Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: Egyes hazai konyhasós vizek makro- és mikroelemei, összehasonlítva néhány külföldi előfordulással
16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 3. SZ. Miután Oltárénál és Cserkeszölőnél a helyi adottságok nem tették lehetővé a mintavételezést, ezért a nyomelemekről csak részleges (jód, bróm) anyag áll rendelkezésre, míg teljes nyomelem vizsgálat (32 db) csak a sós- hartyáni és a rábasömjéni vízből készült. A nyomelem vizsgálatok ugyancsak részlegesek, de elégségesnek ítélhetők, mert ezek ismerete a makro elemekkel együtt típus besorolásukhoz megfelelő tájékoztatást nyújtanak a hazai sósvizek genetikai adottságaira. A hazai sósvizeken kívül megvizsgáltunk még néhány különböző genetikájú külföldi konyhasós vizet is. így a Kárpát-medence körüli sósvizekből kettőt választottunk ki. A Felvidékről a hazai szakirodalomban is többször hivatkozott Csíz-i forrásokat vizsgáltuk, ahol a sósvizek o- lyan víz-körforgalommal rendelkeznek, ahol az áramlási pályáik mentén lehetőség van a kémiai összetevők alapján konyhasós típusú vizek kialakulásához. Nagy Z. (2004) leírása szerint Csíznél három kút működik a Themis, Neptun és a Hygeia nevű. Ezek közül a szlovák szakirodalomban (Franco O. et al. 1975) a Hygeia forrás vízösszetételét közlik részleges nyomelem vizsgálati eredményekkel. E vizsgálati eredményeket többek között a 2., 3., 4. táblázatban közöljük. Erdély igen gazdag sósvizekben. Ezek közül a Pa- rajd-i konyhasós vizet választottuk ki a rendelkezésre álló szakirodalom alapján (Kisgyörgy Z.-Kristó A. 1978), ahol a diapír szerkezetű sótömzs peremi részén 1950-ben mélyített nagy mélységű fúrásból kifolyó vizű konyhasós gyógyvizet tártak fel. Ennek kémiai összetétele (Pricajan A. 1973) nyomelemet nem tartalmaz (2. táblázat). Az európai édesvízi mészkő előfordulások tanulmányozása során felkerestük Görögországban a Lutra E- dipsu-i kiválásokat, amelyek közvetlenül a tengerparton halmozódnak fel. A legszebb előfordulást létrehozó forrásból vett vízminta makro összetevőit (2. táblázat) a Kemokorr Kft. vizsgálata alapján közöljük. A vizsgálatok szerint az édesvízi mészkő konyhasós összetételű vízből válik ki. Anyagi okok miatt a hozott vízmintából nyomelem vizsgálat nem készült. Kele Sándor felkérésünkre vízmintákat hozott a tosz- kánai (Olaszország) mészképző hévforrásokból. A vizsgálatok során az Acqua Borra-i forrás vize hidrogénkarbonátos konyhasós típusúnak bizonyult jelentős nyomelem tartalommal. így e hévíz is a konyhasós vizek egyik érdekes típusát képviseli, ezért indokoltnak tartottuk ennek is a jelen közleményben tanulmányozását, főleg nyomelem feldúsulások alapján, mert egyes elemek meglepően nagy mennyiséggel jelentkeztek (lítium 9587 p/I, bőr 52 139 p/1) a makroelem összetevőkhöz viszonyítva (Scheuer Gy.-Kele S.-Capezzuoli E. 2012). Käss H.-Käss W. (2008) elkészítették Németország fürdőinek kataszterét, amelyben ismertetik a vízellátásukat biztosító ásványvizek makro összetételén kívül a fontosabb nyomelemek mennyiségi adottságait is. E kataszterből két olyan konyhasós vizet választottunk ki, amelyek összes sótartalma meghaladja a 300 000 mg/l-t és gazdagok nyomelemekben is. így a Bad Bentheim-i fürdő konyhasós vize 305 143 nig/1 és a Bad Wimpfen-i pedig 316 970 mg/l összes sótartalmú és mindkettőnek nyomelem összetétele érdekes és változatos mind meny- nyiségi mind pedig minőségi szempontból. A dalloli (Etiópia, Danakil-depresszió) sóképző híd- roterma vizének makro- és mikroelem összetételét azért közöljük, hogy a konyhasós ásványvizek nagy családján belül olyan szélsőséges összetételű vizek is előfordulnak, amelyek képződéséhez az aktív riftesedéses lemeztek- ‘onikai folyamatok és ehhez kapcsolódó forróponti vulkánosság is hozzájárul. A jelen összeállítás elkészítésére a szerzőket az a kutatói kíváncsiság vezérelte, hogy a hazai sósvizek makro- és nyomelem adottságainak megismerésén és ismertetésén túlmenően a tengervíz és a kiválasztott külföldi sósvizek vizsgálatával olyan összehasonlító anyag álljon hazai vonatkozásban rendelkezésre, amelyek alapján az eddigi ismeretek vízföldtani adottságok szempontjából tovább fejleszthetők és finomíthatok legyenek. 2. A hazai kiválasztott nagy sótartalmú ásványvizek A hazai sósvizek közül négyet választottunk ki, amelyekről az alábbiakban foglaljuk össze létesítésükkel kapcsolatos történeti eseményeket és egyéb közérdekű információkat (7. ábra). 1. ábra. Áttekintő helyszín rajz a tárgyalt hazai konyhasós vizekről 2.1. A két világháború utáni sóhiány hívta fel Sóshar- tyánra a geológusok figyelmét (2. ábra). 2. ábra. A sóshartyáni Jódaqua gyógyvíz áttekintő helyszínrajza
