Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai

76 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF.5-6. SZ. Eredmények A hőmérséklet vertikális megoszlását figyelve (2. ábra) látjuk, hogy mind a 2009., mind a 2010. év elején (február, március) izoterm állapot uralkodott, majd az év előrehalad­tával a felsőbb rétegek melegedésével, a nyár folyamán egy erős hőmérsékleti gradiens (termoklin) alakult ki kb. 10 mé­teres mélységben, mely kitartott egészen az őszi, hűvösebb hónapok beköszöntéig. A 2. ábrán ugyancsak jelölt eufoti- kus mélység megállapítása a Secchi-korong által mért mély­ség 2,7-del való szorzásával történt. Az izoterm időszakban a felkevert szerves és szervetlen komponensek miatt a fel­színhez közelebb abszorbeálódik a fény, de a rétegzett idő­szakban akár 20-25 méter mélyre is lejuthat a nettó foto­szintézishez még elegendő fénymennyiség. Létrejön az eu- fotikus méta-, illetve felső hipolimnion, mely feltétele a mélyrétegű maximum létrejöttének. inna ">ni n 4. ábra. Az oxigéntelítettség vertikális megoszlása 5. ábra, A teljes fitoplankton és az A. flos-aquae biomassza eloszlása 2009-ben 6. ábra. Az összes és az A. flos-aquae biomassza eloszlása 2010-ben A fitoplankton biomassza eloszlási adatok két biomassza csúcsot mutatnak (5-6. ábra) mindkét évben. Az első csúcs március-április környékén volt tapasztalható, ekkor a biomassza az átkeveredésnek köszönhetően homogénen oszlott el a vízoszlopban. Mindkét évben erős biomassza akkumulációt figyeltünk meg a nyár folyamán a méta- és a felső hipolimnionban, 2010-ben jelentősebb biomassza értékkel. Külön ábrázolva az Aphanizomenon flos-aquae vertikális elterjedését (5-6. ábra) láthatjuk, hogy 2009-ben július és augusztus hónapban, 2010-ben mindhárom nyári hónapban mélyrétegű populációmaximumot hozott létre a faj. Különbség a két év között, hogy 2010-ben a mélyrétegű maximum biomassza értéke jóval magasabb (3-4 mgL'1) volt, mint a 2009. évié, ekkor ez maximum a 850 pL '-es koncentrációt érte el. Értékelés A Stechlin-tóban nyáron kialakuló stabil rétegzettség és eu- fotikus méta- és felső hipolimnion rendszeresen megfelelő körülményeket biztosít a Cyanobium sp. és a fonalas Plank- tothrix rubescens cianoprokarióta fajoknak mélyrétegű po­pulációmaximum létrehozására (Padisák és mtsai., 2003). Az Aphanizomenon flos-aquae megjelenése, majd téli vízvirágzása azonban érdekes, mivel eddigi ismereteink a- lapján a faj jellemzően a magas szervesanyag produktivitá- sú, eutróf - hipertróf mérsékelt égövi vizeket kedveli, ahol nyári felszíni vízvirágzások gyakori okozója. A Stechlin-tó- hoz legközelebbi tavak, melyek esetében leírták a faj meg­jelenését a Berlin közeli Müggelsee, Langer See, Melangsee és a Heiliger See (Preußel és mtsai., 2009). Ezek az állóvi­zek azonban sekély, könnyen felmelegedő, eutróf vizek, ka­rakterisztikájukban jelentősen eltérnek a Stechlin-tóétól. Az Aphanizomenon DCM okának vizsgálatakor meg kell vizsgálnunk a faj fiziológiai jellemzőit. Korábbi irodalmak alapján a faj maximális populációnövekedése 20°C felett van sekély, magas trofitású vizekben (Yamamoto, 2009). 2. ábra. A hőmérséklet vertikális megoszlása és az eufotikus mélység Az oxigén mennyiségének ábrázolásához az oxigéntelí­tettségi adatokat használtunk mivel értékelés szempontjából ez jobban használható, mint a hőmérsékletfüggő abszolút o- xigéntartalom (5.ábra). A hőmérséklethez hasonlóan, az o- xigéntelítettség is homogén eloszlást mutatott az év eleji hó­napokban, majd a rétegzettség beálltával itt is gradiens ala­kult ki. Ugyancsak látható, hogy 2010-ben nyáron a termo­klin környékén magas, közel 200 %-os oxigéntelítettséget mértünk, 2009-ben ilyen kifejezett oxigéntöbblet a termo­klin környékén nem volt tapasztalható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom