Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - Scheuer Gyula: Az izlandi Gejzír-mező keletkezése és hidrotermás jelenségeinek összefüggése a földrengésekkel

62 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 1. SZ. vellődött fel. A robbanás után a Waimangu gejzír 4 éven keresztül rendszeresen kitört, és a víz és kőtörmelék felszökése elérte a 400 m-t. A gejzír csak 1904-ig működött. A mai Gejzír mező egy kb. 3 km

2 nagyságú hidrotermás terület legaktívabb része. Ennek nagysága 100x500 m és tengerszint feletti magassága 105-120 m között változik. A Gejzír mező a Langafell nevü riolitból álló dombvonulat keleti oldalán helyezkedik el. A terület vázlatos földtani felépítését a 4. ábra szemlélteti. A 4. ábra szerint a térségben a holocén bazaltos vulkánitok fordulnak elő a felszínen, részben alluviummal fedve. A térkép két kisebb riolit előfordulást is feltüntet. A terület kőzeteiből feltételezhető, hogy a hidrotermás terület és ezen belül a Gejzír mező hidrodinamikai rendszerének vízkörforgalma és áramlási pályái vulkáni kőzetekben kialakult mélyreható széthúzásos nyitott vízvezető vetőkkel állnak kapcsolatban. A Gejzír mező hidrotermáit a 5. ábra szemlélteti. A Gejzír mezőt kialakulása után ért földrengésekkel kapcsolatos leírások nagy része a Nagy Gejzírt ért változásokat tárgyalják. Megemlítik többek között, hogy a környezetében történt kovakiválások rétegzettségéből következtetni lehet arra, hogy a gejzír hosszabb időre is megszüntette működését (40-50 év), és a kitörési szüneteket átmenetileg valószínűleg a földrengések okozták. Ennek alapján a Nagy Gejzír az egyes földrengések után átmenetileg kiapadt, majd újraindult. De ennek az ellenkezőjét is tapasztalták. Az 1746-ban történt tudományos megfigyelések szerint a Nagy Gejzír szabályos működését regisztrálták. 1871-ben is megfigyelték, ekkor 5-6 naponta egyszer tört ki, majd ritkultak a kitörések és ezek dinamikája, majd 1895-ben már nem volt hajlandó kitörni még a kürtőjébe bedobott különböző anyagok (tőzeg, agyag, kő, kenőszappan) hatására sem. 1896-ban bekövetkezett erős földrengés hatására újraindult. Kezdetben naponta kétszer is kitört, majd a kitörések között mind hosszabb idő következett és négy év után megint teljesen elapadt. Ezután már csak ritkán a kürtőjébe mesterséges adalékanyagok beadagolásával tört csak ki. Közlések szerint 1936 óta már nem működik. Jelenleg a 18 m átmérőjű 1 m mély tálalakú tölcsére közepén elhelyezkedő 1,0 m átmérőjű 25 m mély kürtőjéből kb. 200 l/min víz folyik ki. A Gejzír mezőnél bekövetkezett földrengések bizonyítják a térség szeizmikus aktivitását, és az ezekkel kapcsolatos jelentős mozgásokat. Az erős rengések kiváltotta kőzetmozgások a Gejzír mező hidrotermáinál meghatározó jelentőségű változásokat, átrendeződéseket okoztak. így a hidrotermák hidrodinamikai rendszerén belül lényegesen átrendezték a víz és höáramlási pályákat. Ezért a földrengéseket a hidrotermás rendszerek változását-fejlődését és megszűnésüket meghatározó természeti jelenségek közé kell sorolni, amelyek képesek egy adott rendszer vízkörforgalmán belül az áramlási pályáknak hő és vízháztartását kedvező vagy kedvezőtlen irányba egyaránt befolyásolni. 5. ábra. A Gejzír mező áttekintő helyszínrajza a jelentősebb hidrotermák feltüntetésével (Torfasson H. nyomán) A tanulmányozott Gejzír mező térségében a keletkezését kiváltó 1294-es erős földrengés után napjainkig további földrengések pattantak ki, mégpedig 1630-ban, 1789 és 1896-ban. Ezek mindegyike kisebb-nagyobb mértékben befolyásolta a Gejzír mező hidrotermáit. így a Nagy Gejzír működését és a többi forrás és gejzír korábbi tevékenységét. Sőt ezek közül egyesek teljesen elapadtak és újak jöttek létre vagy gejzírként beszüntették tevékenységüket, átalakulva hévforrásként működnek még napjainkban is. Az 1789-es földrengés után keletkezett a Strokkur gejzír, amely ezért egészen fiatal alig haladja meg a 200 évet. 6. ábra. A földrengés utáni felerősödő dinamikus kitöréseket szemléltető korabeli rajz a XVIII. századból a Nagy Gejzír, Blesi és a Konungshver kitöréseivel (Hróarsson B.Jónsson S.S. nyomán) A földrengések nemcsak új víz és hővezető törésvonalak létrehozásában játszottak alapvető szerepet, hanem kihatottak a rendszerben tárolt vízkészletére is, azaz a földrengés pillanatában a rendszer 100-250°C-os vízkészlete mozgásba lendült. Miután a vízkészlet mozgásából eredő és fellépő hatalmas feszültségek gyakorlatilag legkönnyebben az adott rendszer megcsapoló zónáján keresztül vezetődhetnek le, ezért ott érvényesülnek legerőteljesebben a vízlengés okozta hatások. Ezzel magyarázható, hogy a földrengések után a Gejzír mezőnél is erőteljes időBEJÁRAT STROKKUR © OOERRISHOLA LITLI GEYSIR VIGDISARHVER O LITLI STROI SMIBUR O FŐBEJÁRAT