Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: A Rába-völgyi Sárvár-Rábasömjén-i és a Duna-Tisza köz déli határ menti hévízkutak makro- és mikroelemeinek összehasonlító vizsgálata
42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 3. SZ. 2. táblázat. A vizsgált rábavölgyi és az észak-bácskai hévizek összehasonlító makro-elem táblázata. Megjegyzés: A számozás megegyezik az 1-2. ábra számozásával. Körzet Izland Rába-völgy - Sárvár Duna-Tisza köze Mintavétel helye Atlanti-óceán Rás-2. kút __________Gyóg) fürdő Nagybaracska Dávod Mélykút Mórahalom Szeged 2. kút 3. kút 2. kút 2. kút és 3. kút Strandfürdő I. kút Anna-ivókút °C ; 74 49 44 36 39 39 39,5 49 PH 6,17 6,63 7,99 7,73 6,5 : 6,8 8,1 8,3 8,2 össz.old. só mg/l 37400 43900 \ 3000 l 3120 2590 . 1510 2530 1960 1230 Ionok eé.% ■"S'1 eé.% ing/l eé.% nte/l eé.% mg/l eé.% mg/l eé.% n^l mg/l eé.% mg/l eé.% Na + K i2oq 79,8 15705,0 96,3 822,4 97,0 810,3 94,9 532,0 05,9 323,0 72,5 55,0 94,0 507,0 i98,l 320,0 96,4 Ca 345 2,6 395,0 2,9 7,8 1,1 íf,4 1,6 196,0 28,6 80,5 21,3 8,3 1,4 3,4 : 0,2 4,2 1,5 Mg . 137 17,5 49,9 <$ 6,1 1,3 ló,9 2,4 20,7 4,9 A 11,5 5,0 12,5 3,4 3,0 ; u 2,0 U Cl 2100 5 91,4 22300,0 87Í2 295 21,6 íp 8 8,6 385,0 Ú, 6 145,0 22,0 94,0 17,1 44,0 í 5,1 30,1 5,8 so4 257( 8,2 1160,0 3,il 0,2 ■ej,40,3 !0,20,9 0,60,6HCOj 133 0,3 4150,0 9,4 1840,0 78,3 2140,0 91,2 1430,0 68,4 878,0 77,6 1 >20,0 I 82,7 1380,0 I 93,7 842,0 94,1 Vízadó közétdevon márvány felső-pannóniai ihomok kréta mészkő felső-pannóniai homok Víztípus nátrum-kloridos r víz gázos, nátrium- kloridos C02 rés- és hasadékvíz nátrium-hidrogén-karbonátos hévíz Nátrium-hidrogén-karbonátos hévíz C02 gázos + C02 + Cl CH* + C02 gáztartalom Vizsgálat éve 2011 2011 2011 2011 2010 2010 2011 2011 2010 Térképi jelölés 0 1 2 3 4 5 6 7 8 3. táblázat. A vizsgált hévizek vezető nyomelemeinek összehasonlító táblázata Nyomelemek iiq/l Minta helye Li Be B AI Cr Mn Ni Cu Zr As Rb Sr Cs Ba Ti Pb U F Br 1 Nyomelemek összege yg/i 0 Atlanti-Óceán 139,0 2,50 I 4 500 68,5 43,70 3,30 24,70 18,40 22,10 115,00 7 509,0 2,50 6,40 1,00 4,33 3,07 1200 41 568 134,0 55 362,0 1 Sárvár, Rás-2. kút 12151,0 4,41 ! 56 130 88,5 í o o 148,00 24,20 13,20 36,501 516,00 17193,0 716,00 231,00 4,50 4,19 2,50 6 500 66 701 27 715,0 189 251,0 2 Sárvár-2. kút 83,1 0,25 1 440 13,2 5,48 2,17 1,78 1,55 2,82 1,39 4,18 1 056,0 0,41 318,00 0,10 1,15 0,25 800 1 150 295,0 5 185,4 3 Sárvár-3 kút 45,2 0,25 pn 6,94 4,68 3,21 1,77 2,57 41,20 2,81 3,47 859,0 0,25 390,00 0,10 0,85 0,2j5 500 469 91,6 3 539,0 4 Nagybaracsl a-2. kút 458,0830 6,23 11,20 38,10 7,22 22,00 34,00 5,25 83,30 2 220,0 7,28 523,00 0,10 1,96 o.qs 3 400 2 448 4 953,0 17 048,0 5 Dávod-2., 3. kút 252,0550 0,33 4,32 35,30 0,20 4,21 36,10 3,16 46,80 1 620,0 3,70 305,00 0,10 0,16 0,q5 3 200 903 1 040,0 í 9 003,0 6 Métykút-strai dkút 27,0 0,10 990 3,78 5,09 6,14 1,91 1,49 32,20 27,6<! 1,77 239,0 0,10 152,00 0,04 3,38 0,1|0 400 2 489 2 086,0 10 384,0 7 8 Mórahalom-' kút 17,1 0,10 698 6,81 2,19 2,10 1,89 4,22 11,30 13.6Í 0,87 80,3 0,1p 72,20 0,04 0,61 0,10 1 700 304 182,0 4 898,0 Szeged, Ann a-ívókút 13.7 0,01 250 16,6 3,54 10,00 0,20 0,27 85,00 6,82 L 1,62 61,0 2,lt 64,70 0,05 0,05 0,® 1 000 163 I 73,0 2 716,0 I 4. táblázat. A vizsgált hévizek nyomelemeinek összehasonlító táblázata szám Mintavételi hely Vezető nyomelemek pg/l Vezető ny.a. Domináns ny.e összege Domináns ny.e. %-ban Halogén ny. e. összege Halogé- nek %- ban Domináns ny.e. '/■ megoszlása Domináns Kísérő B Br F Sr 