Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
95 Vízszintcsökkenés hatásának tanulmányozása Rakamaz térségi tiszai holtmedrekben Vitai Gabriella, Feri Diána Roxána, Kovács Rajmund, Gyulai István, Kundrát János Tamás, Lakatos Gyula DE TTK, Ökológiai Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. - E-mail: vitaigabica@gmail.com Kivonat: Vizsgálataink a Nagy-Morotva holtágrendszeréhez kapcsolódó holtmedrekre vizsgáltuk terjedtek ki és végig arra törekedtünk, hogy a különböző növény állománnyal borított vizes élőhelyeket a mintavétel jól reprezentálja. Célunk az volt a vizsgálatokkal, hogy egy átfogó ismeretet kapjunk a Nagy-Morotva menti holtmedrek állapotáról, és a vízminőségéről. A helyszínen a fizikai és kémiai paraméterek mérését végeztük, és a mintavételt gyors laboratóriumi feldolgozás követett. A vízmintákat a Nagy-Morotva holtág rendszeréhez tartozó Nagy-Mester tóból és a Kis-Zátony tóból vettük. Természeti adottságok alapján a Nagy-Mester tavat két részre osztottuk, Ráki és Rak2 mintavételi helyet választottuk ki. A Kis-Zátony tó pedig Rak 3 elnevezést kapta. A mintavételt nyári és téli évszakokban végeztük el, hogy az eredményeinket össze tudjuk hasonlítani. A mintákat a következő időpontokban vettük: 2011 júliusában, 2012. február és 2012. július. 13 mintavételi helyet úgy jelöltük ki, hogy köthetők legyenek különböző makrovegetáció- hoz. Eredményeink alapján azt állapítottuk meg, hogy az eltérő vegetációjú vízterek között szignifikáns vízminőségi különbségek voltak megállapíthatók, továbbá mind a három holtmeder jól elkülönült egymástól. Kulcsszavak: holtmedrek, vízi növényzet, vízminőség. Bevezetés A Tisza mint második legnagyobb folyónk nagyon jelentős szerepet tölt be hazánk életében. Világviszonylatban is egyedülálló vizes élőhelyeket találunk a Tisza-völgyben a- melyek között vannak szentély jellegűek.” A vizes élőhely vízellátottsága és vízminősége meghatározza a lehetséges vegetációt és annak szerkezetét ’’(Lakatos, 2001). Az elmúlt évekhez képest jelentős vízszintcsökkenést figyelhettünk meg a Rakamazi Tisza menti holt medreknél melyre a korábbi évtizedekben már volt példa, mivel az 1984-1996 közötti 13 évből a párolgás hét évben érte, vagy haladta meg a csapadékot, (Somlyódy, 2000). Napjainkban nagyon fontos szerepe van a vizes élőhelyeknek a természet közeli állapot és a sokféleségének a megőrzésében, továbbá nagyon fontos lenne mozaikosságának megtartása. A fenntarthatóság, helyreállítás vagy ha lehetséges a visszaállítás is jelentős lenne, (Dévai, 2001). 1. kép. Mintavételi helyek A vízmintáinkat 2011.07.18-19.-én illetve 2012.07.23- 24-én, nyáron vettük, a Nagy-Morotva holtág rendszeréhez kapcsolódó holt medrekből, a Nagy-Mester tóból és a Kis- Zátony tóból. A Nagy-Mester tavat RAK2-nek neveztük el. A Kis-Zátony tó pedig a RAK3 elnevezést kapta. A 2011. évben összesen 13 mintavételi helyünk volt úgy, hogy minden víztér típusból legyen mintavételi helyünk kijelölve, míg a 2012. évben csak hét mintavételi hely maradt meg a jelentős vízszintcsökkenés miatt. A helyszínen mértük a hőmérsékletet, a pH-t, az elektródpotenciált, a vezetőképességet és az 02 koncentrációt, Consort C535 hordozható készülékkel. A vízkémiai paraméterek laboratóriumi meghatározásához a begyűjtött vízmintákat tartósítás nélkül, hűtve tárolva szállítottuk, és a laboratóriumban a következő paramétereket határoztuk meg a mintákból: lebegőanyag tartalom, szabad C02, klorid-ion, nitrit és nitrát ion, ammónia, orto-foszfor foszfátot, KOIsMn koncentrációt és számoltuk a karbonát, hidrogén kabonát értékeket, illetve klorofill-a koncentrációt. Ezeket a vizsgálatokat Felföldy alapján végeztük el, (Felföldy, 1987) Eredmények A bemutatott ábrákon a helyszínen és a laboratóriumban mért paramétereknek eredményeit mutatjuk be és értékeljük. A 2011-ben és 2012-ben mért eredményeink között jelentős eltérést tapasztaltunk. A vizekben a hőmérsékletváltozás egy természetes klimatikus változás. A hőmérséklet emelkedése esetén az oxigénszint csökken, ami megnöveli az oxigén iránti igényt, serkenti a leülepedett iszap rothadását. A nyári időszakban a melegebb hőmérséklet miatt a vízben intenzívebbek a biológiai lebontó folyamatok. Azt figyeltük meg, hogy körül- belül 2°C-kal emelkedett a víz hőmérséklete, (/. táblázat). Az oldott oxigén koncentráció természet közeli vizekben nagyon fontos, hiszen az itt élő szervezeteknek létfontosságú. Mennyiségét befolyásolja a víz fényáteresztő képessége, a víz mozgása és a hőmérséklet is. A kora délutáni órákban éri el a maximumot a víz oldott oxigén tartalma, illetve az oldott oxigén minimuma napfelkeltére tehető. Továbbá ha a vizsgált víztestben szerves szennyező anyagok találhatók, akkor a kapott értékek az átlagosnál kisebbek lesznek. A lecsökkent oldott oxigén tartalmat azzal lehet magyarázni, hogy a 2012-es évben 2°C-kal emelkedett a vízhőmérséklet. Az értékeket tekintve a RAK3/5-ös pontja szennyezett kategóriába sorolható, az összes többi pedig a tűrhető vízminősítési kategóriába tartozik (7. táblázat). A pH értékekre tapasztaltunk némi emelkedést, de ez nem volt akkora mértékű, hogy más csoportba kerüljenek besorolásra. A 2011-es és 2012-es eredményeink mind 7,00 és 7,69 között váltakoztak, ami közel azonos volt mindegyik mederben, ez az érték a közel semleges, enyhén lúgos tartományba sorolható. Az emelkedett pH értékeket a vizek betöményedésével lehet magyarázni, mivel 8-as pH-nál mindegyik mintavételi pontunkon kisebbet kaptunk, ezért béta-limno típusúnak tekinthetők a vizsgált holtágak Felföl- dy (1987) alapján, (7. táblázat). A vezetőképességet a halobitás mérőszámának szokták nevezni. A vizekben való mennyisége nagymértékben függ az ásványokból és kőzetekből való kioldódásától; illetve attól, hogy az adott víztérbe vezettek-e szennyvizet. A 2011- es eredményekhez képest jelentős növekedést figyelhettünk meg, melyet egyrészt a vizek betöményedésével lehet magyarázni. A két év eredményei 603-815 pS cm'1 értékek között voltak. Vezetőképesség szerint holtágaink alfa-oligoha- lobikus fokozatba sorolhatók (Felföldy, 1980; Dévai és mt- sai, 1992) (7. táblázat).
