Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: Egyes hazai konyhasós vizek makro- és mikroelemei, összehasonlítva néhány külföldi előfordulással
17 ^DOBOSJ^SCHEUEjtCTÚNíg^esJiaKÜkon^hai^ Itt már régóta - feljegyzések szerint - Mária Terézia vegyvizsgálat már 18 871,77 mg/l-t, 1977-ben pedig 18 (1740-1780) idejében, vagy már korábban aknás képzésű sóskút működött. Miután ez a kút az idők folyamán tönkre ment, ezért a második világháború után újból felmerült az ország sószükségletének fedezésére irányuló kutatás megindítása. Az aknás kút ismételt vizsgálatakor Bartkó Lajos megállapította, hogy az aknába jól érzékelhető vető mentén 4 oldalról is áramlott be a sósvíz. A víz mennyisége kevésnek bizonyult, ezért mélyfúrású kút létesítését határozta el a kincstár és 1946-ban az I. sz. kutat 146,4 m-re képezték ki. A gyenge vízszolgáltató képessége miatt újabb kutat tervezett Bartkó Lajos és az már 600 m mélységet ért el, de csak 521,0 m-ig csövezték le. Fúrás közben 45,4 és 447,0 m között 8 helyen gáz jelentkezett és 5 mélységközben (234,7-504,0 m között) sósvíz-beáramlást észleltek. A nyitott szakasz egy része lassan feltöltődött és 1977-ben már 535,0 m-ben lehetett a kút talpát észlelni (Dobos I. 2013). A kitermelt víz megbízható paramétereit az Országos Balneológiái Kutató Intézet 1950-ben elkezdett mérései tükrözik. A változó értékek nem mérési hibáknak, hanem a meteorológiai hatásoknak, illetve a vízföldtani viszonyoknak tulajdoníthatók. Az intézet szerint 1965-ben a nyugalmi szint -0,3-0,9 m között ingadozott. A szivattyú megindításakor 32 1/min 10-14°C hőmérsékletű vízmennyiséget ki lehetett ugyan a kútból venni, de utána rohamosan süllyedt a vízszint. A visszatöltődésből számított vízhozam —5,0 m-en 8,3 1/min, —1,4 m-en 3,3 1/min-nak adódott. Már az 1948. évi vízhozam-mérés (17,4-20,8 1/min) is bizonyította, hogy a hasznosítási lehetőségek meglehetősen korlátozottak a csekély mennyiség miatt, annak ellenére, hogy a Szeberényi-féle vegyelemzés igen kedvező jodid (93,5 mg/1), bromid (112,0 mg/1) és összes oldott anyag tartalmat (19 g/1) mutatott ki (Frank M. 1949). Az 1955. évi (Országos Közegészségügyi Intézet) 812,3 mg/l-t mutatott ki. Nagyon lényeges megjegyezni, hogy a vízhozam-értékek általában csak egy rövid időre vonatkoznak, mert folyamatos termelést nem lehet a kúton végezni. A vetők menti csekély utánpótlódáshoz hosszabb-rövidebb idő szükséges. A vízhozamon kívül a nyugalmi és az üzemi vízszint is minden alkalommal változó értéket mutat. A gyógyászati kísérlet eredményéről Kunszt János számolt be. Megállapította, hogy a gyógyvíz fő alkalmazási területét a golyva kezelése, illetve megelőzése képezi. A vizsgálatok szerint a golyva kifejlődését jódhiányos területeken ivókúrával majdnem teljesen meg lehet akadályozni. Az eredményes kísérlet alapján a népjóléti miniszter a gyógyvízzé minősítést és a forgalomba hozatalt a 3045/11-1950. sz. alatt engedélyezte. A palackozást a Gyógyvíztermelő Nemzeti Vállalat 1950-ben helyben „Jódaqua” néven megkezdte, ugyanakkor fürdésre is egy medencét építettek, amit később a csekély használata miatt betemettek. A helyi palackozás ugyancsak hamar megszűnt, és azt a kevés mennyiséget előbb Bükkszéken, majd a fővárosban töltötték. Később az üzemeltető a palackozó épület helyett korszerű szivattyúházat épített, amely 1975-ben a Vízkutató és Fúró Vállalat (VIKUV) kezelésébe került a gyógyvízkúttal együtt. Az 1989-ben bekövetkezett gazdasági és társadalmi változás után a VIKUV Rt. egy Franciaországban élő magyar üzletembernek, a Gresham Kft. tulajdonosának adta el 1997-ben további hasznosításra (Magyar Nemzet 1997). Jelenleg a Jódaqua gyógyvizet a Jódaqua Kft. palackozza a Dózsa György u. 7. sz. alatt. Összefoglalásként állítottuk össze az 1. táblázatot, a- mely tartalmazza a vizsgált és tárgyalt hazai kutak vízföldtani paramétereit. /. táblázat. A vizsgált hazai sósvizű kutak vízföldtani paraméterei Sorszám Mintavétel helye Kútméiység/m Vízadóréteg helye Nyugalmi szint/m Vízhozam 1/min Üzemi vízszint/ m Hőmérséklet kif/talp °C Minősítés geoterm. gradiens Összes oldott mg/1 méter kőzet Sóshartyán 1948 600,0 348,04-509,95-2,0 5-6 10-15/gyógyvíz 18 474,15 1 521,0-600,0 o3 (1950) (1950) 1 Szécsényi Jódaqua 1977 535,0 348,04-509,95 Slír 8,3-5,0 12/18 812,3 521,0-535,0 (1977) OItárc-2. 1950 3025,0 2875,0-3025,0 m,.2 580 94/16 923,3 2 homokkő (1950) agyag Rábasömjén, Rás-2. 2006,0 1795,0-1880,0 M„+D +122,0 375 +10,0 74/101 gyógyvíz 66 121,0 1973 1923,0-2005,0 2003 m-ben (1979) (1973) ”1 mészkő+m gg 45,2 °C J érvény 1994 +83,7 400 +40,0 48 980,0 (1994) Cserkeszek)-1. 1943 2311,5 365,0-373,5 M4 mészkő +30,0 600 +3,5 83/123 gyógyvíz 25 657,5 A 2294,0-2311,5 Plj homok 2050 m-ben (1976) (1952) gg 54,9 °C +2,3 (1970) 290 +0,15 2434,08 (1992) 2.2. A zalai Oltáré község ÉK-i részén, a hegyoldalon lyen, amely igen értékes, nagy só-, nátrium-klorid-, jód- 1949. decemberben telepítették a 2. sz. szénhidrogén ku- és brómtartalmú hévizet szolgáltatott (3. ábra). tatófúrást és 1950. júliusban fejeződött be 3025 m mé-
