Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 3. szám - Nagy László: Az elöntött terület meghatározása
12 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2013. 93. ÉVF. 3. SZ. szomszédjukban lévő folyó is, de a Tisza vize is kiönthette mely Tiszadob felől a mostani Keleti-főcsatorna nyomvonalán, vagy Abádszalók-Tiszaroff irányából a Kakat-éren folyt lefelé egy gátszakadás következtében. A Tisza-menti társulat joggal mondta, hogy a gátépítési munkájuk ezeket a településeket is védi, tehát fizessenek, de a települések és a földtulajdonosok meg nem akartak duplán adózni. Végül egy minisztériumi állásfoglalás zárta le a vitát, mely szerint egy nagyjából kelet-nyugati egyenestől délre a Körös-völgy felé adóznak, attól északra a Tisza-menti társulatoknak. Az állami felmérésben (ld. pl. Kvassay kimutatásai az 1. táblázatban) csak azok az árterek szerepeltek, melyeket társulati töltések védtek, vagyis az állam gyakorolta felettük a műszaki ellenőrzést. így ezekben a kimutatásokban nem szerepeltek az önkormányzati töltések, a magán és egyházi tulajdonban lévő töltések által védett területek. A társulatok száma is jelentősen változott, mint ahogy a 2. táblázat mutatja. Az 1806. évi egyesülési törvény ellenére a Széchenyi kezdeményezte ármentesítés előtt csak néhány társulat működött. A Tisza-völgyi társulat-alakulási boomot csak 30-50 évvel később követte a Duna-völgy, nem kis mértékben Kvassay következetes munkájának eredményeként. 1. kép. Az elöntött Guides a 2001. évi árvíznél 2. táblázat. Az ármentesítő társulatok száma Magyar- _________________ országon___________________ Szerző Évszám Társulatok száma (db) Duna-völgy Tisza-völgy Összesen Kvassay 1900 28 42 70 Kvassay 1907 31 45 76 Korbély 1941 42 37 79 Külön kérdéskör, hogy az egyes felmérésekben milyen módon szerepelnek, az ún. „ártéri szigetek”, azok a területek, melyeket ártér vesz körbe, de a terepszint magassága nagyobb, mint az ártér meghatározásához használt vizszint. Az ártéri szigetek bevonása illetve kihagyása növelheti, illetve csökkentheti az ártér nagyságát. Az ártérfejlesztésnél illetve az ártér meghatározásánál alapul vett vízszintek meghatározására több módszer alakult ki:- Korábbi legnagyobb vízszint magasságának kivetítése a terepszintre,- Korábbi nagyvizek szintjének kivetítése a terepszintre. Ez a felmérés sok helyen elkészült, például a Szegedi Ar- mentesítő és Belvízszabályzó Társulatnál az 1830, 1879 és 1895. évi vízszintekre11. A szegedi ártérfejlesztési adatokat 11 Szeged árvízvédekezése szempontjából feltételezték, hogy a vízszint el fogja érni a vízmérce szerinti 7 méteres magasságot is, így az ártérfejlesztés erre a magasságra is elkészült. Meg kell jegyezni, hogy az előrelátás nem volt alaptalan, de nem mertek felelősségteljesen tervezni, gondolni sem mertek arra, hogy a 2006. évi árvíznél a vízszint még a 3. táblázat mutatja be. A 7 méteres vízmérce magassághoz a fejlesztett ártér több, mint duplája az ősi ártérnek!- Statisztikailag számított 100 éves visszatérési magassági szintre meghatározott vízszint a VITUKI 1976-77-ben végzett munkája alapján. Mivel a Tisza Magyarországi szakaszának több, mint felén az LNV már magasabb, mint a negyvenöt éve meghatározott MASZ praktikus lehetne a mértékadó árvízszintek újragondolása. Úgy tűnik tehát, hogy az élet átirja a legjobb statisztikákat is, bár nem kizárt, hogy metodikai hiba van a számításban. 3. táblázat. A szegedi ártérfejlcsztési adatok különböző árvizek szintjeire Az ártérfejlesztés vízszintje Az ártér területe 1830. évi árvíz 10148 ha ősi ártér 1879. évi árvíz 5635 ha növekmény 1895. évi árvíz 3955 ha további növekmény + 7 méteres várható vízszint esetén 1438 ha további növekmény 7 méteres víz esetén együttesen 21176 ha teljes terület Még árnyaltabb képet kapunk az ártér nagyságáról, ha társulatonként vizsgáljuk annak időbeli változását. Kétségtelen tény, hogy a társulatok túlnyomórészt csak egy-egy öblözetre alakultak, azonban nem minden esetben12 13. Ugyanakkor az emelkedő árvízszintek miatt több helyen a korábban különálló öblözetek birtokosai is közös társulattá alakultak. A mentesített terület nagysága rendszerint együtt nőtt a védvonal hosszával, elsősorban a magaspartokhoz csatlakozó töltéseknél. Az ártér nagyságának ismerete az érdekeltek körének ismerete miatt volt fontos. Az érdekeltek között az adó meghatározása az ún. „kivetés” több módszer szerint történt11:- egyszerű terület arányosan, holdszám szerint,- elkülönítve a mély és magas árteret eltérő fajlagos összeggel,- kataszteri tiszta jövedelem alapján,- értéknövekedés alapján, aminek alapja az ármentesítés hatására bekövetkezett értéknövekedés volt,- osztályba sorolás szerint (több tényező figyelembevételével, mint például az aranykorona érték). A 4. táblázatban nyomon követhetjük néhány öblözet e- setében az előző 150-200 évben hogyan változott a védett terület nagysága. A növekedés mindenhol egyértelmű, kivéve azokat az öblözeteket, ahol politikai szempontok szóltak közbe. A 4. táblázat azt mutatja, hogy az elöntött terület nagyságát vizsgálva, nem mindegy mekkora területre vonatkoztatunk. Az ártér, a mentesített terület nagyságának bizonytalanságai miatt célszerű lenne a legpontosabb felmérésnek az adatait használni. Megfelelő stabilitást mutat az ártér kiterjedése a VITUKI 1977. évi közzétett adatai óta14. A stabilitás hátránya, hogy a mindenkori vízügyi vezetés mintha nem venné figyelembe a vízállásokban bekövetkezett változásokat. a 10 méteres értéket is meghaladja. Sajnálatos módon még próbaszámítások sem állnak rendelkezésre, hogy meddig nőhet az LNV. 12 Ennek jellemző példája a többször felbomlott és átalakult Heves megyei társulat lehet. 13 Aztán, ha mégsem tudtak megállapodni az érdekeltek a kivetésről, mentek a Nádori Bírósághoz. 14 Ötven éve nem volt újabb felmérés, bár a megnövekedett LNV-k miatt valószínűleg, szükség volna rá.
