Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 4. szám - Nagy István: Az árvízvédelem céljairól és az árvízi biztonságról
39 „A matematikai statisztikai vizsgálatok általános célja az volt, hogy a töltésezett vízfolyásaink észlelési adataira támaszkodva az árvizek előfordulását mind magasságuk, mind tartóságuk szempontjából megbízhatóan jellemezzék. A feldolgozási munka végeredményével szemben támasztott igényeket OVH ez irányú állásfoglalása rögzítette. E szerint töltésezett vízfolyásaink mentén az ármentesítés szempontjából mértékadó árvizek magassága általában az évi legnagyobb jégmentes vízállások meghatározott (általában 1 %-os) valószínűségi értéke.” (Megjegyzés: itt kapott a VITUKI olyan utasítást, hogy a jégmentes árvizek helyett a jégmentes árvizek legnagyobb vízállásaival végezze a számításokat, mértékadó árvizek helyett, mértékadó vízszinteteket határozzon meg.) „... A matematikai statisztikai feldolgozások elsődleges feladata - a töltésezett vízfolyások vízállás adatsoraira támaszkodva - az évi legnagyobb jégmentes vízállások eloszlásának; s ehhez kapcsolódva azon eloszlásoknak a meghatározása volt, amelyek bármely gyakorlati szempontból szóba jöhető szintre jellemzik az évi legnagyobb jégmentes vízállásokat előidéző árhullámok adott szintet meghaladó vízállásainak az időtartamát”. „A tulajdonképpeni feldolgozási munka azzal kezdődött, hogy az adatrendszereket - szükség szerint - átszámították az 1970. évi mederállapotra.” Az előzőekből következik, hogy a VITUKI által kiadott mértékadó árvízszintek az 1901-1970 közötti évek legnagyobb jégmentes árvízszintjének ellenőrzött, javított, és 1970. évi mederállapotra átszámolt értékeiből kerültek kiszámításra. Azaz a VITUKI szerint a számított 100 évenként visszatérő vízszintekre vonatkozó értékek, csak az 1970. évi meder állapotra igazak!! (A szolnoki vízmércére meghatározott mértékadó árvízszint 958 cm volt - és jelenleg is az - (± 60 cm), az 1000 é- ves visszatérési idejű árvízszint 1058 cm (± 75 cm) volt, zárójelben az 5 %-os konfidencia intervallum. Az 1999. évi LNV 974 cm, 2000. évi 1041 cm, 2006. évi 1013 cm volt, és Kovács Sándor számítása szerint 2010-ben is meghaladta volna a MÁSZ-t, ha a tiszaroffí tározó nem kerül megnyitásra. Számításaim szerint a következő 30 évben a Tisza árvízének szintje Szolnoknál 4-5 évenként fogja meghaladni a mértékadó szintet. Méréseink szerint 1970-től napjainkig a meder vízszállító képességének csökkenése miatt, ugyanazon árhullámok tetőző vízszintje, átlagosan évi 3 cm-rel e- melkedik. Vizsgálataink szerint a következő évtizedekben is közel 3 cm értékkel kell az emelkedést számolnunk.) A VITUKI 1976-ban adta ki a „Magyarország folyóinak mértékadó árvizei” c. kiadványt, amely a következőket tartalmazza:- ismerteti az árvizekhez kapcsolódó mértékadó adatok előállításának módját,- mértékadó előírások érvényességi idejét,- Magyarország folyói mértékadó árvízszintjeinek Írott hossz-szelvényét, az észlelt - legnagyobb és különböző, átlagos visszatérési idejű - árvízszintekkel,- árvízvédelmi fővédvonalak magassági biztonságát.- az adott szintet meghaladó árhullámok számának valószínűségét,- az árhullámok adott szint feletti időtartamának valószínűségét,- a folyók árvízi hossz-szelvényét. A kiadványban leírtak alkalmazását 1978. április 18-án megjelent „Az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesének 10815/1978. (V.E. 6.) OVH számú irányelve rendelte NAG^^^^mzvédelen^éljairó^í^i^írvízn>iztonságról^^^^^_ el. Az irányelv 5. pontja a következőket tartalmazza: „Az árvízvédelemmel, folyószabályozással és folyócsatomázás- sal kapcsolatos bármilyen hidrológiai vizsgálathoz - figyelemmel az alábbi, 7. pontra - az 1901-1970 között észlelt, ellenőrzött, javított és az 1970 évi mederállapotra vonatkoztatott vízállás-idősorokat és az ezekkel kapcsolatos vízrajzi alapadatokat kell felhasználni. A vízrajzi alapadatok a VITUKI Vízrajzi Intézetében szerezhetők be.” A 7. pont előírja, hogy ”A mértékadó árvízi adatok helyességét folyamatosan figyelemmel kell kísérni” (Megjegyzés: többszöri kísérletem ellenére sem sikerült ezen adatokhoz hozzájutnom). Az 1978 februárjában az OVH által kiadott „Vízgazdálkodás hosszú távú (1976-1990) fejlesztési terve” c. kiadvány részben megismétli a korábban ismertetett kiépítési e- lőírásokat. Továbbá a következőket tartalmazza: „A kereken 4200 km hosszú árvízvédelmi vonalak 51 %-a volt 1975. végén az előírt műszaki biztonságra kiépítve. A hosszú távú fejlesztés során kiemelt feladat a vízkárelhárítási művek gyorsabb ütemű és komplex szemléletű kiépítése. Megkívánja ezt:- a lakosság élet- és vagyonbiztonságának növelése,- a védett területen lévő népgazdasági vagyon értékének emelkedése,- társadalom kiegyensúlyozott, területileg is egyenletes fejlődése. Ennek érdekében a legsürgősebben meg kell szüntetni a védvonalak magassági hiányait, növelni kell a töltések keresztmetszeti méreteit, és fokozni kell az átázás elleni biztonságot. A folyók mentén védelmi rendszereket kell kialakítani lokalizációs töltések és szükségtározók létesítésével. Különös figyelemmel kell kísérni az egyes vízfolyásokon, az országhatárokon túl végrehajtott műszaki beavatkozásokat. Az utóbbi tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a határainkon túl végrehajtott műszaki beavatkozások - különösen a Tisza vízgyűjtőn - meggyorsítják a csapadék levonulását, ami a vízfolyások hazai szakaszain heves árhullámok kialakulását, egymásra torlódását idézi elő. A folyamszabályozásnak biztosítani kell a meder állandóságát, a természetes lefolyás olyan átalakítását, amely lehetővé teszi az árvizek és a hordalék, a jég zavartalan levonulását, ... a vízi szállításhoz szükséges vízi út biztosítását.” A nagyvízi meder vízszállító képességének megőrzését meg sem említik a kiadványban. Az OVH részéről 1981-ben került kiadásra a „Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszú távú fejlesztési terve” című dokumentum. Fontosabb megállapítások: „A mértékadó árvízszint az ország valamennyi folyójára a számított 100 éves átlagos visszatérési idejű jégmentes árvízszint a következő kivételekkel,” (Ekkor már lemaradt az „1970-es mederállapotra számított” jelző, és nem esett szó a mértékadó árvízről). „A fejlesztési terv alapvető célja az ország árvízvédelmi rendszerének zömét alkotó, meglévő, elsőrendű árvíz- védelmi művek előírt méretű kiépítése, valamint ezek összes tartozékainak és kiegészítő létesítményeinek (gátőrtelepek, MBSZ telepek, műtárgyak, hírközlés, véderdő, stb.) szükséges fejlesztése”. „A fejlesztési feladatok kizárólag a beruházásnak minősülő - biztonságot növelő - fejlesztéseket tartalmazza. A használat során bekövetkezett állagromlások megszünteté
