Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 5-6. különszám - LIV. Hidrobiológus Napok előadásai
11 1998; Rajagopal és mts., 1998, amely azzal magyarázható, hogy mindhárom faj szűrőszervezet és apró szemcséjű szerves anyaggal, fi top lankt ónnal táplálkozik. A kísérlet során a kvagga kagyló mindig nagyobb egyedszámú volt, mint a vándorkagyló. Kezdetben a tegzes bolharák dominált, majd ránya volt jelentősebb. A kvagga kagyló jelentősen visszaszorította a vándorkagylót és a tegzes bolharákot 2012-re, míg a Dikerogammarus fajok aránya, ha csak kis mértékben is, de folyamatosan növekedett a négy év során. 4. ábra. Hisztogrammok y-tengely: darabszám, x-tengely: Köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk a MÉH 150002, TÁMOP-4.2.2.A-11/1/ KONV-2012-0038, NKTH-OTKA A08-2 (CNK 801400), TÁMOP- 4.2.2.A-1 l/l/KONV-2012-0064 projekt pénzügyi támogatásért. Köszö- netünket fejezzük ki a kihelyezett aljzat konstruálásában nyújtott segítségért Harmati Péternek és a mintavétel, mintafeldolgozás során nyújtott segítségért Szabó Henriettének, P.-Klein Tündének, Starkné Mecs- nóbel Ildikónak. Irodalom Balogh Cs., Nédli J., Purgel Sz., G.-Tóth L. és Major Ágnes (2010): pontokáspi inváziós fajok a Balatonban egy új jövevénnyel kiegészülve. - Hidrológiai Közlöny 90/6: 8-10. Baranyai E. (2013): Környezeti változók hatása a rákközösségek szerkezetére, PhD értekezés, Veszprémi Egyetem, 1-103. Borcherding J. and Strum W. (2002): The seasonal succession of macroinvertebrates, in particular the zebra mussel (Dreissena polymor- pha), in the River Rhine and two neighbouring gravel-pit lakes monitored using artificial substrates. - International Review of Hydrobiology 87: 165-181. Dolmer P. and Swane I. (1994): Attachment and orientation of Mytilus edulis L. in flowing water. - Ophelia 40: 63-74. hossztartomány (mm) éves mintavétel alapján csoportosítva Higgins S. N., and Vander Zanden M. J. (2010): What a difference a species makes-A meta-analysis of dreissenid mussel impacts on freshwater systems. - Ecological Monographs 80/2:179-196. Hecky R. E., Smith R. E., Barton D. R., Guildford S. J., Taylor W. D., Charlton M. N., and Howell T. (2004): The nearshore phosphorus shunt-A consequence of ecosystem engineering by dreissenids in the Laurentian Great Lakes-Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences 61:1285—1293. Peyer S. M., McCarthy A. J. and Lee C. E. (2009): Zebra Mussel anchor byssal threads faster and tighter that quaga mussel in flow. - The Journal of Experimental Biology 212:2027-2036. Strayer D. L., Caraco N. F., Cole J. J., Findlay S. and Pace M. L. (1999): Transformation of freshwater ecosystems by bivalves: A case stu of zebra mussels in the Hudson River-ioscience 49: 19-27. Vanderploeg H. A., Nalepa T. F., Jude D. J., Mills E. L., Holeck K. T., Liebig J. R., Grigorovich I. A. and Ojaveer H. (2002): Dispersal and emerging ecological impacts of Ponto-Caspian species emerging in the Laurentian Great Lakes. - Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Sciences 59: 1209-1228 Zhang Y., Stevens S. E. J. and Wong T-Y. (1998): Factors affecting rearing of settled zebra mussels in a controlled flow-through system. - Progressive Fish-Culturist 60: 231-235. Macroinvertebrate succession in different turbulence conditions 'Cs. Balogh, 2J. Csaba, 3Sz. Purgel, 'J. Nédli and 'L. G.-Tóth Abstract The biodiversity in the stony littoral zone, especially at Tihany reduced in the past years. It may due to the improvement of the water quality and the invasion of the Ponto-Caspian species. The aim of the research is to follow the succession and recolonization process of macroinvertebrate in different turbulence conditions paralell with the appearance of the new ponto-caspian invador, qua- gga mussel. We placed two natural substrata (exposed in different velocity conditions, 60 stones per substrata) at the bay of Kis, in Tihany. We started the sampling in the 3rd of August 2009 by taking samples three days a month, than monthly (August-Decem- ber) ongoing from 2010 to 2012. We studied the colonised macroinvertebrates and the zooplankton. We found competition between the two Dreissena species and C. curvispinum. D. bugensis densities were always higher than D. polymorpha densities. At the begining of the experiment C. curvispinum dominated in the encrustion, after the perpetuance Dreissena species became the dominant species with lower relative abundance in less turbulent area. This is also confirmed by the reduction of the invasive species relative abundance after storm. Key words: biodiversity, Ponto-Caspian invasive species, velocity.
