Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - Scheuer Gyula: Az izlandi Gejzír-mező keletkezése és hidrotermás jelenségeinek összefüggése a földrengésekkel

64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 1. SZ. biztosítottak, vagyis származásilag valószínűleg másodlagos. A hazai karsztos hévizekben még igen jelentős a fluor feldúsulása is a karsztos hévizekben. Ebből az a vízföldtani következtetés vonható le, hogy a fluor elsődlegesen a hazai paleogén és neogén vulkánossághoz kapcsolódik. A karsztos hévizekben azért dúsul fel, mert a hidrodinamikai rendszereiken belül az áramlási pályák mentén áramló víz érintkezik az elsődleges fluor feldúsulásokkal, illetve kiválásokkal. Vagyis a hazai karsztos hévizek relatíve magas fluortartalma genetikailag-származásilag főleg másodlagosnak ítélhető. A Gejzír mezői helyszínrajzon (5. ábra) névszerinti felsorolással még további gejzírek és hidrotermák szerepelnek, amelyeknek keletkezésére és működésükre az előbbiekben felsorolt földrengések alapvető szerepet játszottak. A Konungsver egykor működő gejzír volt (5. ábra), ma már túlfolyó vizű kis tó. Hasonló a helyzet a Blesi-nél, amely egymás melletti ikermedencéből áll. Egykor ezek is gejzírként működtek, de napjainkban az egyik medence mély kékeszöld színe és kovakiválása miatt helyi látványosság. A Fata nevű hidroterma kisebb elliptikus medencéből tör fel alkalmanként néhány 10 cm-re. A Litli gejzír kitörései szabálytalanok voltak, de ma már az irodalom szerint alszik. Az Operrishola gejzír ha kitör akkor 4-5 m-re lövellődik fel a víz. A megfigyelések a kitörések és a légnyomás közötti kapcsolatot mutatták ki, mert rendszerint akkor működik, amikor a légnyomás erősen csökken. A Litli Strokkur jelenleg nem működik, de erős forrásban van a vize. Környezetében fehér kovakéreg figyelhető meg. Érdemes megemlíteni még a főbejárat közvetlen közelében lévő Sodi és Smidur nevű hidrotermákat. A Sodi gejzír 1940-ben tört ki utoljára. Előtte is ritkán működött és a kitöréskor a víz magassága elérte a 20 m-t. A közelében lévő Smidurnál körkörös szép kovakiválások figyelhetők meg kb. 10 nies zónában. Kitöréseinek jellegzetessége részben a szabálytalanság, részben pedig igen keskeny felszökő vízoszlopa. 4, Összefoglalásként rögzíthető, hogy Izland alatt olyan forró pont alakult ki, amelynek vulkánossága az Eszak-Atlanti hátsággal van összefüggésben és az országot kettéoszló neovulkáni övezet pedig ennek egyik felszíni megnyilvánulás formája. A szigetországban jelentős számú hidrotermás mező alakult ki és ezek magas és igen magas hőmérséklete szoros kapcsolatban áll az aktív vulkáni tevékenységgel. A neovulkáni övezet szeizmicitása számos rengés alapján napjainkban is igen aktív. A szeizmikus tevékenység erőteljesen befolyásolja és alakítja a hidrotermás mezőkhöz kapcsolódó rendszerek áramlási pályáinak aktivitását és ezeknek felszíni megjelenés formáit. A bizonyíték erre, a részletesen tárgyalt Gejzír mező, amely 1294-es földrengéskor keletkezett, tehát 718 évvel ezelőtt alakult ki. Az utána következő rengések, amelyek 1630, 1789, 1896 években pattantak ki, minden esetben időlegesen vagy részlegesen átrendezték a Gejzír mező hidrotermáinak működési sajátosságait. A vizsgált Strokkur gejzír 1789-ban tört ki először és így 223 