Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Bezdán Mária: Az árhullámok "csillapítása" tározókkal
20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. EVF. 2. SZ. tározót, mert a folyó magas vízállása még nem teszi azt lehetővé. Emiatt mérlegelnünk kell, hogy mikor vesszük igénybe a tározót árhullám csillapításra, mert lehet, hogy érkezik egy második árhullám is, amely lehet, magasabb vízállással tetőzik majd, mint az első. Oldaltározók Magyarországon: pl. a Tisza mentén a megépült Beregi- és Szamos-Kraszna-közi, és az épülőfélben lévő Cigándi-, Nagykunsági-, Tiszaroffí- és Hanyi -Tiszasülyi vésztározók. 4. A tározók hatása az árhullámokra A folyó nagy esésű felső szakaszán, ahol még heves árhullámok vannak, kisebb térfogatú tározóval nagyobb hozamcsökkenést, vagyis nagyobb vízállás-csökkenést érhetünk el, mint az alsó kisesésű szakaszon a már ellapított árhullámok esetében (7. ábra). A vésztározás hatása különböző típusú árhullámok eseten Heves árhullám Ellapflotl árhullám 7. ábra: Árhullám csillapítás hatása heves és hosszan elnyúló árhullám esetén A folyó felső szakaszán kialakuló heves árhullámok a működő árhullám-csillapító tározók hatására ellapulnak. Ezért pl. a Tisza középső és alsó szakaszára már ilyen típusú árhullámok érkezése a jellemző. A mellékfolyók vízhozama tovább növeli a főfolyó hozamát, és időben elnyújtja az árhullámokat. A hosszú időn át tetőző (akár néhány hét is) árhullámok csillapítása kevésbé hatékony, mert kismértékű vízállás-csökkenéshez is nagy tározótérfogatra van szükség. A folyó alsó szakaszán a duzzasztott állapot tovább rontja az itt létesíthető tározók hatásfokát, mert a duzzasztás szintje alatti víztér nem hozam. A folyó Tiszafüred alatti szakaszán található vízmércék napi vízállásainak feldolgozása alapján megállapítható, hogy a Törökbecsei-duzzasztómű Tiszaugig érezteti duzzasztó hatását. A kisvizek szintje ti duzzasztás révén megemelkedett átlagosan: Tiszaugnál 55 cm-rel, Csongrádnál 105 cm-rel, Mindszentnél 150 cm-rel, Al- győnél 170 cm-rel, Szegednél 200 cm-rel, Törökkanizsá- nál 270 cm-rel, Zentánál 300 cm-rel és Törökbecsénél 385 cm-rel. Tehát Tiszaugnál a legkisebb vizek átlagosan —240 cm, Csongrádnál -135 cm, Mindszentnél —25 cm, Algyőnél 50 cm, Szegednél 70 cm, Törökkani- zsánál 140 cm, Zentánál 205 cm és Törökbecsénél 270 cm körül mozognak. Tehát a vízlépcsőhöz közel eső felső mederszakaszoknál már nem is beszélhetünk kisvízi vízállásokról. Ezen vízállások alatt a meder lassú átfolyású, szinte kikapcsolódott a vízszállításból. A kis- és középvizek levezetését teljes mértékben a duzzasztómű szabályozza. Ez azt is jelenti, hogy a mögöttes mederszakaszoknak nincs hatásuk a vízjárás alakítására. A Tisza medre hasonlóan működik, mint egy „belvízrendszer”: tározza a vizet, (amíg a torkolati szelvény, átemelő szivattyú), jelen esetben a duzzasztómű el nem vezeti azt az ö üteme szerint. A duzzasztóművekkel befolyásolt Tisza szakasz a vízszín-esések változását is maga után vonta. Jellemzően a kisvízi vízszín-esések csökkentek, a nagyvízi vízszín- esések növekedtek. A legkisebb vízállásoknál a vízszín-esések lecsökke- nésének mértéke: Taskony-Tiszabő 1,5 cm/km, Tiszabő -Martfű 0,5 cm/km, Martfű-Tiszaug 1,0 cm/km, Tiszaug -Csongrád 2,0 cm/km, Csongrád-Mindszent 1,5 cm/km, Mindszent-Algyő 0,5 cm/km, Algyő—Zenta 1,5 cm/km és Zenta-Törökbecse 1,0 cm/km. A középvizek átlagos esés-értékei átmenetet képeztek a kisvízi és nagyvízi esések között. Az esések szélső értékei is követték a fent leírt esésváltozásokat. A vízszín-esésnek döntő szerepe van a folyó vízlevezető képességére. Nagy vízszín-esés mellett a folyó gyorsabban vezeti le a vizet. A kis vízszín-esés hatására a- zonban lelassul az árhullámok levonulása és a víz tovább tartózkodik a mederben. Az árvízlevezetés szempontjából a gyors vízlevezetés az előnyösebb. A folyó alsó szakaszán, ahol a vízszín esés szabályozza a víz levezetését, a duzzasztóművek hatására a következő változások történtek: A nagyvízi tartományokban a vízszín-esések Tisza bőt öl Mindszentig megnőttek ~0,5 cm/km-rel. Mindszent és Algyő között nem mutatható ki egyértelmű változás. Algyő' és Szeged között is ~0,5 cm/km esésnövekedés figyelhető meg. A Szeged alatti szakaszokon nem mutatható ki az esések bárminemű változása. Ez azt jelenti, hogy a Tiszabő feletti, illetve az Algyő és Mindszent közötti szakaszok vízlevezetése romlott (Bezdán, 2011 b, 2011c). 5. Összefoglaló A Tisza kisesésű szakaszán az árvízszintek megnövelésében a duzzasztóművek fontos szerepet játszanak, mert egyrészt mederszűkületei okoznak, másrészt duzzasztó hatásukkal megemelik a vízszinteket. így az érkező árhullámok nem egy kisvízszintre, hanem egy magasabb vízszínre futnak rá. Tehát a kezdeti feltétel megváltozott. Ez különösen a déli országhatár feletti szakaszon — a már korábban említett két nagy mellékfolyó (Maros és a Hármas-Körös) közel egyidejű árhullámaival — nagy mértékben megemelheti az árvízi szinteket. További változás: hogy az 1970-es évekhez képest a Kiskörei-duz- zasztóműnél a minimális duzzasztási szint több mint egy méterrel magasabb, (összehasonlítva az 1977, 1979, 1980 és 1981 éveket az 1998, 1999, 2000 és 2006 évekkel). A Törökbecsei-duzzasztómünél is a legalacsonyabb duzzasztási szintek 30-50 cm-rel magasabbra kerültek. Mivel a Kiskörei-duzzasztóműnél az árhullám a műtárgy fölött vezetődik le, a tározóban tárolt víz szintje döntő mértékben befolyásolja az érkező árhullám által kialakuló vízszinteket, mind a tározóban, mind pedig az alatta lévő szelvényeknél. Ennek következtében az egyes árhullámok vízállásai a Kiskörei-tározó alatti szelvényekben igen magasak lehetnek. A Kiskörei- és a Törökbecsei-duzzasztómű fölött kialakuló vízállások különbsége nagyobb lett, mint korábban volt. A két szelvény között a vízfelszín-görbe egyrészt magasabbra kerül, másrészt a Kiskörei duzzasztómű környezetében legalább fél méterrel még meg is emelkedik. Ez a változás pedig a szakasz egyes részein a vízszín-esések növekedését vonja maga után.
