Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Právetz Tamás - Sipos György: Mederanyag egyenleg változásának vizsgálata hidromorfológiai felmérések segítségével a Maros síksági szakaszán
40 35000 25000 H ■ _ ■ ■ ■ 15000 H H ■ 10000 ■ ■ " ß J nJ-5000 H| H ; j-íoooo 4 H-15000 •(..................................................■-20000 2011.06-2011.09 2011.09-2012.06 2012.06-2012.10 □ Akkumuláció 0 Erózió ■ Nettó változás ■ Abszolút változás 10. ábra,. Mintaterületek összehasonlítása az abszolút anyagmozgatás alapján Mind az aradi, mind a pécskai mintaterületen megfigyelt változások eltörpülnek az apátfalvi folyószakaszon tapasztalt értékekhez viszonyítva. A legnagyobb mértékű morfológiai változások is ennek megfelelően itt mentek végbe. Mind eközben a mederanyag összetétele ugyan homokos, de az esés, ezáltal a folyó munkavégző-képessége is jelentősen kisebb, mint a felsőbb szakaszokon. Az itt tapasztalt nagy mértékű mederátrendeződés arra utal, hogy jelentős a rendszerben lévő átdolgozható mederanyag mennyisége. Ez csak úgy lehetséges, ha a mintaterület feletti szakaszon jelentősebb hordaléktermelés megy végbe, melynek egyik valószínűsíthető helyszíne a pécskai mintaterület alatt húzódó, aktívan vándorló kanyarulatokkal tagolt folyószakasz (Sipos et al. 2012). Összességében megállapítható, hogy a vizsgálat ideje a- latt a Maroson folytatott intenzív bányászati tevékenység közvetlen hatásait (pl. bevágódás) nem lehetett megfigyelni a mintaterületeken. A rendelkezésre álló, átdolgozható mederanyag mennyiségét azonban nagyban befolyásolják a beavatkozások. így a bányászat által érintett szakasz alatt hordalékhiány jelentkezik. Lejjebb a mederanyag és a hordalék mennyisége újból nő, ami a megnövekedő munkavégző-képességnek és az ezzel párhuzamosan jelentkező eróziónak köszönhető. Éppen ezért fontos a mérések folytatása és a folyamatos monitoring, a terület fenntartható homokkitermelése, morfológiai stabilitásának és ökológiai potenciáljának érdekében. Köszönetnyilvánítás A felmérésekben nyújtott segítségért köszönettel tartozunk Seres Tibonvdk (AT1VIZIG), Pálovils Gyulának (SZTE) és Katona Orsolyának (SZTE). A kutatást a Magyarország-Románia Határon Átnyúló E- gyüttmüködési Program HURO/0901/126 számú pályázata, valamint az OTKA 100761 számú pályázata támogatta. Irodalom Andó M. 2002. A Tisza vízrendszer hidrogográfiája. Szegedi Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszék, Szeged, 89 -105. Bogárdi J. 1971. Vízfolyások hordalékszállitása. Akadémiai Kiadó, Budapest. Csíki S. JC, Rhoads B. L. 2014. Influence of four run-of-river dams on channel morphology and sediment characteristics in Illinois, US- A, Geomorphology 206, 215-229. Csorna J. 1975. A Maros hidrográfiája. In: Vízrajzi Allasz Sorozat 19 Maros. VITUKI, Budapest; 4-12.' HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 2. SZ. Dai Z., Liu J. T. 2013. Impacts of large dams on downstream fluvial sedimentation: An example of the Three Gorges Dam (TGD) on the Changjiang (Yangtze River), Journal of Hydrology 480, 10-18. Defcndi V., Kovacevic V., Arena F., Zaggia L. 2010. Estimating sediment transport from acoustic measurements in the Venice Lagoon inlets. Continental Shelf Research Volume 30, Issue 8, 883-893 Fiala K, Sípos Gy, Kiss T, Lázár M. 2007. Morfológiai változások és a vízvezető-képesség alakulása a Tisza algyői és a Maros makói szelvényében a 