Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)

2013 / 1. szám - Nagy István: Javaslatok a magyar árvízvédelem megújításához

22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 1. SZ. ráfordítás mellett tartható fenn, a jelenlegi rendkívül alacsony biztonsági színvonal emelése további erőfeszítéseket igényel. Tudomásul kell venni, hogy vissza kell adni a Tiszának és mellékfolyóinak nagyvízi medrüket és további területeket. Tisza-völgy hazai területeinek alap árvízvédelmi biztonságát határainkon belül kell megteremteni. Céltudatos nemzetközi együttműködéssel ezt lényegesen lehet, sőt kell javítani. Jelenleg a Tisza-vízgyűjtőjén kialakult helyzet értékelésével, a változások, a tervezett intézkedések és létesítmények várható hatásaival, állami alkalmazásban lévő személy évek óta nem foglalkozik. Nincs hosszú távú tervezés. Előbbieknek hazánkra nézve rendkívül súlyos következményei vannak már most is, remélem, hogy a jövőben ez a helyzet, kedvezően fog megváltozni. Mozgásterünk kialakításúnál a következők figyelembe vételét javaslom: Második Tisza meder kialakítása, Tiszaújlaktól a Dunáig elvileg lehetséges, megvalósítása sok éves előkészítést, nemzetközi megállapodások sorozatát, évtizedes megvalósítási időt és több milliárd EURO befektetést igényel. Ebből következik, hogy csak a hosszú távú terveink kialakításánál lehet vele számolni, mint egy alternatívával. Árvízi biztonsági helyzetünk javítására, a romlásának csökkentésére a leggyorsabb, leghatékonyabb, és a folyók menti lakosság számára a legkedvezőbb a nagyvízi medrek lefolyási viszonyainak javítása. Az árvízvédelmi töltések emelése 8-10 m magasságig, mint lehetőség fennáll. A töltés emelésének műszaki-gazdasági feltételei folyónként és szakaszonként más és más, egyes szakaszokon még mindig kedvező megoldás, míg máshol jelentősek a korlátok. (Pl: ha a szolnoki vasúti hidat a Zagyván az eddigi legnagyobb vízszint fölé egy méterrel meg akarnánk emelni, az a szolnoki pályaudvar teljes átépítését követelné meg). Gyors és kedvező eredményt érhetünk el a külföldi vízgyűjtőn megépült tározók számunkra kedvező üzemeltetése esetén is. Ennek érdekében meg kell ismernünk a tározók üzemeltetési lehetőségeit, korlátait, ezek figyelembe vételével kell meghatározni a magyar igényeket és azokat egyeztetni az érintett országgal A szolnoki vasúti híd a Zagyván a 2000. évi árvízkor. (A tehervagonok a híd leterhelése érdekében vannak a hídon) Tájékoztatásról; Az árvízvédelmi munkák végzéséhez, az árvízvédekezéshez csak akkor számíthatunk az érdekeltek, a társadalom támogatására, ha meggyőződtek arról, hogy korrekt tájékoztatást kapnak a tényleges és a várható helyzetről. (A hiteles tájékoztatás hasznát az ezredforduló nagy árvízvédekezései során volt alkalmunk megtapasztalni.) Korrekt tájékoztatást viszont csak a szakmai követelményeknek megfelelő helyzetértékelés alapján lehet tenni. Sajnos 1976 után a mértékadó árvízszintet rendszerint úgy jellemezték, hogy az a 100 évenként előforduló jégmentes árvízszint. Ez a fogalmazás akkor sem felelt meg a valóságnak, s az árvízi mederben az óta bekövetkezett kedvezőtlen változások miatt a Tisza és mellékfolyói esetében ma már nevetségesen hangzik. Az utóbbi évtizedben gyakran találkoztunk az árvízi helyzetünkről a valóságnak nem megfelelő tájékoztatással (pl. „a mosogató tálas" reklám, „lesz hová kivezetni a vizet", százévenként egyszer előforduló árvizek kivédésére alkalmasak az elmúlt években fejlesztett töltések, stb.), amelyek kedvezőtlen hatásait hosszú ideig fogjuk érezni. Rendkívüli árvízi helyzetekben (pl. kitelepítés) a lakosság támogató közreműködésére csak akkor számíthatunk, ha előtte felkészítettük, és ha biztosak abban, hogy az elrendelt intézkedés indokolt. A jelenlegi és a következő években várható árvízvédelmi helyzetben a legfontosabb feladat az érdekeltek és az ország lakosságának reális tájékoztatása, felkészítése a várható eseményekre, ez nem pénz kérdése. Elérni kívánt árvízvédelmi biztonsági és kockázatkezelési célok meghatúrozúsa: A helyzetértékelés ismeretében a döntésre jogosultak feladata, hogy a szükséges egyeztetések után különböző időtávokra meghatározzák, az elérendő árvízvédelmi biztonsági és kockázatkezelési célokat, feltételeket, a teherviselés módját, stb.. A hazai árvízvédelem megújításának előfeltétele, hogy jogszabályban meghatározásra kerüljön az egyes öblözetek esetében elérendő biztonság, a biztonság számításának és értékelésének módja, valamint az előírások és módszerek felülvizsgálatának rendje. (Hollandiában hoszszas egyeztetés és társadalmi vita után, valamennyi párt, közigazgatási egység, árvízvédelemmel foglalkozó szakmai és társadalmi szervezet elfogadta az árvízvédelmi előírásokat, az árvízvédelemmel kapcsolatos politikát, és annak felülvizsgálati rendjét.) Valamennyi határt metsző folyónk esetében, az előzőeken túl, javaslom követelményként támasztani, hogy a határszelvényben belépő és a határ túloldalán meglévő töltések koronájával szinelő árhullámokat hazai területen töltéskorona alatt tovább tudjuk vezetni.