Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: A Rába-völgyi Sárvár-Rábasömjén-i és a Duna-Tisza köz déli határ menti hévízkutak makro- és mikroelemeinek összehasonlító vizsgálata
43 DOBOSJ^^CHEUE^G^^^^áb^völg^é^un^^sz^cöziJiéví^utal^^ Az izlandi tengervíz összes oldott sótartalma 37400 mg/1, és a pH-ja 6,17, hőmérséklete pedig 8 °C volt. A makro- elemek vizsgálatán belül a kationok közül a nátrium az uralkodó 12,003 mg/1 és 79,8 mg/1 egyenérték %-ot képviselve. A kalcium 345 mg/| (2,6 eé. %) mennyiségben mutatkozott. A magnézium 1370 mg/1 (17,5 eé.%) gyakoribb a tengervízben, így többszöröse a kalciuménak. Ezért a vizsgált tengervízben döntő mennyiségű kation a nátrium, majd a magnézium következik relatív nagy mennyiséggel és a kalcium utolsó helyen áll legkisebb értékével. Az anionok közül természetesen magasan kiemelkedik a klorid nagy mennyiségével és ezt követi jelentősen kisebb értékkel a szulfát 2570 mg/l-rel és 8,2 egyenérték %-kal. A legkisebb feldúsulást a HCO, mutatja a 133 mg/l-rel amely így nem éri el az 1,0 eé%-ot sem. A fent közöltek alapján a vizsgált tengervíz a makro- elemek alapján a nátrium- kloridos vizek típusát képviseli, amelyhez még kisebb mennyiséggel magnézium és szulfát is járul. Megvizsgáltuk a tengervíz 31 nyomelemét is, de a 2. táblázatban csak 19 elem értékét közöljük, elhagyva azokat az elemeket, amelyek mennyisége nem érte el az 1 pg/l-t. Arzén meghatározás nem történt. Ennek a 19 nyomelemnek összes mennyisége a tengervízben 55.362 pg/l-t képvisel. Ezen belül legnagyobb feldúsulást mutatja: a bróm (41.568 pg/1) ezt követi a stroncium (7.509 pg/1), majd a bór (4.500 pg/1) és a fluor (1.200 pg/1). 101-1000 pg/1 értékhatárok között van: lítium, rubidium és jód. 11-100 pg/1 ide tartozik: az alumínium, króm, nikkel, réz és a cink.1,0-10 pg/1 közöttiek: berillium, mangán cézium, bárium, titán, ólom és urán. Ezért a tengervíz a nagy bróm tartalma miatt a bró- mos nyomelem tartományába sorolható, amelyhez jelentős stroncium és bór is járul. Munkánkban azért tartottuk indokoltnak a tengervíz makro- és nyomelem adottságát ismertetni, mert ezek biztosítanak számunkra olyan alapadatokat, amelyeket a hévizekkel kapcsolatos tárgyalásaink és ismertetések során fel kívántuk használni. 4.12. A Rábavölgy kútjainak vizsgálata 4.121. Sárvár Rás 2 kút (száma 1.) Hazánk egyik legnagyobb oldott sótartalmú hévízkút) á- ból vett vízminta az alábbi vízvizsgálati eredményeket szolgáltatta, amelyek igazolták a hazánkban a korábban meghatározott vízkémiai adatokat. A hévízkútból termelt víz hőmérséklete a bemondás szerint a mintavételkor 74 °C, a pH- ja pedig 6,63, az összes oldott sótartalma pedig 43.900 mg/1. a.) A hévíz nagy oldott sótartalma alapján igen jelentős mennyiségű makroelemet tartalmaz. A kationok mennyisége és eloszlása a következő: vezető kation a vízben s a nátrium 15.705 mg/l-rel (96,3 eé.%). A kalcium 395 mg/l-ben fordul elő (2,9 eé.%)-ot míg a magnézium 49,9 mg/l-rel a legkisebb értéket képvisel. Az anionok esetében a klorid a meghatározó elem 21.000 mg/l-rel így 87,2 eé. %-ot képvisel az anionok sorában. A szulfát 1160 mg/I-t ér el, míg a hidrogén-karbonátot 4.150 mg/l-ben mutatták ki és 9,4 eé.