2000. évi árvíz kapcsán. Hidrológiai Közlöny, 87/5, 37-46. Fryirs K. A., Gary J. Brierley, Nicholas J. Preston, M. Kasai 2007. Buffers, barriers and blankets: The (dis)connectivity of catchment- scale sediment cascades, Geomorphology 70,49-67. Goda L., Krikovszky S. 2002. Mozgóhajós vízhozammérés ADCP mérőberendezéssel Gómez A. E., Diana G. C., Jorge O. P. 2010 Sand transport on an estuarine submarine dune field Geomorphology 121,257-265. Kerekes Zs. 2009. Morfológia és hordalékegyenleg vizsgálata geoin- formatikai módszerekkel a Maros apátfalvi szakaszán. Diploma- munka, Természeti és Geoinfomatikai Tanszék, Szeged. Kiss T., Blanka V. 2006: Kanyarulatfejlődés vizsgálata a Maros alsó szakaszán. Hidrológiai Közlöny 86/4, 19-22. Kiss T, Fiala K, Sipos Gy. 2008. A terepi hordalékhozam-mérő eszközök és módszerek I. (Hagyományos eszközök és a hazai gyakorlat). Hidrológiai Közlöny, 88/4, 58—62. Kondolf G.M. 1997. Hungry water: Effects of dams and gravel mining on river channels. Environmental Management 21/4. 533-551. Laczay I. 1968. A cikolaszigeti mellékágrendszer mederváltozásának vizsgálata. Vízügyi Közlemények LI2, 245-255. Lóczy D., Veress M. 2005. Geomorfológia I : Földfelszíni folyamatok és formák. Dialóg Campus kiadó, Budapest-Pécs. Martín-Vide J.P., Ferrer-Boix C., Ollero A. 2010. Incision due to gravel mining: Modeling a case study from the Gállego River, Spain, Geomorphology 117, 261-271. Prónay Zs., Törös E. 2001. Szonár mérések hidrogeológiai alkalmazásai, In: MHT XIX. Vándorgyűlés. Sági R. 2010. A magyarországi Tisza egy reprezentatív szakaszának hídromorfológiai jellemzése, Tudományos Diákköri Konferencia, Budapest Sipos Gy. 2004. Medermintázat és zátonyképzödés homokos medrű síksági folyószakaszon (Maros 31-50 fkm), Geográfus Doktorandu- szok VIII. Országos Konferenciája, Szeged, 2004 szeptember 4-5. Sipos Gy. 2006. A meder dinamikájának vizsgálata a Maros Magyarországi szakaszán Doktori (PhD) Értekezés, Földtudományok Doktori Iskola, Szeged. Sipos Gy., Kiss T. 2003. Szigetképződés és -fejlődés a Maros határ- szakaszán, Vízügyi közlemények LXXXV/3, 477498. Sipos Gy. , Kiss T. 2006. A medertágulatok szerepe a síksági folyók morfológiai stabilitásában, a Maros példáján, 111. Magyar Földrajzi Konferencia Budapest, 2006. szeptember 6-7. Sipos Gy., Právetz T., Katona O., Ardelean F., Timofte F., Onaca A., Kiss T., Kovács F., Tobak Z. 2012 A jelenleg is változó folyó, In: Sipos Gy. (szerk.) A Maros folyó múltja, jelene, jövője. Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged Tiron L. ,1., Jéröme Le C., Mireille P„ Nicolae P., Guillaume R., Guillaume D., Philippe D. 2009. Flow and sediment processes in a cutoff meander of the Danube Delta during episodic flooding. Geomorphology 106 186-197 Török 1. 1977. A Maros folyó 0-51,33 fkm közötti szakaszának szabályozási terve. Alsótiszavidéki Urdea P., Sipos Gy., Kiss T., Onaca A. 2012. A Maros, In: Sipos Gy. (szerk.) A Maros folyó múltja, jelene, jövője. Szegedi Tudomány- egyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged VVishart D., Warburton J., Bracken L. 2008. Gravel extraction and planform change in a wandering gravel-bed river: The River Wear, Northern England, Geomorphology 94, 131-152. A kézirat beérkezett: 2014. március 10-én Investigation the bed-material in the lowlands of the River Maros by the hydromorphological measurings Právetz, T. - Sipos, Gy