Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 3. szám - Rácz Tibor - Bana Zsolt - Székely Árpád - Szilágyi Mihály: A Duna budapesti legnagyobb vízállásainak burkológörbéje 2006-ban

RÁCZ T. - BANA ZS. - SZÉKELY Á. - SZILÁGYI M.: A Duna budapesti legnagyobb vízállásai ... 65 6. ábra: Számított óbudai vízállásokhoz tartozó vízszintek eltérése a Vigadó téri vízszinttó'l, a Vigadó téren mért vízállás függvényében (1962-66) 7. ábra. Óbudai vízmérce összetartozó mért és számított értékei közötti különbség a Vigadó téri vízállás szerint ábrázolva (1962-66) A jelen vizsgálat során, tekintettel arra, hogy csak napi egy­szeri vízmérce leolvasás áll rendelkezésünkre, nem kísérletez­tünk a nem-permanens állapot hatásainak kimutatásával, a vizs­gálódásunkat a permanens fokozatosan változó vízmozgás so­rán kialakuló vízszint eltérések vizsgálatára szorítottuk. Ahhoz, hogy ebben a vizsgálatban a korábbiakban már em­lített téves leolvasásokból, vagy egyéb ismeretlen körülmé­nyekből adódó hibákat kiszűrhessük, a tényleges óbudai vízál­lásokat a mércekapcsolati vonalakkal számított, helyettesítő vízállás értékekkel vettük figyelembe. Ezek tetőzési, völgyelési és stagnálási állapotban kialakult értékeit vizsgáltuk, hiszen az előbb említett nem permanens hatásokkal ezekben az esetekben nem kell számolni. Feltehető lehetett ebben az állapotban olyan összefüggés a Vigadó téri vízállás és a két vízmércénél kiala­kult vízfelszín különbségek között, amely nem lineáris. Ugyan­akkor abból a körülményből, hogy az alkalmazott mércekap­csolati vonal lineáris összefüggés, a nem-linearitás vizsgálata nem volt lehetséges, legfeljebb kvalitatív, értelmezési szinten. Mielőtt erre az eredményre rátérnénk, ellenőrzésképpen meg­vizsgáltuk az óbudai eredeti és a mércekapcsolat alapján számí­tott vízállások vízszint eltéréseit a vízállás függvényében. A- mennyiben ebben valamilyen trendet tapasztalnánk, az felhívná a figyelmet az előbb említett nemlinearitás kérdésére. Az 5., 6. és 7. ábrán bemutatjuk a mért és a számított adatokon alapuló vizsgálatunkat, valamint a két adatsor közötti eltéréseket bemu­tató grafikonunkat. A három görbéből látható egyrészt az, hogy a mért, megle­hetősen heterogén, hibákkal terhelt adatsor lineáris trendje lé­nyegében egyezik a számított adatokból levezetett lineáris trenddel. Mindazonáltal megfigyelhető az is, hogy a mért ada­tok között (5. ábra) mintha az alsóbb vízállás-tartományban inkább a trendvonal alatt, míg a magasabb vízállások esetében afelett helyezkednének el jelentősebb eltérést mutató pontok. A két adatsor megfelelő elemeinek különbsége is mutat bizonyos eltéréseket (7. ábra), 500 cm alatt inkább a pozitív tartományba, afelett inkább a negatív tartományba esnek a pontok. Az eltérés további vizsgálatára akkor nyílik majd lehetőség, ha az óbudai vízmérce pontosabb adatsora áll egyszer rendelkezésünkre. A szinkron vizsgálat célja ugyanakkor az volt, hogy az eltérések vízállástól való függésének változását kimutassuk az észlelési időszak bizonyos karakteres időszakai között. Az előbbiekben már bemutattuk az 1962-66 közötti évekre jellemző vízállás-vízszinteltérés grafikont. Most bemutatjuk a 2007-2010 időszak ugyanezen összefüggését. 8. ábra. Mért óbudai vízállásokhoz tartozó vízszintek eltérése a Vigadó téri vízszinttől, a Vigadó téren mért vízállás függvényében 2007-2010 A vízszintek eltérése az előbb leírtak miatt ebben az esetben is lineáris (ezen az adatsoron is elvégeztük a mércekapcsolati vonallal történő helyettesítést). Az eltérés trendje hasonló, a li­neáris trend meredeksége az 1962-66-os időszakra jellemző a- datsorral megegyezik. A két adatsor y tengelymetszete 17 cm- rel eltér. Ez természetesen egyezik a mércekapcsolati vonalak közötti eltérés mértékével, valamint a vízszintek közötti eltéré­sek ötvenéves időszakban kialakult mértékével. Összefoglalás A vizsgálat során a Duna budapesti szakaszának két víz­mércéjén észlelt vízállásadatok összefüggéseit elemeztük. Az elemzés során megállapítható volt, hogy a folyó árvizei az 1962-ben telepített óbudai vízmércén a korábbiakban a jeges árvizek alapján felvett mértékadó árvízszintekhez nem illeszkedő, a vártnál magasabb szintekkel tetőztek. A vizs­gálat során kiderült, hogy az eltelt ötven év alatt a tetőző vízállások a Duna észak-budapesti szakaszán a várthoz ké­pest egyre magasabb szinteket értek el. A két vízmérce kö­zötti vízszintkülönbség eltérése nem csak időben változik, hanem azonos időszak eltérő vízállásai esetében is különbö­ző. Jellemzően a vízállás növekedésével a vízszint-különb- ség a két vízmérce között növekszik. A tapasztalatok megerősítik a 2006-os, jégmentes LNV-t adó árvíz idején tapasztalt vízfelszín helyes voltát, az akkori mérésekben a mostoha viszonyok ellenére sem volt hiba. A tapasztalatokat célszerű figyelembe venni a védművek védképessége meghatározása során, mivel azokat a jeges ár­vizekre határozták meg elődeink. Ezek különösen fontosak amiatt, hogy 2010 során a mértékadó árvízszint új meghatá­rozása során mindez nem lett figyelembe véve. A 2013. évi új LNV-t eredményező árhullám a korábbi vizsgálatok e- redményét igazolta, és további elemzésekre ad lehetőséget. RACZ TIBOR BANA ZSOLT SZÉKELY ÁRPÁD SZILÁGYI MIHÁLY oki. vízépítő mérnök (1991), tervező, majd 2005-től a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt Ár- és Belvízvédelmi Osztá­lyának munkatársa, 2008-tól az osztály vezetője oki. térképész, 2010-ben szerzett diplomát az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén, 2009 óta a Fő­városi Csatornázási Művek Ár- és Belvízvédelmi Osztályának munkatársa. oki. geográfus, 2010-ben az ELTE Természetfoldrajz Tanszéken szerzett diplomát. 2011-től térinformatikusként a Fővárosi Csatornázási Művek Ár- és Belvízvédelmi Osztályának munkatársa. dr., oki. vízépítő mérnök, műszaki doktor, a Fővárosi Csatornázási Művek Környezetgazdálkodási Igazgatója, a rész­vénytársaság árvízvédelmi szervezetésnek helyettes vezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom