Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
71 hasznosíthatósága, gyors leromlásuk és a felgyorsuló szukcesszió között szoros összefüggés van. Ezt a mintegy 50 %- ot el is kellene távolítani, mivel a gazdasági hasznosíthatóság mellett az aratás fontos tényezője a nádasok megújításának, fenntartásának, a nádasok ,jó karba” helyezésével, ill. ,jó karban” tartásával. Amennyiben tavaink litorális zónájában, mocsarainkban továbbra is cél a nádasok fenntartása, úgy azokat emberi eszközökkel „kezelni” kell, nádgazdálkodást kell folytatni. Ellenkező esetben a természeti folyamatok - ezeknél a vizeknél elsősorban a gyors mesterséges szukcesszió - jutnak teljes egészében érvényre, igy ökológiai időléptékben tekintve, a nádasok meglehetősen gyorsan átalakulnak bokor- füzesekké, a mocsárrétek irányába mutató állományokká, ill. az antropogén hatások következtében a szárazföld felől elgyomosodnak. Irodalom A szövegben hivatkozott jogszabályok és rendeletek: 22/1998. (II. 13.) Korín, rendelet a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól Pomogyi P. (2010): Nádasminősítés - nádgazdálkodás-tervezés összefüggései a Balatonon, Kis-Balatonon és a Velencei-tavon. A Magyar Hidrológiai Társaság által rendezett XXVIII. Országos Vándorgyűlés dolgozatai. ISBN 978-963-8172-25-9. http://www . híd- rologia.hu/vandorgyules/28/index.html Pomogyi P. (szerk.), Hegedűs I., Antal Zs., Nagy Z., Vidovenyecz V. és Fekete-Páris J. (2011.) A Balaton parti sáv növényzetváltozásai a nádasminősítés tükrében. Az INTERREG IV.C programban finanszírozott EUROSCAPES projekt keretein belül készült tanulmány. Székesfehérvár-Siófok, pp. 147. Pomogyi P. (témafelelős, 2011): A Balaton parti sávban a nádasok és az egyéb növényzet összetételének felmérése, minősitése és bemutatása. Záróértékelés. Felmérő és Szerkesztő: KÖDU-KÖVIZIG, Székesfehérvár pp. 55 Abstract Keywords: Nowadays it is also to harvest and utilize the reed with industrial purpose, therefore it raised up qualification from this aspect of reed-stands of Lake Balaton. Getting G-categories was worked out for this qualification. The middle and long-term (10-30 years) managing plans of reed is possible to draw up based on this, reeds of Lake Balaton, industrial utilization, reed-managing plan. 7 A makrozoobentosz szervezetek első éve a vörösiszap katasztrófa után a Marcal folyóban Selmeczy Géza Balázs1, Kovács Kata1, Drávecz Eszter1, Kucserka Tamás2, Kacsala István1, Padisák Judit1 'Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. 2Pannon Egyetem, Meteorológia és Vízgadálkodás Tanszék, 8360 Keszthely, Festetics u. 7. - selmeczv.geza@gmail.com Kivonat: A 2010. október 4-én történt iszapkatasztrófa következtében a Torna-patak érintett szakaszán a vízi élővilág megsemmisült, a Marcal folyón pedig jelentősen károsodott. A vízi makrozoobentosz szervezetekre irányuló monitorozó munkánkat a katasztrófa után 8 nappal kezdtük meg a Marcal folyón és egy éven át folytattuk havi rendszerességgel az AQEM protokoll előírásai szerint. Munkánk kezdetekor a Marcal folyó érintett szakaszának felsőbb részein élő vízi makrogerinctelen szervezetet nem tudtunk kimutatni, az alsóbb szakaszokon viszont találtunk elő egyedeket már a kezdetekkor is (elsősorban nagyobb méretű ragadozó fajokat). A természetes regenerációt késleltette a lerakodott finom iszap és gipszréteg, a táplálkozási hálózat sérülése, az e- gyes funkciós csoportok a mennyiségi viszonyainak jelentős mértékű eltolódása, a mikrohabitatok homogenizálódása, a kisvízi meder kotrási munkáinak közvetett és közvetlen hatásai. E hatások mellett vízi makrogerinctelen fauna regenerációja megindult a Marcal folyóban a 2011 -es év második felére és bíztató képet mutatott, amit alátámaszt több védett faj kimutatása is. Kulcsszavak: vízi makrogerinctelenek, vörösiszap, vízi fauna, élőhely-regeneráció Bevezetés és célkitűzés 2010. október 4-én országunkban példátlan méretű ipari katasztrófa történt Ajka térségében. A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL) tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Ajka és Kolontár között létesített vörösiszap tározójának gátja átszakadt, melynek következtében a Torna-patak érintett szakaszán a vízi élővilág megsemmisült, a Marcal folyón pedig jelentősen károsodott. Munkánk során a Marcal vízi makrogerinctelen faunájának felmérését végeztük el a katasztrófát követő egy évben, havonkénti monitorozással. így nyomon tudtuk követni az (1) iszapár által okozott élőhely-degradáció után az élőhelyek újbóli felépülésének kezdetét; (2) az elpusztult/károso- dott élőhelyek újbóli benépesülését; (3) a kimútatott fajok funkcionális táplálkozási csoportokba való sorolásával a makrogerinctelen fauna regenerációját; (4) valamint a körülmények változásának megfigyelésével az egyes fajok újbóli jelenléte/hiánya okai feltárásra is lehetőségünk nyílt. Anyag és módszer Vizsgálatainkat 2010. október 12-én kezdtük, a katasztrófa után 8 nappal. A mintavételek ezt követően négyhetente történtek 8 ponton a Marcalon (Nemeskeresztúr: referencia hely, Karakó: a vörösiszapár visszaduzzasztási pontja, Kamond, Mersevát, Békás, Marcaltő, Mórichida, Koroncó). Mintavételeink során az EU által elfogadott AQEM protokoll előírásait követtük (AQEM Consortium, 2002), ettől annyiban tértünk el, hogy 10 almintával dolgoztunk. Ennek oka az aljzatokon megfigyelhető jelentős mértékű homogenitás volt (a minerális mikrohabitatokat az iszapár részben vagy teljesen elmosta). A funkcionális táplálkozási csoportokba való soroláshoz az Asterics 3.1.1. programot (AQEM Consortium, 2002) használtuk. Eredmények és értékelés Nemeskeresztúmál (referencia) a Marcal síkvidéki jellegű, a Gammarus roeselii illetve az Asellus aquaticus voltak a domináns fajok. A legmagasabb faj- és egyedszámot egyaránt márciusban kaptuk ( 1. ábra). A fajszám ezt követően számottevően nem változott, az egyedszám azonban májusban ismét nőtt, majd júliusra csökkent. Nagyobb egyed- számmal a következő fajok voltak jelent: Hydropsyche an- gustipennis, Erpobdella octoculata és E. vilnensis, Gammarus fossarum, Limnephilus rhombicus, Chaetopteryx fusca. Karakónál a Marcalt a vörösiszapár nem érintette közvetlenül. Az első mintavételi alkalommal (2010. október 12.)
