Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 2. szám - Bezdán Mária: Az árhullámok "csillapítása" tározókkal

21 A vízlépcsők, mint egy „bukó” vezetik le a vizet. A- mikor megnyitják őket, a mögöttes holt tér vize is bekap­csolódik a vízszállításba, de nem csak területével, hanem a tárolt víztömegével is. Ez azt is jelenti, hogy a vizével megnöveli az érkező vízhozamot. Tehát az alatta lévő szelvényeknél már nem a felső szakaszokon jellemző vízhozamok, hanem annál nagyobb vízhozamok fognak jelentkezni. A tározótérben a duzzasztási szinteknél nem érzékelhető a duzzasztómű megnyitása. A vízállás adat­sorok alapján mind a három duzzasztómű tározóterében megvizsgáltam a legalacsonyabb duzzasztási szinteket. Ezek időben előrehaladva egyre magasabb duzzasztási szint kialakítását tükrözik. Az árhullámok érkezése előtt nem engedik le a tározóból olyan mértékben a vizet, hogy az a duzzasztómű kiépítésekor megadott legkisebb duzzasztási szintig kiürüljön, mert kevés idő áll rendel­kezésre az érkező árhullám tetőzéséig. (A tározótérből a vizet - hogy, az oldalfal mederanyagában ne okozzon hidraulikus talajtörést — hosszabb idő alatt szabad csak leengedni.) A nagyobb árhullámokra az a jellemző, hogy gyak­ran a Duna is magas vízállású, emiatt már a kezdetek­kor sincsenek meg a vízszintkülönbség kialakulásának a feltételei a Törökbecsei-duzzasztómünél. Ezekben az e- setekben kétszeres visszaduzzasztásban részesül a Tisza. Jellemzően ezt a Maros árhulláma is meg szokta még torlasztani. Az árvizek idején a Törökbecsei-duzzasztó­münél a bukók tábláit teljesen megnyitják?! (de ez csak két métert jelent a bukók fölött!) A duzzasztómű bukói illetve tartószerkezetei a műtárgy szelvényében a korábbi (1976. előtti) időszakokhoz képest szelvényszűkületet o- koznak. Tehát a nagy vizek levezetését is döntő mérték­ben befolyásolja a duzzasztómű üzeme. A Duna a magas vízállásával a Törökbecsei-duz­zasztómünél gátolja a szabad kifolyást, ezzel befolyá­solja a duzzasztómű vízlevezető képességét. A Törökbe- csei-duzzasztómű, illetve a Maros és a Hármas-Körös duzzasztó hatása alulról befolyásolja a Kiskörei-duzzasz- tómű vízlevezető képességét. Tehát a duzzasztómüvek a- lulról történő duzzasztás általi befolyásoltsága csökken­ti a duzzasztóművek vízlevezető hatásfokát. Kialakul egy duzzasztási láncolat, amelynek legfontosabb lánc­szeme a legalsó duzzasztómű. Annak az állapotától függ majd a vízlevezetés hatásfoka. Jelen esetben ez a Török- becsei-duzzasztómü, amely vízlevezető képessége igen nagy mértékben függ a Duna vízállásától. A Kiskörei-vízlépcső alatti mederszakaszok vízelve­zetése a sorban állás elve szerint (Vágás, 1989) műkö­dik: Az árvízvédekezés hidraulikailag a felső folyószaka­szokon keletkező és lefolyó nagy vízhozamokat azon az áron transzformálja az elvezetés korlátozott lehetőségei szerint hosszabb idő alatt elszállítandó vízhozamokká, hogy a „sorban állás” elve szerint a „várakozásra” kész­tetett vízmennyiségeket a vízállás megnövelésével meg­határozott folyószakaszokban tárolja. A vízelvezetés üte­mét a torkolatnál (duzzasztóműnél) nem feltétlenül az e- redeti hozzáfolyás üteme határozza meg, hanem a befo­gadó aktuális hidrológiai állapota, illetve a duzzasztómű vízlevezető képessége. A Kiskörei-vízlépcső, az általa tárolt víztömeg és a mögöttes szelvényekben állandósult magas