Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 3. szám - Németh Attila - Szakál Pál: Gondolatok Magyaróvár történelmi szerepéről a hazai vízgazdálkodás tudományában
6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. EVF. 3. SZ. hatjuk, hogy ez a vízkárok elleni küzdelmet és a víznek a termelés szolgálatába való állítását biztosító tevékenységet jelenti. Tehát jóval többet, mint amit Kvassay korában és később is értettek alatta, hogy a kultúrmérnökség csak talajjavítási eljárásokkal foglalkozott. Természetesen munkájuk legfontosabb része a lecsapolás, belvízrendezés, alagcsövezés volt, de a múlt század végén már megkezdődött a vízrendezést és vízhasznosítást egyaránt szolgáló tározók építése is. Ez elsősorban halastavak létesítésében nyilvánult meg. Ezeken kívül a Kultúrmérnöki Hivatal munkatársainak kellett foglalkozniuk az ún. «nem állami kezelésben levő» folyók, patakok rendezésével és a vízmosások megkötésével is. Kvassayék működésének elején a kultúrmérnökség feladata volt a méreteiben kisebb, de jelentőségében igen fontos közegészségügyi mérnöki szolgálat ellátása is, mely az ivóvízellátást, a szennyvízelvezetést és az artézi kutak kezelését foglalta magában. " — írja az 1800-as évek végén végzett kultúrmérnöki munka összetettségéről Pintér János a Magyar agrártörténeti életrajzokban. Másrészről a felszaporodott teendők ellátásához növelni kellett a hivatal személyi állományát. Kvassay kinevezésének évében még egyedül, egy esztendő múltán, 1879-ben négy, majd hat segédmérnökkel végezte munkáját, de 1885-ben már 28 mérnök vett részt a hazai munkálatokban. Az 1885. évi vízjogi törvény - amely Kvassay munkásságának egyik csúcsát jelenti - életbelépését követően közigazgatási hatáskörrel, illetve feladatok ellátásával is megbízza, felruházza az Országos Kultúrmérnöki Hivatalt. Ennek eredményeképp „az ország 8 kultúrmérnöki kerületre osztatott, amelyekben működő hivatalok az országos kultúrmérnöki hivatal felügylete alá helyeztettek. A talajjavítási munkálatok iránti érdeklődés 1886 óta oly rohamossá vált, hogy a hivatalok az igényekkel lépést tartani nem tudnak és a földmivelésügyi kormány a kerületi hivatalok számát folyton szaporítani kénytelen. 1895. a hivatalok száma 12, Budapest, Szombathely, Kassa, Sátoralja-Újhely, Debrecen, Arad, Kolozsvár és Brassó székhelyekkel" - olvasható A Pallas nagy lexikonénak Kultúrmérnökségről szóló szócikkében. Az Országos Kultúrmérnöki Hivatal felügyelete alá tartozó, de önálló hivatalként funkcionáló egységek száma a későbbiek során tovább növekedett - főleg Erdélyben létesült több -, a századforduló utáni évben már 19 helyen intézték a körzetükbe tartozó ügyeket. Kvassay jól látta, hogy a megnövekedett feladatok ellátására megfelelő számú, speciális ismeretekkel rendelkező mérnöki személyzet szükséges. Ennek megfelelően a kultúrmérnöki hivatal leendő munkatársait a minisztérium Kvassay egykori tanulmányainak színhelyén - az 1883:1. te. 10. §-a alapján - kultúrmérnöki szaktanfolyam elvégzésére kötelezte. Az Ovárott zajló képzés e- gyedülálló volt a maga nemében, „ ekkor kapott az akadémia először posztgraduális képzési feladatot. Az első szakvizsgákat 1886. márciusában tették le a mérnökök az e célra létrehozott bizottság előtt. Az I889:XVIII. te. a folyammérnöki hivatalok mérnökeire is kiterjesztette a szakvizsga-kötelezettséget" - írja Walleshausen Gyula az óvári agrár-felsőoktatás 175 évét bemutató munkájában. A Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei 1896 c. összefoglaló mű szerint a vizsgabizottság elnöke Balás Árpád királyi tanácsos, az akadémia igazgatója volt, tagjai Sporzon Pál - majd az ő nyugalomba vonulása után Hensch Árpád - és Cserháti Sándor voltak. Jelentőségét jól bizonyítja, hogy csak az 1886. és 1896. közötti időszakban összesen 90 mérnök tett sikeres szakvizsgát (ld. 6. ábra). _________________________ Névsora azon kultnr- és íolyammérnököknek, kik a m.-óvári m. kir. gazdasági akadémián a mczőgazűaságtaiiMl az 1886. értél fogva az 1896. óv végéig szakvizsgálatot tettek. Gerö Ferenez 1880 márc. Landau Lajos 1890 ápr. Farkasa Kálmán 25 Nagy IgnáczKolossváry Ö<lön Gachwandtner Lajos „ j, Ken told István Nórák Antal „ nov. 5 Danscher Miklós r n Vojtck Lajos dec. Jancsó Jenő j) tiKatona Sándor Toperczer Kálmán ' „ V 80 Both Károly •i Zlinszky Elek „ Vályi Béla „ n Kelen József Finta Lajos „ „ 10 Igaz Lajos ápr. Brengl Lajos ,, Halmay Ödön )• » Kövc3sy Győző 1891 jan. Diesöffy Béla 1887 febr. 85 Winkler Vilmos V r G órányi Pál 3?app Elemér A Yeszprémy József „ ápr. Bálint István „ febr. 15 Katona Béla ,, nov. Rosenauer Lajos „ márc. Rozanyai Káról)' ,, dec. Pákozdv Béla „ áprSchmid Ódon 1888 40 gchick EmU . ^ máj. Eépáasy Miklós 1889 jan. Dietzl Lajos n jnlDimaits Lazái,, ,, Kellner Antal „ deo. 20 Mátóffy Sándor „ n Gállik István „ „ Bogdánfy Ödön 1890 febr. Kenossey Béla 1892 febr. Zlinszky Béla »; o 45 Kai-say István ii ii Naszluliácz Imre „ márc. Sárközy Imre „ márc. Pálfíy Tihamér 1803 márc, 1 Mázer Lajos 1835 máj. ilolirmger Sándor r okt. 70 Kuttiiér Kálmán Hol leld Pál dec. Fábry Frigyes ” 11 ,, jun. 50 Traeger Lícos n Braun Rudolf aug. Gubányi Károly 1893 jan. Küld Érne ., okt Hubert Lajos ttulrc. Beoker Adáui , dec. ph’íj- P« „ ápr. 75 Kontyr IstYáu 1896 febr. Ríeger Lajos „ ., Kárc.yt Sándor bh Zarka Elemér p p Lukács Isivdn B Wiyoüv Miklós „ jun. Farkas Lajos Sz. Jármy Tárná* ,i * okt. Tolnai Ödön Biichl Károly „ dec. 80 László Borjokos Bnifcá László- P Riiger Antal G0 Kószeghy József r. V Czitó Ferenez Jankó Miklós p r GTlyén Sándor „ márr:. Bajkay Antal ’( Scednik Rezső éiendtvíúb Jeiio 1894 febr. 85 Hdns Alsjos ■ P Kqmséayi Rózái , ápr. Oiilyén József 85 Kérészy Gyula „ dec. Ohotvács-Eerénvi József mái. Pákiovszky Sándor 1895 febr. Sxabó Nárubr jnn. Muraköz) Ec-üre márc. Yicziáo Ede v okt. Nagy Gyula » 90 Nagy Béla » dec. 6. ábra Az első magyaróvári posztgraduális képzések végzett hallgatói (1886-1896) (Forrás: Balás Árpád)
