Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Bezdán Mária: Az árhullámok "csillapítása" tározókkal
21 A vízlépcsők, mint egy „bukó” vezetik le a vizet. A- mikor megnyitják őket, a mögöttes holt tér vize is bekapcsolódik a vízszállításba, de nem csak területével, hanem a tárolt víztömegével is. Ez azt is jelenti, hogy a vizével megnöveli az érkező vízhozamot. Tehát az alatta lévő szelvényeknél már nem a felső szakaszokon jellemző vízhozamok, hanem annál nagyobb vízhozamok fognak jelentkezni. A tározótérben a duzzasztási szinteknél nem érzékelhető a duzzasztómű megnyitása. A vízállás adatsorok alapján mind a három duzzasztómű tározóterében megvizsgáltam a legalacsonyabb duzzasztási szinteket. Ezek időben előrehaladva egyre magasabb duzzasztási szint kialakítását tükrözik. Az árhullámok érkezése előtt nem engedik le a tározóból olyan mértékben a vizet, hogy az a duzzasztómű kiépítésekor megadott legkisebb duzzasztási szintig kiürüljön, mert kevés idő áll rendelkezésre az érkező árhullám tetőzéséig. (A tározótérből a vizet - hogy, az oldalfal mederanyagában ne okozzon hidraulikus talajtörést — hosszabb idő alatt szabad csak leengedni.) A nagyobb árhullámokra az a jellemző, hogy gyakran a Duna is magas vízállású, emiatt már a kezdetekkor sincsenek meg a vízszintkülönbség kialakulásának a feltételei a Törökbecsei-duzzasztómünél. Ezekben az e- setekben kétszeres visszaduzzasztásban részesül a Tisza. Jellemzően ezt a Maros árhulláma is meg szokta még torlasztani. Az árvizek idején a Törökbecsei-duzzasztómünél a bukók tábláit teljesen megnyitják?! (de ez csak két métert jelent a bukók fölött!) A duzzasztómű bukói illetve tartószerkezetei a műtárgy szelvényében a korábbi (1976. előtti) időszakokhoz képest szelvényszűkületet o- koznak. Tehát a nagy vizek levezetését is döntő mértékben befolyásolja a duzzasztómű üzeme. A Duna a magas vízállásával a Törökbecsei-duzzasztómünél gátolja a szabad kifolyást, ezzel befolyásolja a duzzasztómű vízlevezető képességét. A Törökbe- csei-duzzasztómű, illetve a Maros és a Hármas-Körös duzzasztó hatása alulról befolyásolja a Kiskörei-duzzasz- tómű vízlevezető képességét. Tehát a duzzasztómüvek a- lulról történő duzzasztás általi befolyásoltsága csökkenti a duzzasztóművek vízlevezető hatásfokát. Kialakul egy duzzasztási láncolat, amelynek legfontosabb láncszeme a legalsó duzzasztómű. Annak az állapotától függ majd a vízlevezetés hatásfoka. Jelen esetben ez a Török- becsei-duzzasztómü, amely vízlevezető képessége igen nagy mértékben függ a Duna vízállásától. A Kiskörei-vízlépcső alatti mederszakaszok vízelvezetése a sorban állás elve szerint (Vágás, 1989) működik: Az árvízvédekezés hidraulikailag a felső folyószakaszokon keletkező és lefolyó nagy vízhozamokat azon az áron transzformálja az elvezetés korlátozott lehetőségei szerint hosszabb idő alatt elszállítandó vízhozamokká, hogy a „sorban állás” elve szerint a „várakozásra” késztetett vízmennyiségeket a vízállás megnövelésével meghatározott folyószakaszokban tárolja. A vízelvezetés ütemét a torkolatnál (duzzasztóműnél) nem feltétlenül az e- redeti hozzáfolyás üteme határozza meg, hanem a befogadó aktuális hidrológiai állapota, illetve a duzzasztómű vízlevezető képessége. A Kiskörei-vízlépcső, az általa tárolt víztömeg és a mögöttes szelvényekben