vízállás, mint egy „torlasz” úgymond „bezárja az JiEZDÁ^^^A^irhullámol^csillajjítása^ározókka^^^^^^^^^^ előtte lévő vizeket egy nagy medertározóba”, ugyanak­kor a folyón felülről érkező vizével még jól „nyakon is önti” azt. Korábban ugyanis a Duna, a Maros és a Körös árhullámai általi viszszaduzzasztás nem volt lehatárolva, és az érkező víztömegeknek volt hová kitérni és tározódni, illetve a vízlevezetés sem volt szabályozva vízlépcső által a Törökbecsei-szelvénynél. Fontos tényező még, hogy a Törökbecsei-duzzasztó- mü Tiszaugig duzzaszt vissza, és a korábban említett vízállások alatti tartományokban a meder lassú átfolyású. Ez a nagyobb árhullámok alkalmával sem fog lényege­sen felgyorsulni, és bekapcsolódni a vízszállításba, mert a Törökbecsei-vízlépcső megnyitásakor sincs teljes mé­lységig nyitva, és a mögötte lévő víztömegek felett fog az árhullám levonulni. Tehát az árvízlevezetés szem­pontjából elhanyagolható a mederfeliszapolódás mérté­ke, mert nincs befolyással a víz levonulására. A lassú át­folyású és duzzasztott állapotú alsóbb mederszakaszok az érkező árhullámra megtorlasztó hatásúak. Ezért ta­pasztalható az a jelenség, hogy kisebb vízhozamok ese­tén is különösen a Kiskörei-vízlépcső alatti szelvények­ben alakulnak ki magas vízállások. A duzzasztóművek hatására fenntartott minimális víz­állások magasabbak a tározók megépítése előtti kisvizes állapotokhoz képest, emiatt csapadékszegényebb idősza­kokban sem tud a talajvíz mélyebbre süllyedni egy bizo­nyos szint alá, egyrészt, mert nem kell táplálnia olyan nagy mértékben a folyókat, másrészt, mert a duzzasztó­mű a talajvizet is duzzasztja (Bezdán 201 ld). Különösen veszélyes a hosszabb időn át tartó esőzést követő újabb nagy csapadék, amelynek ekkor már a nagy része a fo­lyókban jelenik meg vízhozamként. Ezekben az esetek­ben a folyók felső szakaszáról meginduló árhullám a ma­gyarországi folyószakaszokon hasonlóan megváltozott kezdeti feltételekkel találja magát szemben, mert a duz­zasztás révén magasabb a folyók alapvízállása (a hoza­ma nem nagyobb, mert a duzzasztás következtében a megemelkedő vízállás és lecsökkenő vízsebesség na­gyobb átfolyási keresztszelvény mellett szállítja a válto­zatlan, vagy akár kisebb mennyiségű vízhozamot.!), és duzzasztómüvek szabályozzák a vízlevezetést (Bezdán 2011a, 2011b). 6. Köszönetnyilvánítás A vízállás- és vízhozam-adatokat még évekkel ezelőtt kaptam, amelyek felhasználásával végeztem a tudományos munkámat. Köszönöm Márfai László és Márfai Lászlóné mérnököknek, továbbá az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igaz­gatóság Vízrajzi Csoport munkatársainak, köztük Lázár Miklós csoportvezető mérnöknek, valamint Brandenburg Róbertnek és ifj. Márfai Lászlónak az adatszolgáltatásban nyújtott segítségüket. Irodalom: Bezdán, M. 2011a: A vízlépcsők hatása a Tisza vízjárására. Hidrológi­ai Közlöny. 2. szám, pp. 18-20. Bezdán M. 2011b: A szabályozott Tisza vízjárása tulajdonságai a Ti­szafüred alatti folyószakaszokon. PhD értekezés - Földtudományok Doktori Mola, SZTE TT1K. p. 120. Bezdán M. 2011c: A vízjárás változása a Tisza Dél-alföld-i szakaszán. A Nagyalföld Alapítvány Kötetei c. kötetei 7. kötete: Környezeti változások és az Alföld pp. 199-210. Bezdán M. 201 ld: A Tisza kisvizei és a talajvíz kapcsolata. Hidrológi­ai Tájékoztató, pp. 98-102.

Next

/
Oldalképek
Tartalom