%-nak adódott. Jelentős a kút vizének a C02 gáz tartalma is. A vizsgálatok alapján a Rábasömjénnél feltárt hévíz igen nagy oldott sótartalmú nátrium-kloridos típusba sorolható jelentős gáz (C02) tartalommal és relatíve feldúsuló kalcium hidrogén-karbonáttal. b.) A Rábasömjénnél feltárt hévíz nyomelemekben kiemelkedően gazdag, mind mennyiségben és mind eloszlásban. Ennél is 31 nyomelemet határoztak meg és ebből 19 -et tartalmaz a 2. táblázat. Arzén vizsgálat itt sem történt. Kihagytuk azokat az elemeket, amelyek mennyisége nem érte el az 1,0 pg/l-t. Ennek a 19 nyomelemnek összes mennyisége 189.251 pg/1, ezen belül öt elem mennyisége meghaladja a 10000 pg/l-t. Ezek a következők: lítium (12,151 pg/1), bór (56,300 pg/1), stroncium (17.193 pg/1), bróm (66,701 pg/1) és jód (27,715 pg/1). 1001-10000 pg/1 értékhatárok közötti a rubidium (1516 pg/1) és a fluor (6500 pg/1). 101-1000 pg/1 között van a cézium 716 pg/1, a bárium (231 pg/1) és a mangán (148 pg/1). 11-100 pg/l-es kategóriába esik az alumínium (88,5 pg/1, a króm (71,0 pg/1), a nikkel 24,2 pg/1), a réz (13,2 pg/1) és a cink (36,5 pg/1). 1,0-10 pg/l-be tartozik a berillium (4,41 pg/1), a titán (4,5 pg/1), az ólom (4,19 pg/1) és az urán (2,5 pg/1). A rábasömjéni hévíz a domináns nyomelemek meny- nyiségi feldúsulása alapján a brómos-bóros nyomelemtartományba sorolható jelentős stroncium, jód, lítium és fluor tartalommal. Kiegészítésképpen megemlítjük, hogy a vizsgálatok szerint igen jelentős mennyiségű káliumot (705 mg/1) tartalmaz. A kovasav tartalma 58,6 mg/1, továbbá érdekessége még a víznek, hogy jelentős az ammónia tartalma is (34,7 pg/1), míg a nitrit, és a nitrát gyakorlatilag hiányzik a vízből 4.122. A Sárvári Gyógy és Wellnesz fürdő kútjainak vizsgálata A város délkeleti részén kiépült fürdőnek két hévíztermelő kútjából vettünk mintát. A kutak különböző mélységben települő felső-pannóniai hévíztároló homokrétegekből nyerik vizüket. A 2. sz. kút az ezer méter alatti rétegeket csapolja meg. A 3. sz. kút pedig a 600-800 közötti rétegek vizét hasznosítja. A kutakból vett vízminták a következő makro- és mikroelemeket tartalmazzák. a.) 2. sz. kút (térképi szám: 2) A kút vize 49 °C-os, lúgos kémhatású (pH 7,9) és összes oldott sótartalma 3.000 mg/1. A kationok közül kimagaslóan a legmagasabb mennyiségben mutatták ki a vizsgálatok a nátriumot, amely mellett a kálium csak igen szerény értéket képvisel (7,3 mg/1). A nátrium mennyisége 815 mg/1 és így eléri a hévízben a 96,5 egyenérték százalékot. A kalcium és a magnézium jelenléte a vízben igen alárendelt, mert csak 7,3 ill. 7,8 mg/l-ben állapították meg mennyiségeiket. A kapott vizsgálati eredményből megállapítható a nátrium döntő jelentőségű szerepe míg a kalciumé és a magnéziumé viszont igen alárendelt. Az anionok közül kiugróan nagy hidrogén-karbonát tartalmat mutattak ki a kút vizében, és így 1840 mg/l-rel domináns jelentőségű. A HC03 mellett jelentős még a klorid mennyisége is (298 mg/1), mert eléri a 21,6 egyenérték százalékot. Ezzel szemben szulfátot alig tartalmaz a víz (0,2 mg/1). A fent leírtak alapján megállapítható, hogy a 2. sz. kút vize a jellegzetes nátrium-hidrogén-karbonátos vizek közé tartozik, kevés kalcium, magnézium és szulfát tartalommal, amelyek kis értéke jellemzője e típusnak. A hévízben kimutatott nyomelemek mennyiségi és eloszlási adottságai alapján ezek feldúsulását figyelembe véve az alábbi értékhatár besorolást állítottunk fel a húsz nyomelem vizsgálatból.