állandósult magas vízállás, mint egy „torlasz” úgymond „bezárja az JiEZDÁ^^^A^irhullámol^csillajjítása^ározókka^^^^^^^^^^ előtte lévő vizeket egy nagy medertározóba”, ugyanakkor a folyón felülről érkező vizével még jól „nyakon is önti” azt. Korábban ugyanis a Duna, a Maros és a Körös árhullámai általi viszszaduzzasztás nem volt lehatárolva, és az érkező víztömegeknek volt hová kitérni és tározódni, illetve a vízlevezetés sem volt szabályozva vízlépcső által a Törökbecsei-szelvénynél. Fontos tényező még, hogy a Törökbecsei-duzzasztó- mü Tiszaugig duzzaszt vissza, és a korábban említett vízállások alatti tartományokban a meder lassú átfolyású. Ez a nagyobb árhullámok alkalmával sem fog lényegesen felgyorsulni, és bekapcsolódni a vízszállításba, mert a Törökbecsei-vízlépcső megnyitásakor sincs teljes mélységig nyitva, és a mögötte lévő víztömegek felett fog az árhullám levonulni. Tehát az árvízlevezetés szempontjából elhanyagolható a mederfeliszapolódás mértéke, mert nincs befolyással a víz levonulására. A lassú átfolyású és duzzasztott állapotú alsóbb mederszakaszok az érkező árhullámra megtorlasztó hatásúak. Ezért tapasztalható az a jelenség, hogy kisebb vízhozamok esetén is különösen a Kiskörei-vízlépcső alatti szelvényekben alakulnak ki magas vízállások. A duzzasztóművek hatására fenntartott minimális vízállások magasabbak a tározók megépítése előtti kisvizes állapotokhoz képest, emiatt csapadékszegényebb időszakokban sem tud a talajvíz mélyebbre süllyedni egy bizonyos szint alá, egyrészt, mert nem kell táplálnia olyan nagy mértékben a folyókat, másrészt, mert a duzzasztómű a talajvizet is duzzasztja (Bezdán 201 ld). Különösen veszélyes a hosszabb időn át tartó esőzést követő újabb nagy csapadék, amelynek ekkor már a nagy része a folyókban jelenik meg vízhozamként. Ezekben az esetekben a folyók felső szakaszáról meginduló árhullám a magyarországi folyószakaszokon hasonlóan megváltozott kezdeti feltételekkel találja magát szemben, mert a duzzasztás révén magasabb a folyók alapvízállása (a hozama nem nagyobb, mert a duzzasztás következtében a megemelkedő vízállás és lecsökkenő vízsebesség nagyobb átfolyási keresztszelvény mellett szállítja a változatlan, vagy akár kisebb mennyiségű vízhozamot.!), és duzzasztómüvek szabályozzák a vízlevezetést (Bezdán 2011a, 2011b). 6. Köszönetnyilvánítás A vízállás- és vízhozam-adatokat még évekkel ezelőtt kaptam, amelyek felhasználásával végeztem a tudományos munkámat. Köszönöm Márfai László és Márfai Lászlóné mérnököknek, továbbá az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Vízrajzi Csoport munkatársainak, köztük Lázár Miklós csoportvezető mérnöknek, valamint Brandenburg Róbertnek és ifj. Márfai Lászlónak az adatszolgáltatásban nyújtott segítségüket. Irodalom: Bezdán, M. 2011a: A vízlépcsők hatása a Tisza vízjárására. Hidrológiai Közlöny. 2. szám, pp. 18-20. Bezdán M. 2011b: A szabályozott Tisza vízjárása tulajdonságai a Tiszafüred alatti folyószakaszokon. PhD értekezés - Földtudományok Doktori Mola, SZTE TT1K. p. 120. Bezdán M. 2011c: A vízjárás változása a Tisza Dél-alföld-i szakaszán. A Nagyalföld Alapítvány Kötetei c. kötetei 7. kötete: Környezeti változások és az Alföld pp. 199-210. Bezdán M. 201 ld: A Tisza kisvizei és a talajvíz kapcsolata. Hidrológiai Tájékoztató, pp. 98-102.
