Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
96 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF.5-6. SZ. 1. táblázat. A mért fizika, kémiai paraméterek Hőmérséklet °C PH O Vezetőképesség (uS/cm) o2 (mg/1) 2011 2012 2011 2012 2011 2012 2011 2012 nyár nyár nyár nyár nyár nyár nyár nyár Rak 2/1 27,60 6,90 512 7,78 Rak 2/2 26,70 7,80 372 8,92 Rak 2/3 27,40 7,10 435 7,81 Rak 3/1 25,60 27,00 7,10 7,63 636 715,00 8,08 5,48 Rak 3/2 25,20 27,00 7,40 7,47 603 655,00 8,14 4,48 Rak 3/3 25,70 27,50 7,10 7,28 624 647,00 8,07 3,77 Rak 3/4 25,80 27,20 7,20 7,38 646 676,00 8,05 2,52 Rak 3/5 24,20 28,20 7,00 7,31 608 686,00 8,30 3,74 Rak 3/6 25,30 28,20 7,10 7,47 595 815,00 8,13 4,98 Rak 3/7 24,10 7,20 590 8,32 2. táblázat. Orto-foszfát, nitrit, nitrát, ammónia tartalom orto-P (mg/1 NH/ (N mg/1) nitrit (N mg/I) nitrát (N mg/1) 2011 2012 2011 2012 2011 2012 2011 2012 nyár nyár nyár nyár nyár nyár nyár nyár Rak 2/1 0,25 0,22 0,98 0,43 0,03 0,03 0,21 0,13 Rak 2/2 0,47 1,07 0,02 0,67 Rak 2/3 0,29 1,12 0,02 0,45 Rak 3/1 0,22 0,09 0,92 1,10 0,16 0,01 0,16 0,00 Rak 3/2 0,20 0,05 0,95 1,04 0,01 0,01 0,28 0,02 Rak 3/3 0,22 0,07 1,01 1,12 0,01 0,03 0,30 0,03 Rak 3/4 0,27 0,05 0,75 0,89 0,16 0,01 0,11 0,00 Rak 3/5 0,29 0,25 0,89 0,61 0,01 0,01 0,26 0,07 Rak 3/6 0,20 0,00 0,84 1,10 0,01 0,01 0,22 0,00 Rak 3/7 0,22 0,78 0,01 0,27 Minden víztérre jellemző a természetes eredetű lebegő anyag, ami lehet szervetlen és szerves felépítésű, de általában a kettő egyszerre is előfordul. A két év eredményei közt jelentős eltérést tapasztaltunk, ahol nem száradtak ki a mintavételi helyeink ott minden helyen nagyobb értékeket kaptunk. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy nem hullott elegendő csapadék, ezáltal koncentrálódtak a vizeink és ezzel együtt megemelkedett a lebegőanyag tartalom. Az i- dei év eredményeit tekintve csak egy pontban a 2/1-es mintavételi helyen haladta meg a határértéket a mintánk (1. ábra). 4. ábra. K01sMn értékei A vízben oldottan nem kötött szén-dioxidot nevezzük szabad szén-dioxidnak. Természetes eredetű vizekben nem szokott nagyobb mennyiségben előfordulni. A határérték természetes vizekben 5 mg/1. Habár a tavalyi év eredményeihez képest két pontot leszámítva nőtt a mennyiségük, a vizsgált vízterekben idén is csupán egy mintavételi helyen haladta meg a határértéket, ezt pedig a RAK 3/5-nél tapasztaltuk. Ezek alapján azt lehet megállapítani, hogy egy mintavételi helyet leszámítva a kapott értékek megfelelők, (2. ábra). A vizek biológiai állapotának egyik legfontosabb mutatója a klorofíll-a, a vizek trofitási fokának a mérőszáma. Általában állóvizeknél szokták használni a klorofíll-a határértéket. A megengedett érték 25 mg/m3. A tavalyi eredményekhez képest azt figyelhettük meg, hogy nagyrészt emelkedtek az értékek viszont így is csak egy ponton figyelhettünk meg nagyobb érték, mint a megengedett, ez pedig a RAK 2/1-es volt, úgy mint tavaly is. A magasabb eredmény annak köszönhető, hogy nem hullott elegendő csapadék a 2012. évben ezeken a területeken, ezáltal betöményedtek a vizsgált vizeink. OECD osztályozása alapján a vizsgált mintavételi helyek a következő kategóriába sorolhatók; a RAK 3-as mintavételi hely mezotrofikus, kivéve az 5-ös pontja, mely ultra oligotrofikus, a hatodik pedig eutrofikus. A RAK 1-es mintavételi helyünkön meglévő egy pont pedig eutrofikus osztályba sorolható, (3. ábra). A kémiai oxigénigény alatt a vízben lévő szerves és szervetlen anyagok mennyiségének arányát értjük. Minél több a szerves anyag annál több oxidálószerre lenne szükségünk. 2011-ben egyetlen egy pontot leszámítva mindenhol jelentős mértékű növekedést tapasztaltunk, ezáltal viszont ebben az évben minden kapott eredményünk a megengedett határérték felett volt, azaz 8 mg/1 felettiek. Ezek a nagy értékek valószínűleg az alacsony vízállás során bekövetkezett betö- ményedésnek az eredménye, de lehet az autochton terhelés is. Mivel kevés csapadék hullott a 2012-es évben így csak autochton üledékképződés ment végbe, (4. ábra). A nitrogénformák közül a nitritet, nitrátot és az ammóniát vizsgáltuk meg. Állóvizekben történő felhalmozódása a nitrogén vegyületeknek éppolyan káros, mint a foszfor ve- gyületeké. Mivel a bekövetkező tápanyagdúsulásra az adott biológiai válasz az eutrofizálódás (Lakatos, 1998). Az összehasonlítás során azt tapasztaltuk, hogy a nitrit és a nitrát értékeink lecsökkentek. Ezzel szemben viszont az ammónia értékek megnövekedtek, kivételt képez RAK 2/1- es és RAK 3/5-ös mintavételi hely ugyanis ezeken a pontokon nem növekedett hanem csökkent az ammónia tartalom. De minden más pontunkon viszont a megengedett határérték felé emelkedtek az értékeink. A határérték 0,50 mg/1. Ezt a fajta csökkenést és növekedést azzal lehet magyarázni, hogy a vizek oldott oxigén tartalma jelentős mértékben lecsökkent ez pedig azt eredményezte, hogy nem tudtak a nitrifikációs folyamatok lezajlania vizekben, (2. táblázat). A növényi szervezetek a foszfort, mint tápanyagot hasznosítják. A leggyakoribb az orto-foszfát ion. Természetes vizekben 0,1 mg/1 a határértéke. A tavalyi eredményeinkkel összehasonlítva azt tapasztaltuk, hogy a 2012-es évben jelentősen csökkent a vizsgált vizeink foszfor tartalma. Mind- összesen két mintavételi helyen haladja meg a megengedett határértéket ez a RAK 2/1-es és RAK 3/5-ös mintavételi hely. Ezt a csökkenést pedig azzal lehet magyarázni, hogy nem hullott elegendő csapadék ezeken a területeken a nyári időszakban. (2. táblázat)
