, nagyobb vázuk kiemelkedik az aljzat felszínéről. Összességében azonban erről a guildről elmondhatjuk, hogy egyetlen ide tartozó taxon sem volt domináns a keresztszelvény bevonatban, hiszen erősebb sodrású nagy folyóban sokkal intenzívebb nyíró stressznek vannak kitéve a bevonatlakó algák. A planktonikus guild arány is jellegzetes eloszlást mutatott a keresztszelvény mentén. Mindkét évben a mélyebb régiókból származó aljzatokon volt a legnagyobb, ami arra utal, hogy itt lassúbb az áramlás, kevésbé mossa ki a bevonatba kiülepedett, rögzülni nem képes fajokat. Ha összehasonlítjuk a két vizsgálati évet, láthatjuk, hogy 2012-ben jelentősen magasabb volt ennek a guildnek az aránya az egyes mintákban ( 1. és 2. ábra), mint 2013-ban, amikor majdnem kétszer nagyobb vízhozam értéket mértünk a folyóban. Tehát az erőteljes áramlás hatására 2013-ban kevesebb planktonikus faj tudott kiülepedni a bevonatba. A motilis guildek aránya a két évben igen eltérően alakult. Míg 2012-ben jelentősen különbözött a keresztszelvény mintáiban, addig 2013-ban gyakorlatilag ugyanakkora volt. Ennek oka egyértelműen az aljzathatásban keresendő (2012-ben eltérő aljzatokról, 2013-ban csak kőről gyűjtöttünk). Figyelemre méltó, hogy addig, amíg a guildek aránya jelentős változásokat mutatott a keresztszelvény mentén is és a két vizsgált évben is, az IPS értéke minden alkalommal fölötte volt a jó-közepes határnak. Az elvégzett statisztikai eljárás (a variációs koefficiens kiszámítása, azaz a szórás standardizálása) alapján értéke gyakorlatilag homogénnek tekinthető. Noha a fajösszetétel igen változatos képet mutatott, azonban a fajok aut- ökológiai jellemzői hasonlóak voltak és jól reflektáltak az adott környezeti változó értékekre. „Hosszú távú” vizsgálatok Itt hosszú távúnak tekintettük a 3 éven keresztül folytatott vizsgálatainkat. A 3 év igen eltérő vízjárású év volt
