Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 1. szám - Kovács Ferenc: Csapadék-jellemzők alakulása a Mátra-Bükk-i területen az 1960-2012. években
27 KOVÁCS F : Csapadék jellemzők alakulása a Mátra-Bükk-i területen 1. táblázat. Az 1973-2006 évek havi átlagos csapadék értékei a Mátra-Bükk-i területen Mátra Bükk Mátra+Bükk január 31 32 31,5 február 31 32 31,5 március 33 35 34 április 46 50 48 május 67 69 68 június 72 85 78,5 július 67 72 69,5 augusztus 62 65 63,5 szeptember 42 49 47 október 45 49 47 november 46 46 46 december 40 41 40,5 évi ossz átlag |mm/év| 582 624 603 2. táblázat A havi abszolút maximum csapadék érték a Mátra-Bükk-i területen. január 100 február 82 március 87 április 105 máj us 164 június 187 július 210 augusztus 180 szeptember 128 október 206 november 120 december 121 A havi maximális csapadék értékeket a Mátra-Bükk ösz- szevont adatai alapján a sűrűség-, ill. eloszlás-függvények meghatározásával statisztikai módszerrel értékeltük. A maximális havi csapadék várható/átlagos (az 50 %-os valószínűségi szinthez tartozó) értéke az összevont adatok alapján kereken 115 nim/hó, a 100 mm/hónál nagyobb érték valószínűsége 65,7 %, a 300 mm/hónál nagyobb csapadék várható valószínűsége 0,6-0,7 %. (A Mátrában ez 1,1 %) A két területen a napi csapadék értékek nagyság szerinti eloszlása is hasonló jelleget/mértéket mutat. A napi maximális csapadék előfordulási gyakorisága június, július és augusztus hónapban is közel azonos 17-20 % közötti érték (az évi 100 %-ból), a május-augusztusi négy hónapban - egyharmad év alatt - Mátrában 66,5 %, a Bükkben 70,6 %, a Mátra-Bükk együtt 68,3 %, a teljes évi gyakoriság kereken kétharmada. Az esős napok évi számát elemezve az adódott, hogy Mátrán átlagban 80 esős nap jelentkezett, 3 évben volt 110 napot meghaladóan eső, Bükkben ugyancsak 80 esős nap volt átlagosan egy évben, 100 napot meghaladó eső a 34 év alatt nem fordult elő. A napi maximális csapadék értékek sűrűség-, ill. eloszlás függvénye Mátrában és a Bükkben gyakorlatilag azonos módon (értéken) alakult. Az összevont adatok statisztikai e- lemzése alapján a napi maximális csapadék várható értéke (50 %-os gyakoriság) 30 mm/nap, 50 mm/napnál nagyobb csapadék 13 %-os valószínűséggel (0,13-as gyakoriság), 100 mm-t meghaladó napi csapadék 1,1 %-os valószínűséggel volt, ez az érték Mátrában 1,7 %, Bükkben 0,2 %. A 34 év évi csapadék jellemzőinek vizsgálata azért bír kiemelt jelentőséggel, mivel az évi csapadék-hozamok döntő módon a vízmérleg pozitív oldalát határozzák meg, egy nagyobb területi egységnél a víz-utánpótlódást, továbbá a párolgás és a beszivárgás mennyiségét. Agrárgazdálkodás szempontjából az évi csapadék havi értékeinek megoszlása- /alakulása is fontos tényező A statisztikai elemzés - a sűrűség-, ill. eloszlásfüggvények - alapján: a Mátra-Mátraalja területén a 400 mm/év a- latti „aszályos” évek „valószínűsége” 20 %. A 600 mm/év valószínűsége 55-60 %, a 800 mm/év fölötti érték már „csak” 5 % -os eséllyel jelentkezik, Az 1000 mm/évnél nagyobb érték 756 évi mérési adatból (23 állomás, 34 év) 9 e- setben, 1,2 %-os arányban jelentkezett. A Bükk-BUkkalja adatai szerint 400 mm/év alatti jellemző valószínűsége