Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: Egyes hazai konyhasós vizek makro- és mikroelemei, összehasonlítva néhány külföldi előfordulással
26 sósvizeken belül milyen nagyfokú változatosság mutatható ki különösen nyomelemek szempontjából. A dalloli sós hidroterma Etiópiában az Afar-mélyföl- dön belül a Danakil-depresszióban keletkezett 1926-ban egy maár-típusú vulkánkitörés során. Földtani érdekessége az Afar-mélyföldnek, hogy kialakulása összefüggésben van Afrika keleti részén végighúzódó árokrendszereket létrehozó széthúzásos lemeztektonikai folyamatokkal és az ehhez kapcsolódó vulkánosággal, szeizmicitással és hidrotermás jelenségekkel (Scheuer Gy. 2010). Érdekessége még e hidrotermának, hogy a feltörő forró víz jelentős nagyságú és változatos kifejlődésű és színű (piros, sárga, zöld, kék stb.) sóüledékeket halmozott fel kör- nyeetében. A feltörő víz hőmérséklete 100°C, pH-ja < 1,0 és ösz- szes sótartalom 294 000 mg/1. Ezekből az adatokból megállapítható, hogy a helyszínről hozott víz rendkívül magas hőmérsékletű, erősen savas nagy oldott sótaralmú vizek csoportjába tartozik. A vizsgálatok a makro összetevők alapján a vízben az alábbi mennyiségi eloszlást mutatták ki: a kationok közül uralkodó a nátrium 93 210 mg/I mennyiséggel, amely 77,4 eé %-ot képvisel. Ezt követi a magnézium 5600 mg/l-rel és 9,1 eé %-kal. Jelentős még a kalcium is 5740 mg/l-rel 5,6 eé %-ot érve el. Igen jelentős a víz vastartalma, 10 700 mg/l-t mutattak ki, a- mely 7,6 eé %-ot jelent. Érdekessége még a víznek, hogy a kálium is jelentősen feldúsult 7610 mg/l-rel, amely érték kiugróan magas a többi vizsgált sósvíz kálium tartalmához viszonyítva. A tengervíz 447 mg/l mennyiségével összehasonlítva a hidrotermával a növekedés 17-szeres, míg a nátriumé csak több mint nyolcszoros. Ezekből az adatokból megállapítható, hogy a hidroterma összetétele keletkezésével összefüggésben alapvetően eltér már a kationok összetétele szempontjából a tenger vizétől és a vizsgált többi sósvizétől is. Összefoglalóan látható, hogy a dalloli sósvíz a kationok mennyiségi és minőségi összetétele szempontjából változatosnak tekinthető. Az anionokon belül természetesen domináns a klo- rid, igen jelentős 175 000 mg/1 mennyiséggel, és 98,9 eé %-kal. A szulfátot 2600 mg/l-ben mutatták ki és ez 1,1 eé %-ot képvisel a vízben. Anionok szempontjából a sósvíz tisztán csak nátrium-kloridos víz, amelyből az a következtetés adódik, hogy a vas, a kalcium és a magnézium nagy része a kloridhoz kapcsolódik, és csak egy kisebb mennyiségük kötődik a szulfáthoz. így összefoglalóan megállapítható, hogy a dalloli hidrotermás sósvíz olyan típusba sorolható, ahol a kloridos vízhez a nátriumon és a káliumon túlmenően egyéb fémes elemek is ehhez az elemhez kapcsolódnak. Ebből eredően a víz tisztán nátrium-kálium kloridos víz típusába sorolható, amelyhez alárendelten színesítő elemként vas, kalcium és magnézium is kapcsolódik. Típus jellemzője a víznek még a hidrogén-karbonát hiánya. Ezért a sós hídrotermához kapcsolódó vízkörforgalmon belüli áramlási pályák mentén a nátrium-kálium kloridos ásványoso- dás mellett a vasnak, a magnéziumnak, a kalciumnak és egyéb fémeknek beoldódási feltételei is kialakultak, köszönhetően a víz erős savasságának (pH < 1), amely kapcsolódik az aktív vulkáni tevékenységből származó savas, gázos folyamatokhoz. Ezért a hidroterma bejárása sok helyen életveszélyes, mert súlyos külső és belső (gáz) maradandó károsodásokat okozhat, amelyre a helyiek felhívták a figyelmet. A helyszínről hozott vízmintából 14 nyomelem vizsgálatára és meghatározására került sor. A kapott eredményeket a 3. táblázni tartalmazza. A sósvíz nyomelemekben rendkívül gazdag, mert a 14 nyomelem összes mennyisége 1 147 250 pg/l, jelentősen meghaladja a tárgyalt egyéb sósvizek mennyiségét. így pl. a sóshartyáni víz 32 nyomelemének 227 790 pg/l értéket ötszörösen haladja meg, miközben a hidrotermából hiányzik a bróm, jód és a fluor meghatározása. Elemezve a nyomelem vizsgálati eredményeket, megállapítható, hogy a vízben egyes nyomelemek kiugróan nagy értékű dúsulá- sa tapasztalható. Elsősorban az alumíniumot mutatták ki nagy mennyiségben meghaladva az összes többit, mert 562 000 pg/l-ben fordul elő a vízben, amely a meghatározott nyomelemeken belül 49 eé %-ot képvisel. Igen jelentős mennyiségben fordul elő még a bór 386 400 pg/l, azután a stroncium következik 99 800 pg/l-rel. így e három nyomelem domináns meghatározó a hidroterma vízében 91,3 %-kal. Ebből adódik, hogy a többi 11 nyomelem csak 99 050 pg/l-rel és 8,6 %-kal fordul elő a vízben. A 11 elemen belül a cink 63 660 pg/l-t, a réz 14 800 pg/l-t, a lítium 9000 pg/l-t, a bárium 7550 pg/l-t, a króm pedig 1260 pg/l-t képvisel a hidrotermában. Ezer alatti mennyiségben mutatták ki még a kobaltot (590 pg/l), a nikkelt (400 pg/l), az arzént (600 pg/l), a mo- libdént (400 p.g/1), a kadmiumot (200 pg/l) és az ólmot (600 pg/l). Ebből megállapítható, hogy a hidroterma vize igen gazdag fémekben és ezek az adottságok összefüggésben állnak olyan vízkörforgalmú pályákkal, amelyekben e- zeknek beoldódásának feltételei biztosítottak. így főleg az alumíniumnak, bornak, stronciumnak, cinknek, réznek, lítiumnak, báriumnak és más elemeknek. H1DROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 3. SZ.
