Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 4. szám - Ligetvári Ferenc - Juhász Endre - Bardóczyné Székely Emőke: Velünk élő történelem: Szennyvíz- és szennyvíziszap-hasznosítás
LIGETVÁRI F. és mtsai: Velünk élő történelem 5- a mikroelem tartalom: B, Mn, Fe, Cu, Zn, Cd, Pb, Ni, Hg, Cr, (mg/kg szárazanyag)- talajtani szempontból egyéb lényeges összetevők: Na, Mg (mg/kg szárazanyag). A kis mennyiségben keletkező szerves trágya és a nagy energia felhasználás révén előállított műtrágya helyettesítésére azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy a magyar mezőgazdaság részére olyan segítséget nyújtsunk, ami szennyvíziszap elhelyezéséhez jól kezelhető eljárást erdményez. Megítélésünk szerint azért van erre szükség, mert a mezőgazdaság várható megújulásával párhuzamosan egyre inkább sorra kerülhet kedvező körülmények között a szennyvíziszap ártalmatlanításának természetes 1. táblázat: Egyes növények tápanyagigénye ___________(kg/100kg értékben) _________ Növény N P2Os k2o Összes Őszi búza 2,7 1,1 1,8 5,6 Rozs 2,6 1,2 2,6 6,4 Őszi árpa 2,7 1,0 2,6 6,3 Tavaszi árpa 2,3 0,9 2,1 5,3 Cukorrépa 0,35 0,15 0,55 1,05 Burgonya 0,5 0,2 9 1,6 Borsó 5,0 1,7 3,5 10,2 Szója 6,2 3,7 5,1 15,0 Lucerna széna 2,7 0,7 1,6 4,9 Vörös here széna 2,3 0,5 2.0 4,8 Napraforgó 4,1 3,0 7,0 14,1 Repce 5,5 3,5 4,3 13,3 Olajlen 4.0 1,3 5,0 10,3 Rostlen 1,2 0,6 1,2 3,0 Kender 0,5 0,4 0,8 1,7 Silókukorica 0,35 0,15 0.40 0,9 Egynyári szálas zöldtakarmány 0,25 0,12 0,35 0,72 Füveshere széna 1,8 0,5 2,0 4,3 Rizs 2,2 1,0 2,0 5,2 Dohány 4,5 1,5 8,0 14,0 Egyéb pillangós széna 2,0 0,5 1,5 4,0 Rét 1,7 0,6 1,8 4,1 Legelő 2,0 0,7 22 4,9 3.3. A szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezésénél kötelező ellenőrző vizsgálatok és gyakoriságuk Nem célunk joganyagok korlátlan mennyiségű idézése, mégis, a témát jelenleg legjobban szabályozó rendeletnek a legfontosabb részeit idéznünk kell, mivel számításaink alkalmazóinak figyelmét is fokozottan felhívjuk arra, hogy a rendelet alapos áttanulmányozása nélkül nem célszerű semmilyen számítást elkezdeni. 50/2001. (IV.3) Korín, rendelet a szennyvizek és szennyvíz-iszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól A Kormány - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59.§-a (1) bekezdésének p) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el. 1. § A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek e- gészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások. Az alábbiakban összefoglaljuk a rendelet mellékleteit és feltesszük az ide kapcsolható kérdést. körülmények közötti igénye -mi több- annak hasznosítása mellett (Juhász, 2002) .3.2. A mezőgazdasági elhelyezés előfeltételei A témához kapcsolódóan csak rövid, vázlatos ismertetést adunk, a teljesség igénye nélkül, hangsúlyozva, hogy minden esetben betartandók az ide vonatkozó jogszabályok és irányelvek. A mindennapi gyakorlatban használt táblázat kg/100 kg értékben adja meg az igényeket, míg a számítási kifejezések (képletek) mg/kg egységet használnak, így a táblázatban közölt értéket a hektáronként megtermelni kívánt növény 100 kg-jának többszörösével kell beszorozni. A számításhoz szükséges az iszap nitrogén tápanyag tartalmának (isz Nt) megadása. Ez már táblázatosán nem jeleníthető meg, hiszen ez függvénye az esetenként kibocsátott szennyvíz tulajdonságainak. A vonatkozó kifejezésben ezzel együtt felmerül a „w” hasznosulási tényező megadása, mivel a talaj és a termesztett növény függvényében ennek értéke változik. Erre vonatkozólag általánosságban az alábbi táblázat használható: 2. táblázat: A „w” hasznosulási tényező értékei Fizikai tulajdonságok Növényi táp anyag: N Növényi tápanyag: P2O., Növényi tápanyag: k2o Homok, homokos vályog 0,5 0,7 0,7 Vályog egységese 0,6 0,8 0,8 Anyag, nehéz anyag 0,7 0,8 0,9 Az iszap adag számítása az előbbiekben már ismertetettek szerint: nN, kg ha ev 1000 iszN. mg kg w Ia(t/ha.év). 1000/iszNt(mg/kg).w 3., táblázat: Az 50/2001. (IV.3.) Korín, rendelet mellékletei és a _____________vizsgált kérdések kapcsolata________________ 1. számú melléklet Szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználálá- sának megkezdéséhez szükséges talaj és talajvizsgálatok A kijelölt terület alkalmas-e a talaj szempontjából? 2. számú melléklet Szennyvíz, szennyvíziszap vizsgálandó komponensei mezőgazdasági felhasználás előtt Mielőtt kihelyezik, milyen állapotú az anyag? 3. számú melléklet Mérgező elemek és káros anyagok megengedhető koncentrációja talajokban Milyen a mértékadó koncentráció alapállapotban mennyi terhelést bír el a talaj 4. számú melléklet Szennyvízben megengedhető mérgező elemek és káros a- nyagok határértékei mezőgazdasági felhasználás esetén Mit tartalmazhat a szennyvíz, s mennyi a határérték? 5. számú melléklet Szennyvíziszapban megengedett mérgező elemek és káros any'agok határértékei mező- gazdasági felhasználás esetén Mit tartalmazhat a szennyvíziszap, miként illeszkedik a határértékhez? 6. számú melléklet Mezőgazdasági területre szennyvízzel és szennyvíz-iszappal évente kijuttatandó mérgező elemek és káros a- nyagok mennyisége a kijuttatott éves iszap alapján Mennyivel nő évente a káros anyag tartalom?