éves, és valószínűleg mesterségesen kiváltott kitörések miatt 1920-tól már mesterségesen sem tudták előidézni kitörését. Vagyis a gejzír természetes működési adottságait a mesterséges adalék anyagokkal kikényszerített kitörésekkel annyira megzavarták, hogy természetes vízkörforgalmában olyan lényegi változások következtek be, amely miatt végérvényesen beszüntette működését. De 1963ban történt beavatkozással (fúrás) sikerült az eredeti állapotot visszaállítani, és azóta napjainkig ez a Gejzír mező fő látványossága. E gejzírnek fő érdekessége még a nyomelem összetétele és ezen belül a fluor nagymértékű mennyiségi feldúsulása. Az 1294-es földrengés hatására olyan új jó víz és hővezető pályák alakultak ki, amelyek eredményeként erre a kis területre korlátozódott a rengés előtti nagy hidrotermás mezőn szétszórt hidrotermák vízkészletének egy jelentős része. A rengés hatására keletkezett a Gejzír mező felé irányuló új mélyreható, nyilt törések teremtették meg azokat a kedvező víz és hőáramlási feltételeket, amelyek szinte percek alatt kialakultak. Ezért a Gejzír mező tipikus példája annak, hogy a természeti erők milyen rövid idő alatt képesek egy új hidrotermás hidrodinamikai rendszert létrehozni új vízföldtani törvényszerűségekkel és jellemzőkkel ha ehhez szükséges előfeltételek adottak (pl. riftesedéses zónák). Nyilvánvaló számomra még, hogy ilyen gyors hidrodinamikai rendszer változások nemcsak Izlandon zajlanak le, hanem a Földön mindenütt, ahol az aktív lemezmozgásokkal kapcsolatos folyamatok és erők (vulkánosság, földrengések) működnek. Köszönetet mondok Cossuta Mártonnénak és Cossuta Szilviának a szöveg gépeléséért, továbbá Pentelényi Antalnak a szép rajzokért és azért, hogy hozzásegített a szigetország földtani térképeihez. Irodalom Grünthal G. et al. 1999: Seismitic hazard assessment for Central North and Northwest Europe. Annali di Geofisica. 999-1011. Hartai E. 2003: A változó Föld. Miskolci Egyetem Kiadó. Miskolc. Hróarsson B.-Jónsson S.S. 1992: Geysers and Hot Springs in Iceland. Reykjavik Péczcly Gy. 1984: A Föld éghajlata. Tankönyv Kiadó. Budapest. S. László K. 1996: Izland. Toni Túra Utazási Iroda kiadványa. Budapest. Scheuer Gy. 1998: Izland gejzírjei és egyes hidrotermás területei. Hidrológiai Közköny. 78.4. 209-213. Scheuer Gy.2003: Forrásüledékek kutatása. Mélységi vizek lerakódásai. Kézirat. Budapest. Önálló kiadvány. SchnUtgcn A. 1988: Izland. Du Mont Buchverlag. Köln. 9-161. Stow D. 2007: Óceánok enciklopédiája. Kossuth kiadó. Budapest. Torfasson H. 1985: The Great Geysir. Reykjavik. Waring G. A. 1965: Thermal Springs of the United States and other countries of the World. A. Summary. U. S. Geological Survey Professional Paper. 492. 98-104. A kézirat beérkezett: 2012. augusztus 16-án SCHEUER GYULA dr., oki. geológus, a földtani tudomány kandidátusa (1984). 1955-ben szerzett geológus oklevelet, 1964-ben egyetemi doktorátust az Eötvös Loránd Tud. Egyetem Természettudományi Karán. Kandidátusi értekezésének témája: Budapest hévizei, illetve a Budai-hegység és a Gerecse édesvízi mészkő összletei. Szakmai működési területe: vízkutatás, hidrológiai vizsgálatok, mérnökgeológia, karbonátos forrásüledék. The genesis of Iceland geyser-field and connection of his hydrothermal symptoms with the earthquakes Scheuer, Gy.