Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
62 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF.5-6. SZ. tételeztük. Ennek vizsgálatára a psammal, valamint az ar- gyllal frakciók relatív borítás értékeinek regresszióanalízisét végeztük el. Az egyedsűrűség értékeket psammal borított- sággal összevetve pozitív irányú, de nem szignifikáns kapcsolatot kaptunk. Ellenben az argyllal borítási értékeivel A fentiekben meghatározott, e csigafaj által preferált víz- test-típusokban általában a finom mederanyag frakció dominál, és számottevő a vízi makrovegetáció borítása. Yed-sü- rűségének, és az abiotikus környezeti tényezők közül a finom mederanyag frakció relatív borításának kapcsolatát feltételeztük. Ennek vizsgálatára a psammal, valamint az argyllal frakciók relatív borítás értékeinek regresszióanalízisét végeztük el. Az egyedsűrűség értékeket psammal borított- sággal összevetve pozitív irányú, de nem szignifikáns kapcsolatot kaptunk. Ellenben az argyllal borítási értékeivel összevetve érdemi összefüggést nem mutattunk ki y=39,703+0,287*x+eps 1. ábra: A Viviparus contectus egyedsűrűségének változása a vízből kiemelkedő makrovegetáció relatív 1. táblázat: A vizsgált háttárváltozók és az egyedsűrűség értékek regresszióanalízisének eredményei (N=minták száma; r=relatív gyakoriság; P = szignifikancia szint változó N r P Psammal 261 0,04689 0,4481 Argyllal 261 0,004282 0,9451 CPOM 261 0,09474 0,1247 FPOM 261 0,01044 0,866 alámerült makrovegetáció 261 0,05612 0,3638 vízből kiemelkedő makrovegetáció 261 0,1494 0,0151 borítása függvényében (r = 0,1494; P = 0,0151) A közönséges fialócsiga által preferált víztest-típusokban a jelentős makrofita borítás nagy mennyiségű autochton e- redetű durva- (CPOM) és finom szerves törmelék (FPOM) képződést von maga után. Ezért a vizsgált biotikus környezeti tényezők közül e három tényező és a Viviparus contectus egyedsűrűség ének kapcsolatát elemeztük. Az alámerült makrovegetáció relatív borítása és az egyedsűrűség között az összefüggés pozitív irányú, de nem szignifikáns. Azonban a vízből kiemelkedő makrovegetáció relatív borítása és az egyedsűrűség között pozitív irányú szignifikáns összefüggést tapasztaltuk. Azaz a Viviparus contectus által benépesített hazai víztestekben a gyökerező ripális, döntően mocsári növényzet relatív borításának növekedésével (1. ábra) a közönséges fialócsiga egyedsűrüsége is növekedett (2. táblázat). A Viviparus contectus egyedsűrűségének változását a durva- (CPOM) (2. ábra) és finom szerves törmelék (FPOM) arányával összevetve nem szignifikáns pozitív irányú összefüggést kaptuk. y=54,414+0,275*x+eps 2. ábra. A Viviparus contectus egyedsűrűségének változása a CPOM arányváltozásának függvényében (r = 0,09474; P = 0,1247) Következtetések Vizsgálatunk eredményei alapján megállapítható, hogy a V. contectus az irodalmi adatokkal ellentétben nem állóvizekben, hanem permanensen áramló, ill. időszakosan pangó vizű kisvízfolyásokban fordul elő nagyobb egyedsürűség- ben. A csiga állóvizekben csak bizonyos típusú átáramlás, ill. speciális vízmozgás következtében képes tartósan megtelepedni. A faj környezeti tényezőkkel mutatott kapcsolatának vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy Viviparus contetc- tus számára leginkább kedvező élőhelyek a síkvidéki pangó vagy mérsékelten áramló kisvízfolyásoknak azon vízi mak- rovegetációval nagy mértékben borított szakaszai, ahol jelentős szervesanyag (CPOM, FPOM) és finom üledék (psammal, argyllal) felhalmozódás található. Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti Csipkés Rolandot, Gáspár Ákost, Szabó Tamást és Vitái Zoltánt. Irodalom Barta Z. - Karsai I. - Székely T. (2000): Alapvető kutatástervezési, statisztikai és projectértékelési módszerek a szupraindividuális biológiában. - Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 163. pp. DUFRÉNE, M. (1998): IndVal Version 2.0 Program FISCHER, W. (2008): Beiträge zur Kenntnis der österreichischen Mol- luskenfaua XII. Zur Verbreitung der Gattung Viviparus MONTFORT 1810 (Gastropoda: Caenogastropoda) im Bereich des Donau- Marchgebietes östlich von Wien, Nachrichtenblatt der Ersten Vorarlberger Malakologischen Gesellschaft 15 57 - 61 Rankweil, Januar 2008 Frank C. (1987): Beiträge zur Kenntnis der Molluskenfauna Ungarns Ber. nat.-med. Verein Innsbruck, Band 74, S. 113 - 123 HORVÁTH J. (2008): A magyarországi pannóniai korú Viviparus fauna vizsgálata, Szeged Juhász P. - Kovács T.- Ambrus A.- Kavrán V. (2004): Data to the knowledge of the mollusc fauna living in the Hungarian segment of the River Tisza (Mollusca: Gastropoda, Bivalvia) Malakológiai Tájékoztató (2004) 22: 97-130 Juhász P.- Varga A.- Kiss B.- Müller Z.(2006) : Faunistical results