ugyancsak 20 %, a 600 mm/év fölötti csapadék valószínűsége kereken 30 % (Mátránál ez az arány kereken 40 %), Bükk-Bükkalján 1000 mm-nél nagyobb csapadék a vizsgált időszakban egyik mérőállomáson sem fordult elő. Az éves csapadék-hozamok alakulása az 1960-2012 közötti években Az éves csapadék időbeli (évenkénti) alakulásának vizsgálata jelen korunk széles körben vitákat generáló, igen é- lénk reakciókat kiváltó .jelenség” miatt kap különös aktualitást. Bizonyos, alig ellenőrizhető adatokra, továbbá klima- modellekre hivatkozva prognosztizálnak — a légköri C02 koncentráció antropogén hatásokra történő emelkedését okként megjelölve - felmelegedési értékeket, ennek következményeként jövőbeli, az emberiség számára többségében negatív változásokat, eseményeket: a jéghegyek olvadása miatt tengerszint emelkedés, az elsivatagosodás területi kiterjedése, továbbá a jelen kutatás témakörében a csapadék mennyiség csökkenése, ill. - kiugróan magas csapadék, árvíz - gyakoriságának emelkedése. Ezen utóbbi kérdéskörben kiterjesztettük a kutatást a Mátra-Bükk-i éves csapadék-hozamok fél évszázadra (53 évre), az 1960-2012 évek adatainak vizsgálatára. Az előző fejezetben vizsgált adathalmazt 1960-ig, ill. 2012-ig kiterjesztettük, részben a Vízrajzi Évkönyvek [2], részben az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSz) 2007-2012 években mért napi csapadék adataiból évi értékeket összesítve. A Mátra-i terület adatait: Bodony, Ecséd, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Parád(Ohuta), Parádsasvár, Pétervására és Verpelét, a Bükk-i terület adatait: Bélapátfalva, Bogács, Bükkábrány, Bükkzsérc, Cserépfalu és az Eger-Almár-i mérőállomás kataszteréből vettük. Mindkét területre vonatkozóan külön-külön is, illetőleg az együtt kezelt adatok alapján számítottuk az évi átlagos csapadék hozamokat, továbbá az évi abszolút maximum hozamértékeket. [4] A csapadék-hozamok időbeli alakulását, átlagos évi csapadék, ill. az évi abszolút maximum csapadék változásának „idő-függvényét”, az idő-csapadék kapcsolat ,jóságának- szorosságának” vizsgálatát a szokásos regressziós módszerrel végeztük el. (A meghatározott jellemzők az ábrákon találhatók) Az 1. ábra a Mátra-i terület éves csapadékérték átlagának 53 éves „állandóságát”, időtől való függetlenségét mu- tatja/igazolja. (r2 = 0,006) A 2. ábra regressziós függvénye a Mátra-Mátraalja területre - az 1960-es 825 mm/év és a 2012. év 695 mm/év-es tartományban - az éves abszolút maximum értékek csökkenő tendenciáját adja. A Bükk-Bükkalja területre a 3. ábra az éves csapadék összeg/átlag, a 4. ábra az éves abszolút maximum értékek - 53 éves — állandóságát mutatja/igazolja (r2 = 0,0012, r2 = 0,002). Az 5. ábra - a Mátra-Mátraalja + Bükk-Bükkalja összevont adatai alapján - regressziós függvénye az éves csapadék átlagos állandóságát, statisztikai értelemben az időtől való függetlenségét mutatja/igazolja (r = 0,00076). A 6. ábra az évi abszolút maximum csapadék értékek 53 év alatti csökkenő tendenciáját mutatja, cáfolva azt a véleményt, illetőleg gyakran hallható „ hétköznapi ” állítást, miszerint a rendkíviili/szélsőséges időjárási - adott esetben csapadék - jelenségek az utóbbi időben fokozódtak.
