Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 4. szám - Dobos Irma: Mélységi vizeink számbavételének kialakulása
17 ^OBOj^^lél^ségWizeink^izámbavételéneMdalaku^ vitelezők szakmai felkészültségének javítása és fokozása a rohamosan növekvő igények kielégítése miatt már szigorú követelményként lépett fel. E téren a Vízkutató és Fúró Vállalat és néhány megyei vállalat nagy erőfeszítéssel igen jelentős eredményt ért el. Többek között alkalmazták a pálcavázas szitaszövetes és a kavicsköpenyes szűrőket, valamint a mészbázisú öblítő-iszapot (III. köt. 1966., IV. köt. 1971.). Az állandóan fejlődő fúrási technológia mellett a megnyitásra kerülő vízadó réteg helyes szűrőzését továbbra is csak utólagos mintavétellel lehetett elfogadhatóan megközelíteni. Ilyen kényszerítő körülmények hatására először a mechanikus, majd a lőporos oldalfal-mintavevő kerül kísérletezésre, illetve bevezetésre (IV. köt. 1971). Hódrn*zóváíórhe4y K.961 Hód me zóvó SÓrhely B. 96S Kistelek K. 4). Kútvötgy TBC.Szanatórium VoraallOV u. 18. HÓOIKÖT Új ít*t Tsz. szarvasi wfv Vízföldtani és karotázs szelvények a VI. kötetből (1975) 12. ábra. Földtani rétegsor karotázs szelvénnyel (VI. kötet) Az 1960-as évektől a vízkutató és -feltáró munkában különösen meghatározó szerepet kapott a mélyfúrási geofizika. Hatása nemcsak a gazdaságosabb kivitelezésben, hanem a kutak olyan paramétereinek (nyomás, hőmérséklet, áramlás stb.) megismerésében is jelentkezett, amelyekkel korábban kizárólag a szénhidrogénkutató fúrások rendelkeztek. További nagy jelentőségű eredménynek tekintjük az 1960- as évek elején már kibontakozott felismerést, hogy a geofizikai szelvények a kőzettani elkülönítés mellett - különösen az Alföld fiatal harmad- és negyedidőszaki képződményeinek - rétegtani és kőzettani elhatárolását is lehetővé teszik. Ezzel új megvilágításba került az üledékképződés mechanizmusa, új alapokra került a készletszámítás és egyáltalán az egész medencéről a földtani és a vízföldtani szemlélet a- lapjaiban megváltozott. Mindez lehetővé tette a biztonságosabb tervezést és kivitelezést, lényegesen csökkentve a meddő kutak számát (12. ábra). Az 1970-es évek közepére már olyan sok és megbízható földtani és geofizikai adat állt rendelkezésre, hogy Urban- csek János vállalkozhatott egy nagy összefoglaló és értékelő munka megírására. „A pannóniai medence mélységi víztározói” c. 546 oldalas monográfiájában megtaláljuk mindazokat az elméleti és gyakorlati szempontból elengedhetetlenül szükséges ismeretanyagot, amelyet a medence vízföldtanáról tudni kell. A szöveges részt több száz fúrási rétegsor karotázs szelvénnyel, 200 vízföldtani, 100 földtani szelvény és 35 térkép egészíti ki (VII. köt. 1977). Ezt a kötetet a szerző Vitális Sándor professzornak ajánlja, aki a kútkatasztere- zés anyagának korábbi feldolgozási és közreadási munkálatait nagy előszeretettel támogatta, és a kiadvány első hat kötetének lektorálását is vállalta (13. ábra).. 13. ábra. Földtani szelvény Békés megyéről (VII. kötet) A kiadványok tulajdonképpeni kataszteri részét a VII. kötet kivételével - a kutak 18 fő adatát megyénként és azon belül községenként ábécérendben táblázatok alkotják. A 18 rovat - amely műszaki, vízföldtani és néhány kémiai adatot tartalmaz - kezdetben elegendőnek látszott. Később a műszaki igények kielégítésére már a csövezési adatokkal bővült a kiadvány (IV. köt. 1971.), végül pedig 41 rovattal csaknem azonos értékűvé váltak a kötetek az eredeti kéziratos (70 rovatos) kataszterrel (VI. köt. 1975). Az I. és II. kötetből kimaradt kutakat a IX. kötet pótolta és a nem teljes kémiai elemzési adatok kiegészítésére pedig a X. kötetben nyílt lehetőség. A kataszterrel rendelkező köteteket a kúthelyeket feltüntető megyei térképek egészítik ki. A több tízezer kútadat között az eligazodást sok szempont szerint összeállított táblázatok könnyítik meg. Ilyenek a mag- és oldalfalminták, a kutak állapotát bemutató, a mélységi megoszlás, a földtani korok, az összes és a fajlagos vízhozam, valamint a vízkémiai adatok táblázata. A X. kötet értékét különösen emeli az a táblázat, amely 155 év fúrási adatát megyénként csoportosítva 7 féle szempont szerint foglalja össze. Ebből kiderül, hogy 1980-ig az országban 58 564 fúrt kút létesült 5 152 828 fin összhosszúságban. A fontosabb vízföldtani rajzos rétegsorok karotázs szelvénnyel kiegészítve újszerűséget jelentenek a V. kötettől kezdve. Segítségükkel egy-egy tájegységről igen jó földtani és vízföldtani áttekintést lehet kapni. A gyakorlati élet követelményeit rugalmasan követő kötetek az 1970-es évek közepétől újabb kiegészítéseket tartalmaznak. Mind élesebben merült fel a pontszerű ismereteken kívül a mélységi vízkészletek és a víztároló kőzetek térbeli helyzetének meghatározása. Ehhez nyújtott segítséget nagyobb területeket átfogó több száz vonalmenti és számos vízföldtani tömbszelvény. Nagyobb városokról a víz
