Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 4. szám - Türk Gábor - Balázs Boglárka - Mecser Nikoletta: Medermorfológia és a vezetőképesség modellezése egy tiszai holtmedren

64

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 4. SZ.

Következtetés

A felmérésből kiderül, hogy a holtmeder a klasszikus holtmedrek mederviszonyait követi. Alakja egy tál alakú mélyedésre emlékeztet, átlagos mélysége nem sokkal haladja meg a 2,5 métert. Az eredmények azt mutatják, hogy az árhullám hatására a holtmeder friss vízzel keveredik, azonban ez a keveredés nem egyszerre, hanem folyamatosan történik (Babka et al. 2011, Pintér et al. 2010). A hígulás a DK -i területen a leggyorsabb, mivel az észak felől érkező csatornaszakasz itt éri el leghamarabb a holtmedret (1. ábra). A mélyebb részeket összekötő csatornaszakaszon a keveredés lelassul, és a távolabbi, mélyebb részen - a felmérés időpontjában - szinte alig észrevehető. A csatornaszakaszon a vezetőképesség értékeinek csökkenése a vízi növényzet módosító hatására történhetett. Azonban ez a felvetés további vizsgálatot igényel.

Az árhullám levonulásának a kezdetén a holtmeder két egymástól elkülöníthető heterogén területre tagolódik. Az e- gyik, ahol a leghamarabb érintkezik a Tiszával, itt történik meg a leggyorsabban a keveredés, valamint arra a területre, ahol még az árhullám még nem érezteti hatását. Ezt bizonyítják a magasabb vezetőképesség-értékek. A holtmeder vizének teljes keveredése részben az áradás kezdeti szakaszához, a beáramláshoz, illetve a legnagyobb vízálláskor jelentkező legintenzivebb vízfelszín alatti áramlásokhoz köthető. Ez az adott időszak vízállásától és a turbulens áramlások erősségétől függően különböző eredménnyel zárulhat az elkeveredés szempontjából. Azaz olyan helyzet is előfordulhat, hogy a holtmeder vize nem keveredik át teljesen. Mérésünk időpontjában a vezetőképesség értékei alapján arra következtettünk, hogy az elkeveredés még nem teljes, de az á- radás ekkor még csak a kezdeti szakasznál járt. Köszönetnyilvánítás

Köszönetünket szeretnénk kifejezni a gávavencsellői Ti- szaparti Horgászegyesület vezetőségének, amely biztosította a zavartalan munkát. A munka elkészülését a következő pályázatok támogatták:

Balázs Boglárka publikációt megalapozó kutatása a TA- MOP 4.2.4.A/l-11-1 -2012-0001 azonosító sz. Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”

Türk Gábor publikációt megalapozó kutatása a TAMOP

4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonositó számú Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Irodalom

Babka B. - Futó I. - Szabó Sz. 2011: Clustering oxbow lakes in the Up- per-Tisza Region on the basis of stable isotope measurements. Journal of Hydrology 410(1-2): 105-113.

Babka B. 2009: Izotópanalitika alkalmazásának lehetőségei a Felső-Ti- sza-vidéki holtmedrek vízpótlásának meghatározásában. Természetföldrajzi folyamatok és formák. Kiss T. (szerk) Geográfus Dok- toranduszok IX. Országos Konferenciájának Természetföldrajzos Tanulmányai, Szeged http://www.geo.u-szeged.hu/konf/index.html Baráti S. - Demeter Z. (szerk.) 1997: Ökológiai hálózatok Európában.

CEEWEB (Central and East European Working Group for the En hancement of Biodiversity). Miskolc

Blanka V. - Kiss T. 2006: Ártérfejlődés és növényzet kapcsolatának vizsgálata a Maros hullámterén. (Biogeomorfológia). Tájökológiai lapok (4) 2: 301-308.

Braun M. - Szalóki I. - Posta J. - Dezső Z. 2003: Üledék felhalmozódás sebességének becslése a Tisza hullámterében. Magyar Hidrológiai Társaság XXI. Vándorgyűlése 2003. július 2-3. Szolnok.

Felföldy L. 1987: A biológiai vízminősítés 4. kiadás. VHB 16. Bpest

Gyulai I. - Kundrát J T. - Balogh Zs. - Veres Z. - Tóth A. - Lakatos Gy. 2012: Rakamazi holtmerdek összehasonlító Cladocera vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 92 (5-6): 36-37.

