Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 1. szám - Kovács Ferenc: Csapadék-jellemzők alakulása a Mátra-Bükk-i területen az 1960-2012. években
28 Az utóbbi ötven év csapadék jellemzői/hozamok és a légköri széndioxid koncentráció alakulása Az utóbb/fentebb említett bizonyos szakmai vélemények, ill. laikus nézetek a rendkívüli meteorológiai jelenségek (az ún. globális felmelegedés körében) kiváltójaként/o- kozójaként a légköri C02 koncentráció emelkedését jelölik meg. (Aztán ,jön” a fő bűnös, a fosszilis energiahordozók, elsődlegesen a szénhasználat.) Ezért a kutatás során az 53 éves adathalmazt - az idő (é- vek) koordinátáját a légköri széndioxid koncentrációra - „transzformálva”, vizsgáltuk az évi átlagos, ill. abszolút maximum csapadék értékek alakulását a légköri C02 koncentráció (ppm) függvényében. A légköri C02 koncetráció 20. századi alakulását-(290 ppm-ről 380 ppm-re) a Mackenzie, F.T., Mackenzie, J.A. (1995) Our Changing Planet - An Introduction to Earth System Science and Global Environmental change című tanulmány [5] ún. Keeling-görbéjéböl vettük le, ami gyakorlatilag „lineáris görbe”. A görbéről „vettük le” a vizsgált időszak egyes éveihez „tartozó” C02 koncentráció (ppm) értéket. A meghatározott x-y, C02 koncentráció-csapadék (átlag, absz. max.) jellemző regressziós függvényeket a 7., 8., 9., 10., II. és 12. ábra mutatja. Az ábrákra tekintve az eredmény „szemmel látható”. Az éves átlag-csapadék-hozam 53 év során a légköri CO, koncentráció változásától függetlenül állandó, 600 mm/év szinten jelentkezik (7-8-9. ábra). Az éves abszolút maximum csapadék értékek 10. és 12. ábra szerint (Mátra, ill. Mátra+Bükk) tendencia jelleggel csökkenő értéket mutatnak. A C02 légköri koncentráció 315 ppm-ről 390 ppm-re történt emelkedése mellett/ellenére az éves abszolút maximum „várható/átlagos” érték 800 mm/ évről 700 mm/évre csökkent. A 12. ábra (összevont Mátra + Bükk) adatai szerint a régió területén az éves abszolút maximum csapadék értékek fél évszázad (1960-2012) során a légköri C02 koncentráció 23 %-os emelkedése „ ellenére " csökkenő tendencia szerint alakulnak. A C02 koncentráció-csapadék (x-y) változás „függetlenségét” - miszerint a csapadék mennyisége és változékonysága (a bemutatott vizsgálat eredményei alapján) nincs összefüggésben/kapcsolatban a légköri széndioxid koncentrációval - legyen szabad a fúggetlen/objektív matematikai statisztikai jellemzőkkel igazolni:- a regresszió-számítás (az adatok) korrigált empirikus szórása, Dy/Yát| sorra: Mátra:0,235 és 0,234; Bükk: 0,242 és 0,235; Mátra+Bükk: 0,229 és 0,224.- a változók közötti fúggvénykapcsolat („oksági” kapcsolat) szorosságát jellemző korrelációs együttható (r2) sorra: Mátra: 0,005 és 0,044; Bükk: 0,001 és 0,002; Mátra + Bükk: 0,001 és 0,045. KOVÁCS FERENC A kutatás eredményeit bemutató ábrákon „gyenge” szemmel is jól látható adatok/értékek alapján „költői kérdésire keressük(keresem) a választ/válaszokat:- Mi igazolja, hogy a légköri C02 koncentráció növekedésével jön/fokozódik az elsivatagosodás (az elvi csapadék tartós csökkenése), ha pl. a 9. ábra szerint a vizsgált (Mát- ra-Mátraalja, Bükk-Bükkalja) területen a légköri C02 koncentráció 1960-2012 közötti, 315 ppm-ről 390 ppm-re történt növekedése mellett/ellenére az éves csapadék tendencia jelleggel 600 mm/év körüli értéken állandó maradt.- A 10. és 12. ábra adatai szerint a légköri C02 koncentráció 50 év alatt kereken 25 %-os emelkedése mellett/ellenére az abszolút maximum évi csapadék érték (a rendkívüli időjárás egyik jellemzője) csökkenő tendenciát mutatott. (A 6. ill. 12. ábra szerint az 1960-es években 320 ppm koncentráció mellett ugyanígy 1100 mm/év maximális csapadék érték jelentkezett, mint 1999-ben és 2010-ben 370 és 390 ppm koncentráció „mellett”.- Hogyan „működik” az, hogy a légköri C02 koncentráció emelkedésével fokozódik az elsivatagosodás, ami a csökkenő csapadék következménye, ha a 2009. évi 384 ppm -hez tartozó 736 mm/év absz. max. csapadék 5 ppm koncentráció emelkedés „hatására” 2010-ben 1195 mm-re változott, avagy a 2010. évi 1195 mm-es absz.max. csapadék 2011-ben, 2 ppm koncentráció növekedés „hatására/oka- ként” 488 mm-re csökkent. Köszönetnyilvánítás: „A tanulmány a Miskolci Egyetemen működő Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ TÁ- MOP-4.2.2/A-11/1-KONV-2012-0049 jelű „KÚTFŐ” projektjének részeként — az Új Széchenyi Terv keretében — az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg." Irodalom 1. Juhász József: Hidrogeológia, Akadémiai Kiadó Budapest, 1987. (II. kiadás) 2. Vízrajzi Évkönyv (1960-2007 év) adatai. Országos Meteorológiai Szolgálat 2008-2012. évek ORACLE adatbázis, napi csapadék adatok. 3. Miskolci Egyetem Bányaműveléstani Tanszék: A Mátra- és Bük- kalja-i csapadékviszonyok elemzése. Kutatási részjelentés a Mátrai E- römü Rt. (Visonta) részére, Miskolc, 2000. január 4. INNOCENTER Innovációs Központ Közhasznú Nonprofit Kft.: A Mátra-Bükkalja csapadék jellemzőinek meghatározása, a csapadék jellemzők időbeli alakulása. Kutatási részjelentés a Mátrai Erőmű Zrt (Visonta) részére, Miskolc, 2013. augusztus 5. Szűcs Péter: Hidrogeológia a Kárpát-medencében - hogyan tovább? M. Tudomány, 2012. 5., HU ISSN 0025 0325, pp. 554-565. 6. Mackenzie, F T., Mackenzie, J A. (1995): Our Changing Planet - An Introduction to Earth System Science and Global Environmental Change. Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey. A kézirat beérkezett: 2013. október 11-én HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 1. SZ. Prof. em.Dr.h.c. mult. Dr, a MTA rendes tagja. A Miskolci Egyetem, MTA Alkalmazott Földtudományi Kutatócsoport E-mail: bgtkf@uni-miskolc.hu Rainfall-characteristics in area Mátra-Bükk, 1960-2012 Kovács, F.
