Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 4. szám - László Kristóf - Jáger Katalin - Krett Gergely - Boros Gergely - Specziár András - Borsodi Andrea: Adatok a Balatonban élő busa fajok béltartalmának baktériumközösségeiről
LÁSZLÓ K. és nitsai: Adatok a Balatonban élő busa fajok ... 35 Busa jelzése Eiőbél (E) Középbél (K) Utóbél (U) C N R C N R C N R 1109/3 lí>xl0* 52x10* 6,7x10* 5,4x10* 8,1x10* 92x10* 8,7x10* 3,6x10* 42x10* 1109/56,4x10* 3,6x10* 2,6xl08 2.8x10® 43x10® 22x10* lJxlO7 93x10* 1109/fi lfíxlO7 l,7xl07 2,5xl07 92x10* 22xl07 3 jSx 107 99x10* l,8xl07 23xl07 1. táblázat. Egy fehér (1109/5) és két hibrid busa (1109/3,1109/6) egyed lg béltartalomra becsült csíraszáma három különböző (C, Czapek agar; N, Nutrient agar; R, R2A agar) táptalajon Az Actinobacteria törzset nézve, az előbélből 2, a kö- zépbélböl 4, míg az utóbélből csak 1 faj képviselőjét izoláltuk. A Firmicutes törzs tagjai közül az előbélből a Bacillus, az utóbélböl pedig a Lactococcus nemzetségbe tartozó 1-1 faj képviselője került elő. A Deinococcus- Thermus törzs egyetlen képviselője, a Deinococcus pro- teolitycus csak a középbéli szakaszból volt kimutatható (2. táblázat). A baktériumközösségek faji összetétele az egyes bélszakaszokat tekintve is különböző volt. A tenyésztésbe vont baktériumok közül 13 fajt csak egy-egy bélszakaszból izoláltunk, és 3 mutatott átfedést az egyes szakaszok között. Az Aeromonas veronii-X az elő- és középbéli, a Micrococcus yunnaensis -t a közép és utóbél szakaszokból, az Acinetobacter lwoffii-X pedig mindhárom bélszakaszból sikerült tenyésztésbe vonni. 1109/5 minta E K U A Hypophtalmychtys molitrix belcsatomájából izolált törzsek taxonómiai besorolása Filogenetikai csnnort Legközelebbi rokon baktériumfai (EzTaxon) Hasonlósági %íbn)+Alphaproteobacteria Roseomonas mucosa (AF538712) 100 (747/747)+ Alphaproteobacteria Paracoccus yeei (AY0I4173) 100(733/733) +Alphaproteo bacteria Brevundimonas vesicularis (AJ227780) 99,46 (729/737) + +Gammaproteobacteria Aeromonas veronii (X60414) 100 (699/699) + + + Gammaproteobacteria Acinetobacter Iwoff i (X81665) 100 (670/670) +Gammaproteobacteria Shewanella oneidensis (AEO14299) 98,54 (609/618) +Gammaproteobacteria Klebsiella singaporensis (AF250285) 98,7 (455/461)+Deinococcus-Thermus Deinococcus proteolitycus (CP002536) 97,67 (670/686) +Actinobacteria Streptomyces microflavus (AB184284) 100 (707/707) +Actinobacteria Micrococcus endophyticus (EU005372) 100 (612/612)+Actinobacteria Kocuria rhizophila (Y16263) 99,86 (687/688)+ + Actinobacteria Micrococcus yunnaensis (FJ214355) 99,71 (695/697)+Actinobacteria Micrococcusflavus (JF2817541) 98,98 (580/586)+Actinobacteria Rothia nasimurium (AJ 131121) 98,15(689/702)+ Firmicutes Lactococcus garvieae (AP009332) 100 (694/694) +Firmicutes Bacillus halmapalus (X764471 98.59 6699/7091 2. táblázat A Hypophtalmychtys molitrix béltartalom mintákból kitenyésztett baktériumtörzsek meghatározásának eredménye Az előbél baktériumközösségét a Proteobacteria törzs tagjainak dominanciája jellemezte: így az oligotróf környezetekre jellemző Brevundimonas vesicularis, a vizekből és halak (pl. a Pelteobagrus fluvidraco, a Carassius auratus, a Merluccius productus) bélcsatornájából már korábban is kimutatott Shewanella oneidensis (Silva és mtsai, 2011; Wu és mtsai, 2010), az Acinetobacter Iwof- fii (Miranda és Zemelman, 2002) és az Aeromonas vero- nii. Ez utóbbit a Cyprinus carpio, a Carassius auratus, a Glorias gariepinus, a Catla catla, a Channa striatus és az Anguilla anguilla bélbiótájából is kimutatták azelőtt (Márialigeti és mtsai 1997; Martinez-Murica és mtsai, 1992; Sugita és mtsai, 1995; Rahman és mtsai, 2002). A Klebsiella singaporensis fajt korábban talajokból izolálták (Li és mtsai, 2004). A Firmicutes törzsből, a sótűrő Bacillus halmapalus-t (Ki és mtsai. 2008), az aktinobaktériumok közül a különböző vizekből és halak (pl. a Harpodon nehereus) béltraktusából kimutatott Micrococcus endophyticus-X (Shu- gita és mtsai, 1996), valamint a szivacsok felszínéről izolált Streptomyces microflavus-X (Li és mtsai, 2011) tenyésztettük ki. Streptomyces-tkét már régebben is izoláltak balatoni halak bélcsatornájából (Márialigeti és Rajki, 1982). A középbéli szakaszban az Acinetobacter Iwoffii és az Aeromonas veronii mellett megjelent az édes- és sósvizekből, valamint ezek üledékeiből ismert Roseomonas mucosa (Kim és mtsai, 2009). Az aktinobaktériumok közül a korábban vízinövények gyökeréről izolált Kocuria rhizophila-X (Kovács és mtsai, 1999), a halak bélbiótájából kimutatott Micrococcus flavus-X (Bansemir és mtsai, 2004), valamint a Micrococcus yunnaensis-X és a Rothia nasimurium-oX izoláltuk. A Rothia-hoz hasonlóan a Dei- nococcus-Thermus törzsbe tartozó Deinococcus proteo- lyticus-X is kizárólag e bélszakaszból tenyésztettük ki. Az utóbél baktériumközösségében az Acinetobacter l- woffii mellett megjelent a Paracoccus yeei, melyet a bélcsatorna többi részéről nem sikerült kitenyésztenünk. A Micrococcus yunnaensis a középbélhez hasonlóan itt is képviseltette magát. A Firmicutes törzs tagjai közül pedig a korábban szivárványos pisztrángból is leírt Lactococcus garvieae-t (Ricci és mtsai. 2012) izoláltuk. A busa béltartalom mintákból származó 16S rRNS-t kódoló génszakaszok DGGE vizsgálata során nyert sáv