Gönczy S. - Molnár J. - Szabó G. - Sándor A. 2004: Az erdőirtások hatása az árvízi vízhozamokra a Felső-Tisza kárpátaljai mellékfolyóin. Földtani Kutatás 41 (3-4): 52-56.

K. Kiss M. - Lakatos Gy. - Borics G. - Braun M. - Deák Cs. 2002: Tiszai hullámtéri holtmedrek hidrobiológiái vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 82: 48-49.

Kerényi A. - Fazekas I. - Szabó Gy. - Szabó Sz. 2003: Környezeti problémák és megoldási lehetőségek In: Teplán I (szerk.) A Tisza és vízrendszere I-II. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 179-202.

Kundrát J T. - Gyulai I. - Bakai G. - Szűcs G. - Balogh Zs. - Lakatos Gy. 2012: Üledék és vízkémiai vizsgálatok a Felső-Tisza vidéken. Hidrológiai Közlöny 92 (5-6): 47-49.

M. Tamás, - A. Farsang 2011: Evaluation of environmental condition: water and sediment examination of oxbow lakes. Acta Geographica Debrecina Landscape and Environment 5 (2): 84-92.

Nagy S. A. - Dévai GY. - Czégény I. - Czédli H. - Soós N. 2002: Adatok a tiszai halfajok nehézfémtartalmának felméréséhez, hossz-szelvényben végzett mintagyüjtés alapján. Hidrológiai Közlöny 82: 105-107.

Pálfai I. 1995. Tisza-völgyi holtágak, KHVM, Budapest, 168 p.

Pintér B. - Takács P. - Mozsár A. - Zlinszky A. - Boros G. 2010: A tihanyi Belső-tó medermorfológiájának és a tavon végzett 24 órás vízfizikai és kémiai mérések eredményeinek bemutatása. Hidrológiai Közlöny 90 (3): 114-116.

Sipos P. - Németh T. - May Z. - Szalai Z. 2011: Accumulation of trace elements in the Fe-rich nodules in a neutral-slightly alkaline flood- plain soil. Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences 6(1): 13-22.

Somlyódi L. (szerk.) 2002: A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest

Szabó A. P. 2008: Háttérváltozók szerepe a Duna és a Tisza ökológiai minősítésében. Doktori (PhD) értekezés, Debreceni Egyetem, Debrecen

Szabó G. - Karika A. 2010: A szabolcsveresmarti Várszögi-morotva topográfiai térképezése és geoinformatikai vizsgálata, "Geográfía- 2010" konferencia, Publickon Kiadó Pécs, pp. 67-71.

Szabó Sz. - Posta J. - Gosztonyi Gy. - Mészáros 1. - Prokisch J. 2008: Heavy metal content of flood sediments and plants near the River Tisza. Acta Geographica Debrecina Landscape and Environment 2 (2): 120-131.

Szabó Sz. - Babka B. 2007: Felső-Tisza menti holtmedrek vízkémiai állapota. In: Süli-Zakar I. (szerk.): A FLAPP Projekt szerepe és jelentősége a Felső-Tisza völgyében, a határon átnyúló vízgazdálkodás területén, Debrecen, pp. 83-90.

Szalai Z. - Baloghné Di Gléria M. - Jakab G. - Csuták M. - Bádonyi K. - Tóth A. 2005: A folyópartok alakjának szerepe a hullámtereken kiülepedő üledékek szemcse- és nehézfém frakcionációjában, a Duna és a Tisza példáján. Földrajzi értesítő - Hungarian Geographical Bulletin 54(1-2): 61-84.

Szodfridt I. 2001: A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai. Erdészeti Lapok 136 (4): 134.

Tamás M. - Farsang A. 2012: Alsó-Tisza-vidéki és Hármas-Körös menti holtágak környezeti szempontú értékelése iszapvizsgálatok e- redményei alapján. Tájökológiai Lapok 10 (2): 231-245.

Teplán I. (szerk.) 2003: A Tisza és vízrendszere, MTA Társadalomkutató Központ, Budapest

Wittner I. - Dévai Gy. - Kiss B. - Müller Z. - Miskolczi M. - Nagy S. A. 2004: A Felső-Tisza menti holtmedrek állapotfeltárása. 1. rész Állapotfelmérés. Hidrológiai Közlöny 84: 128-130.

Wittner I. - Dévai Gy. - Kiss B. - Müller Z. - Miskolczi M. - Nagy S. A. 2005: A Felső-Tisza menti holtmedrek állapotfeltárása 2. rész: Állapotértékelés. Hidrológiai Közlöny 85: 171-173.

A kézirat beérkezett:2013. augusztus 26-án