Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 1. szám - Nagy István: Javaslatok a magyar árvízvédelem megújításához
^AG^M^avaslatol^unag^^ 23 A döntésre jogosultak feladata, hogy meghatározzák hazánk árvízvédelmi politikáját, mai divatos kifejezéssel élve árvízvédelmi stratégiáját. Az árvízvédelmi politika kialakításánál a következő szempontok figyelembe vételét javaslom: - az emberi tevékenységtől független természeti változások, a gazdaság fejlődése, a lakosság igényeinek változása miatt az árvízvédelmi munkák soha nem érnek véget - nemcsak a jelen, hanem a jövő problémáit is meg kell tudnunk oldani, fel kell készülni a jövő problémáira, azok megoldására - hazánk területére a folyók több hordalékot hoznak, mint amit tovább szállítanak - az árvizek akadálymentes lefolyása ma már csak a középvízi medrek növényzetmentes részén biztosított - az éghajlatváltozás várhatóan csökkenti árvízvédelmi biztonságunkat - a Kárpát-medence kéregmozgása továbbra is várható, ez kihat árvízvédelmi biztonságunkra - határainkon túli, a felső vízgyűjtőkön várható változások befolyásolják árvízvédelmi biztonságunkat - a déli határunk alatti Tiszának szakasz vízvezető képességének alakulása hatással van árvízvédelmi helyzetünkre Az előbbiek együttes következménye: - gyakoribb árhullámok, tartósabb, magasabb és továbbra is emelkedő vízállások - nagyvízi medrek vízvezető képességének romlása - a védett értékek növekedése - nő a kockázat, és egyre súlyosabbak a következmények - az elért árvízvédelmi biztonság megőrzése folyamatos és jelentős ráfordítást igényel - nő a jelentősége a nemzetközi együttműködésnek Az árvízvédelmi politika megvalósításának javasolt főbb feladatai: - valamennyi öblözetre, különböző időtávokra meghatározni az elérni kívánt biztonsági célokat, előírásokat - meghatározni a kockázatkezelési célokat, és a megvalósítás eszközeit - olyan árvízvédelmi rendszer kidolgozása, amely a szükséges fejlesztések, fenntartás és üzemelés mellett 50100 évig lehetővé teszi a védett ártereinken az elérni kívánt biztonságot, a kockázatokat elfogadható szintre csökkenti, amely elősegíti a lakosság, - különösen a közvetlenül érintettek - életkörülményeinek javítását, lehetővé teszi a társadalom által kitűzött további célok megvalósítását - olyan árvízvédelmi létesítmények tervezése és megvalósítása, amelyeket legalább ötven évig nem kell átépíteni, amelyek továbbfejleszthetők és ötven év múlva is a védelmi rendszer hasznos elemei lesznek - olyan árvízvédelmi rendszer kialakítása, amely alkalmas a jövőben várhatóan felmerülő gondok kezelésére - olyan árvízvédelmi rendszer kialakítására, amely teret biztosít az árhullámok biztonságos levezetésére, illetve szükség szerinti tározására NAGY ISTVÁN olyan intézményi és jogszabályi rendszer kialakítása, amely garanciát nyújt arra, hogy a tudomány és a technika fejlődésével elért eredmények felhasználásával az árvízvédelmi előírások, programok, tervek rendszeres időközönként megújításra, korszerűsítésre kerüljenek - olyan rendszer kialakítása, amely a megelőzésre és a lakosság tájékoztatására helyezi a hangsúlyt, az árvízvédekezést csak ritka esetben igénybe veendő eszköznek tekinti - olyan rendszer kialakítása, amely az egyének, a gazdálkodók, a közösségek és az állam felelősségét, kötelezettségét, jogait, továbbá az igazgatási szerepköröket egyértelműen meghatározza - kialakítani az árvízvédelmi biztonságnak olyan értékelési rendszerét, amely lehetővé teszi az aktuális helyzet kellő pontosságú meghatározását, a lakosság tájékoztatását - olyan finanszírozási rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi az elért árvízvédelmi biztonság megőrzését, a tervezett biztonság megvalósítását - olyan rendszer kidolgozása, amely elősegíti mindazon intézkedések megtételét, amelyek hosszú távú árvízvédelmi biztonságunk érdekében szükségesek, amelyeket csak most lehet megtenni, ezeket - ha szükséges - a területfejlesztési tervekben kell szerepeltetni, jogszabályokban előírni - olyan jogi, igazgatási és finanszírozási feltételek kialakítása, amelyek a rendkívüli és kritikus helyzetekben elősegítik az emberi életek megóvását, kármegelőzési intézkedések megtételét, továbbá a védekezési képesség megfelelő gyorsaságú felfejlesztését. Befejezésül:: A 2000. évi árvíz után a „hogyan tovább"ról több szakemberrel konzultáltam, ekkor mondta Alföldi László a következőt: „akkor fogj neki, ha felvállalod a tabuk döntögetését, nekem annak idején nem sikerült". A tiszai árvízi tározás elfogadtatásával sikerült egy tabut ledöntenem, ezen írásomban további tabukat érintek. Mivel több, mint tíz éve nem sikerül egy új Tisza-völgyi árvízvédelmi koncepció és program kidolgozása érdekében szükséges szakmai munkákat elindítani, továbbá a hosszú távú tervezés területén a lehetőségeink egyre rosszabbak, ezért ezen írásomban szükségesnek tartottam helyenként kritikus hangot megütni. A Tisza-völgy hazai védett árterein élő több mint egymillió ember megfelelő árvízvédelmi biztonsága az egész ország érdeke. Ezen területen élők életkörülményeinek javításának, területfejlesztési programok végrehajtásának elengedhetetlen követelménye a vízkárok és a kockázatok elfogadható szintre való csökkentése. A természet az elmúl tizennégy évben sokszor jelezte, hogy a helyzet rendkívül súlyos, mi több, kritikus. Minél előbb érdemi intézkedéseket kell tennünk a helyzet javítására. Ehhez határozott politikai akaratra, összefogásra és megegyezésre - hasonlóan, mint Hollandiában - továbbá nagyon sok, különböző szakterületen dolgozó és jó szándékú szakember közreműködésére van szükség. írásommal e célnak az elérését kívántam szolgálni. (A kézirat beérkezett: 2012. decemberi 7-én) dr., 1967-2004 a KÖTIVIZIG dolgozója, 1976-86 igazgatóhelyettes főmérnöke, 1986-2004 igazgatója. Részt vett a kiskörei létesítmények üzemeltetési és hasznosítási rendszerének kialakításában és fejlesztésében. Módszert dolgozott ki műszaki doktori értekezésében belvízrendszerek üzemeltetésének, fenntartásának és méretezésének továbbfejlesztésére, amit különösen az ezredforduló nagy belvízvédekezéseinél és a belvízrendszerek gazdaságos fejlesztésénél hasznosíthatott. Irányította a most múlt évszázad Közép-Tisza vidéki legnagyobb árvíz-, belvíz- és vízminőség védekezéseit. Kezdeményezte a Vásárhelyi-terv jelen kiegészítését, kidolgozva koncepcióját, irányítva annak szakmai megalapozó munkáit. Propositions to regeneration of the Hungarian flood control Nagy, I.