Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 4. szám - Dobos Irma: Mélységi vizeink számbavételének kialakulása
20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 4 SZ. Dobos I. 2006: A fürdővíz beszerzése, a hévíz hasznosítása. (In: Ákos- hegyi Gy.-Németh I.: Fürdők kézikönyve) Magyar Fürdőszövetség, Bp. 23-53, 101, 103-104. Dobos I. 2012: Mária Terézia ásványvíz rendelete. - Hidrológiai Tájékoztató, 37-38. Földtani Közlöny, 1878: szeptember-október, 269. Halaváts Gy. 1896: A magyarországi artézi kutak története, terület szerinti eloszlása, mélységük, vizük bőségének és hőfokának ismertetése. Az 1896. évi ezredéves kiállítás alkalmával. Az M. k. Földtani Intézet Gyak. Kiadványa. Bp. Horusitzky H. 1935: Budapest Duna bal parti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata.— Hidrológiai Közlöny, 15/1-6. 1-163. Horusitzky H. 1939: Budapest Duna jobb parti részének (Budának) hídrogeológiájaHidrológiai Közlöny 1938-ról, 18. 1-404. Izápy G. (szerk.) 2002: Magyarország forrásainak katasztere. V1TUKI. 1-V1. kötet. Kessler H. 1959: Az Országos Forrásnyilvántartás. - VITUKI Tanulmányok és eredmények. 7. Budapest, p. 117. Kibédi Mátyus I. 1762-1766: Diaetetica, az az a jó egészség megtartásának módját fundamentumosan elő-adó könyv, Kolozsvár. Kibédi Mátyus I. 1792: Ó és Új Diaetatica az az: az életnek és az e- gészségnek fenntartására és gyászolgatására, Pozsony, Kitaibel P. 1829: Hydrographica Hungáriáé. 1- 2. Pest, La Langue J. 1783: A magyarországi orvosvizekről és a betegségekben való élésnek szabott módjairól. Nagy-Károly. Liebe P. 1993: Magyarország termálvízkészletei. VITUKI Rt. Hidrológiai Intézete, Bp. Lóczy L. 1911: Magyarország hasznosítható ásványai. - Földtani Közlöny, 41. 763-765. Lóczy L. 1912: Alföldünk artézi kútjai. Az artézi kutak törzskönyvezése. Földtani Közlöny, 42. 113-150. MellingeR V. 1903: A Magy. Kir. Államvasutak vonalain fúrt artézi kutakról. Bp. Oláh M. 1985. Hungária (fordítás). Budapest, Magvető Kiadó. p. 95. Rádai Ö.-Sárváry I. 2004: A karszthidrológai kutatás kezdetei, Kessler Hubert munkássága. - FAVA, Felszín alatti vizeink kutatása, feltárása, hasznosítása és védelme. 1-9. Rónai A. 1961: Az Alföld talajvíztérképe. MÁFI Alkalmi kiadv. Bp. Say M. 1879: Budapest ásványvizei és fürdői. (In: Gerlóczy Gy.-Du- lácska G. szerk.: Budapest főváros a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XX. Nagygyűlésére emlékül) Bp. II. rész. 321-337. Schmidt E. R. és munkatársai 1962: Magyarország vízföldtani atlasza. MÁFI, Bp. Schmidt E. R. és munkatársai 1962: Vázlatok és tanulmányok Magyar- ország vízföldtani atlaszához. A MÁFI Alkalmi Kiadványa, Bp. Sümeghy J. 1929: Die geothermischen Gradienten des Alföld. M. kir. Földtani Intézet Évkönyve, 28, 273-370, Szabó J. 1857: A budai meleg források földtani viszonyairól. A Magyar Természettudományi Társulat Évk.l851-1856-ról. 3. 1-11. Szontagh T. 1908: A Magyar Korona Országai területén lévő városi vízvezetékek, artézi és fúrt kutak átnézeti térképe. Kogutowicz és Társa Magyar Földrajzi Intézete, Bp. Szontagh T. 1928: Magyarország artézi kútjairól. Hidrológiai Közlöny 1921-ről, 1, 14-18. Than K. 1890: Az ásványvizeknek chemiai conastitutiójáról és összehasonlításáról. — MTA Ért. A Term. Tud. Köréből, 20/2. 31-77. Tóth GY. 1911: A magyarországi ivóvizek chemiai elemzése. M. kir. Földtani Intézet kiadványa. Bp. Török J. 1848: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei. A Magyar Irodalomterjesztő Társulat kiadványa. Pest. Török J. 1859: A két magyarhaza első rangú gyógyvizei és fürdőintézetei. Debrecen, Második kiadás. Ubrancsek J. (szerk.) 1962-1981: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. Az OVF-VIG kiadványa. 1-10. Bp. Wachtel D. 1859: Ungarns Kurorte und Mineralquellen. Nach einer im hohen Aufträge. Oedenburg. p. 475. Wemherus, G. 1549: De admirandis Hungáriáé aquis. Köln. VITUKI 1987-2000: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. XII-XXIV. kötet. Bp. VITUKI 1965-2001: Magyarország hévízkútjai (Hévízkútkataszter). I- VII. Bp. VITUKI 1968: Budapest hévizei. Bp. Zsigmondy V 1865: Bányatan kiváló tekintettel a kőszénbányászatra. 1. rész, Pest. Zsigmondy V. 1873: Tapasztalataim az artézi szökőkutak fúrása körül. Pest. Zsigmondy V. 1873: Emlékirat az Alföldön fúrandó artézi kút tárgyában.— Földtani Közlöny, 3. 20-37. Zsigmondy V. 1878: A városligeti artézi kút Budapesten, Bp. Zsigmondy V. 1879: Észrevételek Bemáth úr közleményéhez a „Lex eaux minérales de la Hongrie” czimű művecske fölött.— Földtani Közlöny, 9. 45-46. A kézirat beérkezett: 2013. augusztus 31. Abstract: Keywords Development of the recording of our waters in depth Dobos, I. The knowledge and research of our waters under the surface have started with the recording of the sources in the Carpathian basin. The systematization of the sources was first communicated in publications by the authors, afterwards in 1847 the mapping started. Halaváts,Gy. complied the national survey (cadastre) including the technical and hydro-geological data of the wells by the prevalence of the deep boring, for the first time in 1896, later, between 1963 and 1981 the modem publication of 10 tomes was edited by Urbancsek, J. In the following period, Researeh Institute for Water Resoúrces Development management compiled and made public property the national and the cadastre of thermal waters and sources, source, well, mineral water, thermal water, cadastre. DOBOS IRMA dr., a Szegedi Tudományegyetemen 1950-ben szerzett doktori oklevelet földtan főtárgyból. Az egyetem Földtani Tanszéke, a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársa és földtani térképezésben vett részt. A Tokodi Mélyfúró, később a Vízkutató és Fúró Vállalat főgeológusa. 1957-ben kijelöli az ország első izotóptemetőjének helyét, több száz ivó-, ásvány - és termálkutat tervez. Kubában 2 évig szakértőként dolgozik. 1999-ben megkapta az euro-geológusi diplomát. Az utóbbi évtizedekben kutatási területe a tudománytörténet. A Magyarhoni Földtani Társulat és a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja. Klossv Irén alkotása
