Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - Andrási Gábor - Kiss Tímea: Szigetek változásai a Dráva Mura és Duna közötti szakaszán

VNDRÁSI G. - KISS T: Szigetek változásai 37 kaszon üzemel (Szekeres 2003): a varasdit (302 fkm) 1975ben helyzeték üzembe, 1982-ben a csáktornyait (278 fkm) és 1989-ben a legalsót, a Donja Dubrava-it (254 fkm). Az erőművek és a mögöttük lévő tározók jelentősen módosítják a Dráva víz- és hordalékjárását (Kiss és Andrási 2011), hiszen leginkább a legalsó erőmű üzembe helyezése óta folyamatosan csökkent a nagyvizek, középvizek és kisvizek szintje (2. ábra) Alkalmazott módszerek A szigetek lehatárolása előtt definiálnunk kellett, mit tekintünk szigetnek. Elsődlegesen azokat a formákat vettük szigetnek, melyeket teljesen folyóvíz vesz körül. Azonban ezek egy része idővel átalakul, és egyre keskenyebbé válik a mellékág, aminek lassú elhalásával a sziget részlegesen vagy teljesen a partba olvad. Mivel ez nem látszik egyértelműen az űrfelvételeken és a vízrajzi atlaszokon, ezért a szárazföldhöz kapcsolódó (egykori) szigeteket is bevontuk a vizsgálatba, hiszen utalnak a folyó dinamikájára. A szigetek alakulását a III. Katonai Felmérés (18781882), a Dráva Vízrajzi Atlasza (1966-1968), egy horvátországi topográfiai térkép szelvényei (1977-1979) és a Google Earth műholdképei (2006-2007) segítségével elemeztük. A fenti állományokat ArcGIS 10 program segítségével geokorrigáltuk EOV-ba, majd digitalizáltuk a partvonalat és a szigetek körvonalát. A vizsgált Dráva szakaszt - mindegyik időpontban - 20 különálló, 10 km-es egységre osztottuk fel, amelyeknek határa mindig ugyanott volt. Ez azért fontos, mivel, ha a középvonal alapján osztottuk volna fel a folyót, akkor e szakaszok határa az egyes időpontokban eltolódott volna, különösen a felső szakaszon. Ha egy sziget két egység határán helyezkedett el, ebben az esetben a szigetet ahhoz az egységhez soroltuk, ahol a területe nagyobb része volt. A szigetek partba olvadása illetve a nagyméretű ártéri • Összes sziget (db) • Valódi sziget (db) 300 250 4--200 100 50 0 +1878-188: 2006-2007 szigetek léte miatt a meder partvonalának bejelölése nehézségekbe ütközött. Ezért az aktív meder partvonalának meghúzásakor a nagyméretű szigetek mögötti, a főág szélességének tizedénél keskenyebb mellékágakat már nem tekintettük a főmeder részének. Ez azért volt fontos, mivel míg a topográfiai térképen jól elkülöníthető a szárazföld és a vízfelszín határa, addig a műholdfelvételeken ezek a mederágak már a feltöltődés különböző fázisait mutatják. A szigetek lehatárolása a térképeken volt a legegyszerűbb, ugyanis ezeken egyértelműen ábrázolják a növényzettel borított szigeteket és a fedetlen zátonyokat. A műholdképeken már nem mindig volt meghúzható a pontos határ a sziget és a hozzá simuló zátony között, illetve a műholdképek felbontása sem volt mindenhol megfelelő. Zanoni et al. (2008) alapján azokat a formákat tekintettük szigetnek, amelyeknek legalább 75 %-át növényzet borítja. A vizsgálat során meghatároztuk a szigetek számát és területét, elkülönítve a teljesen vízzel határolt valódi szigeteket, illetve a részlegesen vagy teljesen partba olvadtakat. Az adott egység vízfelületének területét úgy határoztuk meg, hogy a part-élek által határolt poligon területének értékéből kivontuk a szigetek területét. Kiszámoltuk a meder átlagos szélességét is, melyet úgy kaptunk meg, hogy az adott egység területét (a szigetek területét is belevéve), elosztottuk az egység középvonalának hosszával. Eredmények 1. A szigetek és a mederszélesség időbeli változásai a teljes vizsgált szakaszon A Mura és a Duna közötti Dráva szakaszon az összes sziget száma és a sodorvonalat megosztó valódi szigetek száma is növekedett (3. ábra), ezzel szemben a területük jelentős mértékben lecsökkent. B 10000 -r 9389 " • Vízfelület területe (ha) * Összes sziget területe (ha) Valódi szigetek területe (ha) 1878-1882 1966-1968 1977-1979 Időpont -V 2006-2007 3. ábra. A szigetek számának (A) és területének, illetve a vízfelszín területének (B) alakulása a vizsgált időpontokban A szigetek területének csökkenése elsősorban a nagyméretű szigetek partba olvadásából adódik, azonban a valódi szigetek területe is folyamatosan csökken. Miközben új, kisméretű mederközépi szigetek jöttek létre, tehát egyre több és apróbb szigetekkel tagolttá vált a Dráva 2006-07-re. Az 1880 és 1967 közötti időszakban az összes sziget területe (-2200 ha-ral) 25 ha/év ütemmel csökkent, a valódi szigeteké csupán 8 ha/évvel (-700 ha-ral). Ugyanakkor az 1967 és 1978 közötti időszakban az összes szigete területe 38 ha/évvel (-400 ha) növekedett, de a valódi szigetek területe 28 ha/év-el (-300 ha) csökkent, tehát egyre több, kisebb sziget jött létre, miközben a nagyok formálódása lelassult. Ezt követően, 1978 és 2007 között már mindkét szigettípus területe jelentősen csökkent, 62 ha/év (-1800 ha) volt az összes sziget területének csökkenése és 31 ha/év (-900 ha) a valódi szigeteké. Tehát az utóbbi időszakban csökkent a legnagyobb mértékben és a leggyorsabb ütemben a szigetek területe, mely jelezheti a vízerőművek szigetekre gyakorolt hatását is, ugyanis 1975 óta üzemel az első horvátországi vízerőmű. Ha a teljes - közel - 130 éves időszakban végbement változásokat vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy összességében a szigetek területe 57 %-kal csökkent, míg a sodorvonalat kitérítő valódi szigetek területe 65 %-kal. A szigetek partba olvadását a vízfelszín területében bekövetkező folyamatos csökkenés és a meder szűkülése is alátámasztja. Az 1880-1967 közötti időszakban a Dráva teljes hosszára vonatkoztatva átlagosan 35 ha/év volt a vízfelszín területének a csökkenése, míg 1967-1978 között 63 ha/ év és a 1978-2007-es időszakban pedig 23 ha/év. Tehát a vizsgált közel 130 év alatt közel a felére (47 %-kal, 4379 hektárral) csökkent a vízfelszín területe.