1 B Br F Sr I Li Ba Rb mg/l 0 Atlanti-óceán 4 500 41 568 1200 7 509,0 134,0 139,0 6,4 115,0 55172 54 011 99,5 42 902 78,1 8,2 75,7 2,2 13,6 0,3 1 Sárvár, Rás-2. Kút 56130 66 701 6 500 17 193,0 27 715,0 12151,0 231,0 1 516,0 188 137 174 239 92,6 100916 57,9 32,2 38,2 3,7 9,8 15,9 2 Sárvár-2. kút 1440 1 150 80C 1 066,0 295,0 8 ,1 318,0 4,2 5156 4 751 92,1 2 245 47,2 30,3 24,2 16,8 22,4 6,2 3 Sárvár-3. kút 911 469 sod 859,0 91,6 4 >,2 390,0 3,5 3 2^0 2 831 86,5 1061 37,4 32,r 16,5 17,6 30,3 3,2 4 Nagybaracska-2. kút 3 830 2 448 3 4(j 0 2 220,0 4 953,0 4Í 8,0 523,0 83,3 16 915 15 851 93,7 10 801 68,1 17,8! 15,4 21,4 14,0 31,2 5 Dávod-2., 3. kút 1 350 903 3 20 0 1 620,0 1 040,0 2í 3,0 305,0 46,8 8 718 8113 93,0 5143 63,4 16,6 11,1 39,4 19,9 12,8 6 Mélykút-strandkút 4 990 2 482 40C 239,0 2 086,0 2 r.o 152,0 1,8 10378 10197 98,2 4 968 48,7 48,9. 24,3 3,9 2,3 20,4 7 Mórahalom-1. kút 2 698 304 1 7( D 80,8 182,0 1 ,1 72,2 0,9 5 0^4 4 965 98,2 2186 44,0 54,3t 6,1 34,2 1,6 3,6 8 Szeged, Anna-ivókút; 1250 168 100 0 61,0 73,0 1 3,7 64,7 1,6 2 633 2 552 96,9 1 241 48,6 48,9 6,6 39,2 2,4 2,8 Vezető nyomelem állé gai 8 455 12 910 2 078 3 427,0 4 063,0 1 465,0 229,0 197,0 | : Az észak-bácskai hévízkutak vízmintáinak mikroelemtartalma egyértelműen utal arra, hogy más jellegű víztestek fejlődtek ki itt és a tisza-völgyi területen. A felső-pannóniai képződmények felszín közelben eltérő jellegű mikro- és makroelemekben kisebb mennyiségben vannak jelen a Tisza-völgyben, és ahogy a mélység felé haladunk, úgy emelkedik ezek mennyisége. Jól mutatja ezt a mélykúti elemzés is. Itt azok a rétegek, amelyek az Anna-kútnál még 900 m- ben is kifejlődtek, azok nyugati irányban kivékonyodnak, sőt hiányoznak a pliocén és a negyedidőszak határától kezdve a terület süllyedése és emelkedése következtében. Ha a- zonosítani, illetve összehasonlítani akarjuk a víztesteket, akkor a Tisza-völgy ében 1800-2000 m körüli mélységből származó hévíz elemzését kell elvégeznünk. A mikroelemek feldúsulása még arra is utal, hogy igen közel harántol- ható az alsó-pannóniai vagy az annál idősebb földtani képződmény. Az előzőekben leírtakat összefoglalóan az 1. táblázatban közöljük. 4. A hévizeknek makro- és mikroelem összetevőinek ismertetése E fejezetben részletesen vizsgáljuk a hévizek makro- és mikroelem összetevőit külön-külön önállóan mintavételi helyenként kihangsúlyozva egyediségüket, ezek jellegzetességeit. A vizsgálati eredményeket a 2., 3. és a 4., 5., 6. táblázatban közöljük és a 9. és 10. ábrán szemléltetjük. 4.1. Az egyes mintavételi helyek makro és mikro ösz- szetevőinek általános ismertetése E fejezetben kilenc víz összetételét ismertetjük és ezen belül tárgyaljuk először az Izland déli partjánál vett tengervizet, majd a Rába völgyében a rábasömjéni és a sárvári területen üzemelő hévízkutakat, továbbá a Duna-Tisza köz határ menti részeken létesített strand- és gyógyfürdők vízellátását biztosító kutakra vonatkozó vizsgálati eredményeket olyan származási sorrendben, mint azt a 1-2. ábrán az e- gyes mintavételi helyeket jelöltük és a 2., 3. táblázatban közöljük a vizsgálati eredményeket. 4.1.1. Atlanti óceán Izlandnál (jelölés 0) A közelmúltban (2011) négy helyről vettünk vízmintát és pedig kettőt az Atlanti óceánból és kettőt a Földközi tengerből. Ezek közül most csak az Izlandit használtuk fel, mert úgy ítéltük meg, hogy környezeti - antropogén hatások legkevésbé itt várhatók. A tengervíz makró elem összetételét az 1. táblázat tartalmazza.
