Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - Scheuer Gyula: Az izlandi Gejzír-mező keletkezése és hidrotermás jelenségeinek összefüggése a földrengésekkel

SCHEUER GY.:Az izlandi Gejzír-mező ... mező, ahol 1918-as földrengés során keletkezett a Reykjanes Gejzír, amely iszapot lövellt fel 10-12 m magasságra. Ez később megszűnt. Az ország déli részén a Hengill-i hidrotermás mezőnél a leghíresebb Gryla gejzír volt, amely már nem működik. Az ország északi részén is a több gejzírt ismertet az irodalom. így többek között a Reykjakverf-i hidrotermás mező hidrotermái közül az Ystihver a legjelentősebb gejzír, amely egy kovadomb tetején kialakult medencében tör fel időszakosan kb. 10 m magasságra erős gőzkiáramlás mellett. Itt is kenőszappan beadagolással kiprovokált kitöréseknél a 30 m magasságot is elérték. Ma már a helyszíni tapasztalatok szerint főleg gőzből álló kitörései (1997 nyár) figyelhetők meg. A másik nevezetes gejzírje a hidrotermás mezőnek még az Uxahver, amelynek kitörési magassága 5-10 m között ingadozik. Ez a gejzír az Ystihvertől délre 150 m távolságra van és ez is lapos kovakúpot rakott le a kitörései környezetében. Az északi területekhez kapcsolódnak a Krafla működő vulkán környezetében kialakult hidrotermák is. A Krafla nagyon aktív vulkán, mert napjainkig 20 kitörését regisztrálták. Igen erős kitörés 1724 májusában történt. A leírások szerint a Krafához kapcsolódó tágulásos-széthúzásos zóna (rift zóna) 100 km hosszú és 10-15 km széles, amelybe a Namafjall-Gjástykki zóna is beletartozik. Ezek együtt alkotják a Krafla körüli igen nagy hőmérsékletű hidrotermás zónát, amelyen belül több hidrotermás mező található (3. ábra). A Krafla környezetében a leglátványosabb a Viti, amely az 1724 évi kitöréskor keletkezett 300 m átmérőjű kráterben létrejött tó. A krátertó smaragd színéről híres. A Viti mellett még két kisebb, újabb kitörésből származó egymásba nyíló kráter alakult ki, amelyek közül a Litla Vitiben igen aktív gáz, gőzfeltörések és érdekes erősen bugyborékoló kékes színű iszaptó keletkezett. A másik krátert források táplálta meleg vizű tó tölti ki. A Krafta környékének másik érdekes hidrotermás előfordulása a Leirhnjukur-i mező, ahol a gőz- és kénes gázfeltörések vannak, emellett iszaptavak, katlanok alakultak ki. '<|i;

f Viti LEIRHN JUKUR Ifo] r Á \ KRAFLA Erőmű Htioarf.all / a / áttekintő helyszínrajza A Namafjall-Hverarönd-i hidrotermák a Myvatn tótól keletre kb. 5 km-re az 1. sz. főút közelében helyezkednek el. A Namafjall-i magaslatoknál kénes gázok és gőzök 61 tőrnek fel az erősen elmállott riolitos kőzetekből. A területen jelentős kénfelhalmozódások vannak, amelyeket egykor müveitek. A magaslatok keleti lábánál alakult ki a Hverarönd-i hidrotermás mező, ahol ma is működő erősen bugyborékoló iszapkatlanok tanulmányozhatók. A levegő erősen kénhidrogén szagú. Itt is gyakoriak a sárga kénkiválások. 3.2. A Gejzír mező jelentősebb hidrotermái és a földrengések okozta változások A Haukadalur (Sólyomvölgy) közelében elhelyezkedő Gejzír mező Izland egyik legismertebb hidrotermás területe. Hírnevét széleskörű ismertségét annak köszönheti, hogy itt működött a közelmúltig Izland legjelentősebb és kitöréseiről híres Nagy gejzír, amelynek nagyszerű látványa évszázadokon keresztül ide vonzotta nemcsak a kor tudósait, hanem a nagyközönséget is. Egykor egy-egy kitörését sok százan tekintették meg. Ma már inaktív. Napjainkban a Gejzír mező fő látványossága a Strokkur gejzír 5-10 percenként követő kb. 20 m magasságú kitörései. A Gejzír mező ismertetésénél a helyszíni tapasztalatokon túlmenően Hroarsson B.-Jonsson S. S. (1992), S. László K. (1996), Schnütgen A. (1988), Torfasson H. (1985) anyagait használtam fel. A hivatkozott irodalmi anyagok szerint a Gejzír mező 1294-es nagy földrengés után alakult ki a mai formájában, azaz több mint 700 éve keletkezett. Tehát földtani értelemben nagyon fiatal, amely arra utal, hogy a neovulkáni övezetben a földrengésekhez kapcsolódó tektonikai mozgások hatására igen dinamikus és azonnali hidrotermás változások történtek. A rengések tehát részlegesen vagy alapvetően átrendezik a hidrotermás rendszerek koráb4. ábra. A Gejzír mező és környékének vázlatos földtani térképe (Torfasson H. nyomán) 1. Bazalt, 2. Riolit, 3. Bazalt alluviummal takarva, 4. Vizsgált hidrotermás terület. A térség a hivatkozott földrengés előtt is ismert hidrotermás terület volt szétszórtan kilépő hévizekkel. De az 1294es földrengés a hidrotermás rendszer korábbi áramlási pályáit teljesen átrendezte, újak nyíltak meg miközben a régiek elapadtak. Ekkor keletkezett és kezdett működni a Nagy Gejzír is többek között. A Nagy Gejzír mellett a mai hidrotermás mezőn belül igen dinamikus koncentrált hidrotermás működés indult meg számos kisebb gejzírrel és hévforrással. Valószínűsítem, hogy a Gejzír mezőt és ezen belül a Nagy gejzír keletkezését a földrengés kiváltotta hidrotermás robbanások idézték elő, amelyek keletkezése nagyon gyakori az aktív hidrotermás területeken. Ilyen hidrotermás robbanás hozta létre pl. Uj Zélandon a Waimangu völgyben az Echo kráterben a világ egykori legnagyobb gejzírjét, amikor 1900-ban hatalmas hidrotermás robbanás történt, és a víz kőtörmelékkel 450 m magasságra lö-