Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 4. szám - Ligetvári Ferenc - Juhász Endre - Bardóczyné Székely Emőke: Velünk élő történelem: Szennyvíz- és szennyvíziszap-hasznosítás
4 mentes, biztonságos elhelyezését szolgálják az alábbi technológiai változatok: * Nagyterhelésű faültetvényes felszíni szűrőmezős elhelyezés esetén a víz egyenletes szétosztása a fasorok között kialakított öntözőbarázdák segítségével történik. A kijuttatott szennyvíz egy része elpárolog, a másik része a talajban végbemenő tisztulási folyamat után mélyebb rétegekbe, esetenként a talajvízbe szivárog. A technológia olyan kistelepüléseken alkalmazható, ahol a talajvízszint mélyen van, és a szennyvíz elhelyezésére nagy terület áll rendelkezésre.- Faültetvényes talajcsövezett megoldás során a kellően előtisztított szennyvizet ún. dréncsövekbe osztjuk szét, megfelelő hidraulikai feltételek között. így a szeny- nyvíz meleg időben is szagmentes marad és a mélyebb gyökerezést elősegíti. Az ipari szennyvizeket minden esetben egyedileg kell elbírálni, figyelemmel arra, hogy a bennük lévő toxikus anyagok kellő előtisztítás nélkül a mezőgazdasági fel- használást nem korlátozzák-e. A nyílt felszínű adagolás hátránya, hogy némelyiknek folytonos üzemeltetése nem megoldható, valamint a kellemetlen szagok miatt tájolásuk, létesítésük helye szigorú előírásokhoz kötött. A környezetkímélő „faültetvényes talajcsövezett” megoldás szagmentes, míg többieknek a hibája a szagszennyezés mellett az, hogy az árokhálózaton szétosztott tápanyagban gazdag víz hatásaként a fák gyökere nem hatol elég mélyre és nagyobb erejű szél súlyos károkat o- kozhat az ültetvényben. 3., A szennyvíziszap hasznosítása A szennyvíz „folyamatos” kiadagolása mellett fontos szerepe van a szennyvíziszapnak a tápanyag-utánpótlás megvalósításában. A szennyvízben túlsúlyban (90%) található meg a nitrogén, de a többi makro elem is jelentős mértékben hozzájárul a növényi tápanyag szolgáltatásban. A szennyvíziszapot a hagyományos szerves trágya szerepéhez hasonlíthatjuk. A talajok vízbefogadó képességének befogadása mellett a baktériumok szaporodásához is optimális feltételeket teremtünk. A szennyvíziszap összetétele az ipari tevékenység csökkenésével megváltozott lényegesen javult. A galvanizáló üzemek szinte teljesen eltűntek, ezért a korábbi környezetterhelési veszélyek megszűntek. Környezetünk védelme érdekében a szennyvíziszap hasznosításával kapcsolatban számos előírás fogalmazódott meg. A tudomány fejlődésével, különösen a mérés- technika finomításával egyre inkább megfogalmazódtak a korlátozások, amelyeknek alapját a teljes mértékben ellenőrizhető kémiai anyagok meghatározhatósága adta. E- zek ismerete és betartása mellett fontos, hogy minél több szerves anyag jusson vissza a talajba , ahol az intenzív baktérium tevékenység következtében az enyhén szeny- nyező anyagok lebomlása is gyorsabbá válik. Ehhez további segítséget” jelent a napsugárzás pozitív hatása. 3.1., Közegészségügyi és elhelyezési korlátozások A szennyvíziszappal kapcsolatos korlátozások az emberi szervezet károsodásának elkerülését, továbbá az ivóvíz készletek védelmét stb. szolgálják. A korlátozások vonatkozásában kiemelendők: HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF.4. SZ.- a sugárzó anyagok, toxikus anyagok, a fekális szennyezettség (coliform szám, szalmonella mennyiség, életképes bélféreg peték száma, protozoaciszták stb.). A szennyvíziszappal kapcsolatos korlátozások három főbb csoportját kell szem előtt tartani: Közegészségügyi korlátozás nélküli elhelyezhetőség:- mezőgazdasági területen-elhelyezhető az a szennyvíz-iszap, amely nem tartalmaz, vagy ha igen, akkor csak a jogszabályban meghatározott mennyiségnél kevesebb sugárzó anyag, toxikus anyag és bakteriális szennyezettség található benne. Közegészségügyi korlátozással:- mezőgazdasági területen-elhelyezhető az a szeny- nyvíziszap, amely a következő szennyvizek tisztítása során keletkezik:- települési szennyvizek, mérgező, vagy sugárzó anyagot nem tartalmazó szennyvizek,- háztartási (szociális) szennyvízzel együtt elvezetett, ahhoz hasonló tulajdonságú szennyvizek,- olyan ipari szennyvizek (pl.: tejüzemi, húsüzemi stb. szennyvizek), amelyeknél kórokozó mikroorganizmusok jelenléte nem valószínű. Közegészségügyi korlátozással sem helyezhető el:- az a szennyvíziszap, amelyik olyan vegyi anyagot tartalmaz (pl.: gyártástechnológiából adódóan), amely a talajra, növényekre, állati vagy emberi szervezetre káros hatású, csak külön elbírálás alapján (egyedi határérték megállapításával) szabad a mezőgazdaságban felhasználni, vagy felhasználása -egyáltalában- nem lehetséges. ( Csathó, 1994) Tekintetbe kell továbbá venni, az elhelyezésre szánt terület egyes létesítményektől való - a törvényben szabályozott- védőtávolságot, valamint a termesztett növényre vonatkozó korlátozásokat. Igen fontos figyelembe venni a vegetációs időszakban az egyes növényfajták termesztésének előírások szerinti korlátáit (Vermes, 1998). A folyékony szennyvíz-iszap talajba injektálása további követelményekkel jár, pl.: a talajba injektálásakor a feltételeket — esetenként-hidrogeológiai szakvélemény alapján felül kell vizsgálni (Bardóczy, Ligetvári, Bardóczyné, 2011). A korlátozások jogosságát igazolják a szennyvíz-iszapban megtalálható szerves és szervetlen anyagok, szemben az elfogadott, gondmentes műtrágyával. A szennyvíz-iszap minőségi jellemzői: A szennyvíz-iszap mezőgazdasági hasznosítását az i- szap minősége, a talaj fizikai és kémiai jellemzői, ill. a termesztett növény tulajdonságai együttesen határozzák meg. A mennyiségi és minőségi jellemzőket részletes vizsgálatokkal kell alátámasztani. Szennyvíziszap hasznosítás esetén a legfontosabb tényezők:- a kihelyezendő iszap mennyiségének a megállapítása (m7d, vagy m/év) Az iszap minőségére vonatkozóan:- a víz-, ill. száraz anyag tartalom meghatározása (százalékos formában megadva)- az összes száraz anyag tartalom szerves és szervetlen része (%)- a növényi makro tápanyag-tartalom: N, P, K, Ca (mg/kg szárazanyag)
