Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 4. szám - Ligetvári Ferenc - Juhász Endre - Bardóczyné Székely Emőke: Velünk élő történelem: Szennyvíz- és szennyvíziszap-hasznosítás
6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF.4. SZ. A rendelet igen alaposan kitér a kötelező vizsgálatokra, de érthető módon a növény kisebb szerepet kap, hiszen fajtától is függ, milyen a növény szerepe az anyagmérlegben, mivel nincs „ átlagnövény”. Számításainkban közelítettük a növény szerepét is, erre utalnak monitoring javaslataink is. 4. táblázat: Fizikai és kémiai ellenőrző vizsgálatok szennyvíziszap elhelyezésnél Megnevezés Állapot felvétel Üzemelés első éve Üzemelés ellenőrzése Szennyvíziszap Havonta egy alkalommal egy éven át Egy alkalommal havonta a tárolt anyag- * bői A kihelyezést megelőzően a tárolt a- nyagból Talajvíz Évente, minimum negyedévenként Évszakonként egy alkalommal Mint az első évben Talaj Fizikai, kémiai és vízháztartási vizsgálatok a kötelező talajtani és erdőtelepítési előírások szerint Ellenőrző vizsgálatok ősszel makro és mikroelemekre, só és vízháztartási vizsgálatok 3-5 évenként, mint az első évben Növény és termés Beltartalmi vizsgálatok az élelmiszer, ill. a takarmányvizsgálat kötelező rendje szerint Mint az előző évben A bemutatott előírások jól igazolják, hogy a környezetvédelem kellő óvatosságra inti a szennyvizet és szennyvíz-iszapot hasznosítani kívánókat. Ugyanakkor a környezetvédelem feladata a talajok szerves anyag tartalmának növelése, hogy a növénytermesztés az ősi környezeti körülményekhez igazodóan történjék (Bardóczy, Ligetvári, Bardóczyné). Összefoglalás A szennyvíz magas tápanyagtartalma és csővezetéken történő szállíthatósága ismeretében törekedni kell annak minél nagyobb mértékű hasznosítására. A települések lakosságának növekedése szükségessé tette a szennyvíz-csatorna hálózat bővítését. A felelősen gondolkodó városokban az összegyűjtött anyagot többszöri szűrés után lehetett hasznosítani. A világon mindenütt arra törekszenek, hogy minimális tisztítás után biomassza előállításra kerüljön sor. Hazai körülmények között a biztonságos megújuló energia előállításban nélkülözhetetlen úgy a szennyvíz, mint a szennyvíziszap hasznosítása. Elsődlegesen a vízben szegény területeken, kiemelten a hátrányos helyzetű, nélkülözést is megélő Duna-Tisza közén, fás (erdő, szőlő) ültetvény telepítése városi szennyvizek hasznosításával. Javaslataink között szerepel olyan új felszín alatti öntözéses szennyvíz elhelyezési eljárás kialakítása, melynek lényege, hogy a tápanyagban gazdag vizet az igényeknek megfelelően juttatjuk el a növények gyökeréhez. Ezzel kiküszöbölhetőek a kellemetlen szagokból származó telepítési problémák, valamint a dréncsövek megfelelő mélységbe helyezésével szabályozható a fák gyökérzetének az elhelyezkedése, kiküszöbölve a sekély gyökerezésből adódó kidőléseket. A szennyvíziszapnak az ültetvény telepítését megelőzően, majd azt követően - a megfelelő határértékek betartásával- fontos szerep jut a tápanyag utánpótlásban. Tekintettel a mezőgazdaság időszakos hasznosítási lehetőségére a megtisztított szennyvizet un. szürke vízként kel- lee hasznosítani, míg a szennyvíziszapból nyerhető metán a városi közlekedési járművek üzemeltetésében tölthet be fontos szerepet. A víznek és a benne lévő tápanyagnak a hasznosításával anyagi előnyökre tehetünk szert és környezetünk kíméletes terhelését érhetjük el. Jelenleg a szennyvíztelepeken a gázmotoros villamos- és hőenergia előállítás az uralkodó. Ezek életciklusa kisebb telepeknél - évi átlag 5-5,5 ezer órával számolva, beleértve egyszeri nagyjavítást is - átlagosan legfeljebb 10-12 évre becsült. Amennyiben a telep nem részesül másodszor is állami támogatásban, vajon kisebb telepek esetében, ahol az idegen szervesanyag bevételt növelő beszállítása (lásd co-rothasztást) csupán korlátozott lehetőséggel vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre, képes lesz-e a gázmotorok újbóli beszerzéséhez szükséges a- nyagiakat előteremteni? A technika fejlődése létrehozta a még igen költségesnek tekinthető tüzelőanyag cellás energiatermelő berendezést. Előnye, hogy nincs benne forgó alkatrész, ezért korlátlan az élettartama, továbbá mindaddig működik, a- míg az alkalmas (bio)gázt, hidrogént, stb. keresztüláramoltatják. Mivel az üzemanyag cella nem égésen, hanem elektrokémiai reakción alapul, emissziója mindig kisebb lesz, mint a legtisztább égési folyamatoké. A tapasztalatok szerint áramtermelési hatásfoka a gázmotorokkal összehasonlítva, mintegy 15 %-kal nagyobb elektromos hatásfokot (50-60 %) képes előállítani. Egyszerűbb a ke- zelése-karbantartása, környezeti szempontból pedig minimális a C02 kibocsátása. Hátránya ugyanekkor, hogy - mellékhatásként - nem termelődik hasznosítható hő, melyet a telepen belül pl. a rothasztok fűtéséhez fel tudnának használni, így arról „egyéb” módon (pl. hőszivattyú alkalmazásával) kell gondoskodni. Amennyiben a kutatások eredményeként az üzemanyag cella létesítési költsége belátható időn belül számottevően csökken, ezek alkalmazása forradalmi jelleggel meg tudja változtatni a kisebb telepek iszapkezelési (értsd rothasztási) megoldásait, beleértve a folyadék tisztítás mai általánosabb technológiai eljárásait is. A szennyvíziszapból előállított biogáz hasznosításának igen komoly teret biztosít a gépjármű üzemanyagaként történő igénybevétele. Egyes nyugati városok igen előszeretettel alkalmazzák a városi tömegközlekedésnél (pl. autóbusz üzemnél), de a szennyvíztelepek tulajdonosai is hasznosítják saját gépkocsi parkjuk olcsóbbá tételére. A biogáz átlagos - 65-70 %-os - CH4 tartalmát ez e- setben is mintegy 90 %-os értékre kell növelni. Hasonló megoldással- beváltan - Zalaegerszegen lehet találkozni (Delacasse L. 2011). A nagy energiafogyasztó államok, mint pl. Németország, mindent megtesznek a megújuló energiatermelési lehetőségnek kihasználására. Nagyobb városaik szennyvíz-tisztítóinál, ahol nemcsak a szennyvíz mennyisége, hanem az iparból származó szennyezett anyag aránya jelentős, előtérbe kerül - energetikai önállóságuk érdekében - a telepen belüli szélerőmű telepítése (Domann, Schröder 2011). Magyarországon ezzel a megoldással - természeti adottságaink miatt - egyelőre sajnos - nem számolhatunk. A gépkocsigyártás fejlesztése során megjelentek a hibrid meghajtással működő jármüvek, melyeket gazda
