Hidrológiai Közlöny, 2013 (93. évfolyam)
2013 / 3. szám - Nagy László: Az elöntött terület meghatározása
4. táblázat. Néhány ármentesítő társulat területének változása Az öblözet/társulat neve Az öblözet, illetve társulat területe (km2) 1830 1855 1878 1892 1900 1916 1941 1977 Felső-szabolcsi-tiszai árm. társ. 35102 4316043160 47352 58448 58712 46806 Hosszúfoki ármentesítő társulat25024 44773 44876 41596Szekszárd-bátai árm. és belvízsz.22862 23271 23347 23347Csepelszigeti ármentesítő társ.13897 13225 18497 18429Bodrogközi vízszab. és árm. társ.83922 89726 89726 54576 52536 .2 kép. Mezötelegd víz alatt az 1913. évi Sebes-Körös árvíz kiöntése idején Amikor a történelmi adatokat validáljuk, megbízhatóságukat értékeljük, sokszor egymásnak ellentmondó elöntési adatok közül kell kiválasztani azt, amelyik leginkább megfelelhet a társulat területének, az öblözet nagyságának, illetve a leírásban szereplő községek elöntésének. Gyakori probléma volt, hogy a közölt elöntési adat nagyobb volt, mint az öblözet az 1977. évi meghatározás szerinti területe, ami pedig magasabb árvízszintekre vonatkozott, mint a korabeli aktuális vízszintek. Például az 1830. évi tiszai árvíznél gátszakadás volt a Tisza jobb partján Salamonnál. A víz a Magyarországon 89726 ha-ral (890 km2-rel) nyilvántartott15 Bodrogközi öblözetbe folyt. Réthly (1998) szerint 80 négyzet-mérföld nagyságú terület lett elöntve, ami a korban használt osztrák mértfölddel számítva 578 000 ha elöntött területet jelent, vagyis rossz a közölt adat. De rossz az adat akkor is, ha 1,6 km-es mérfölddel számilunk. Másik példa ugyancsak az 1830. évi árvízzel kapcsolatos, Kardos (1975) a szegedi árvizekről írt könyvében Huszár Mátyást idézi: a Tisza-völgyben az elöntött terület 805 000 ha. Ez valóban kisebb, mint a Tisza-völgy teljes területe (Id. 1. táblázat), azonban meghaladja azt a terület nagyságot, amelyik akkor már ármentesítve volt16. Ugyanezen évvel kapcsolatban Réthly (1998) is Huszár Mátyásra hivatkozik, aki a Körös-völgyben az elöntött területet 204400 ha-ra becsülte. A számítások szerint a Tisza-völgyi elöntés összes területe 606200 ha-ra, a teljes Kárpát-medencei elöntés pedig 704280 ha-ra becsülhető 1830-ban. Összehasonlításként meg kell említeni, 15A Bodrogközi-öblözetet a határok három részre vágják, körülbelül a harmada Szlovákiában és Ukrajnában van. 16 Elképzelhető, hogy 805000 ha volt az elöntött terület, de ez nem gátszakadásból, hanem az alacsonyabb partokon kilépő víz okozta szétterülésből származott. hogy Kvassay, Zawadowski, Babos-Mayer és ZrínyiLászló szerzők által közölt adatok ezektől és egymástól is lényegesen eltérnek17 * (ld. 6. és 7. táblázat). Azokon a helyeken, ahol az elöntött terület pontosan meg volt határozva az öblözet elöntésének százalékos meghatározásánál, ezek a történelmi adatok szerepelnek az elöntött területekre vonatkozó számításokban. Azt, hogy mekkora lesz egy árvíznél a gátszakadás következtében elöntött terület, sok tényezőtől függ, melyek közül a legfontosabbak a következők:- az öblözet topográfiai adottságai (méret, domborzat, stb.),- az árhullám jellemzői (magasság, tartósság, stb.),- a folyó jellemzői (vízhozam, esés, stb.),- a gát jellemzői (magasság, töltés anyag, altalaj rétegződés, stb.),- a gátszakadás paraméterei,- a gátszakadás helye az öblözetet védő töltésen,- a gátszakadás időpontja a tetőzéshez viszonyítva, stb. A mai Magyarország területén is az öblözetek területe széles határok között változik. A legkisebb öblözetek 10-20 hektárosak, a legnagyobbak egy-két százezer hektárosak, vagyis az eltérés négy-öt nagyságrendnyi. A legnagyobb és legkisebb védett öblözeteket mutatja az 5. táblázat. A legnagyobb területű öblözetek 1000 km2-nél nagyobbak, a legkisebbek 0,5 km2-nél. Tehát az eltérésük meghaladja az öt nagyságrendet (!). így már az öblözetek területe is jó lehetőséget ad a differenciálásra. 5. táblázat. A Kárpát-medence legnagyobb és legkisebb védett öblözetei nem nagyság szerinti sorrendben Legnagyobb öblözetek Legkisebb öblözetek Felső-torontáli Szentendre város Nagykunsági Titeli II. Budapest-bajai Sajónémeti Körös-Tisza-Maros-közi Zsadányi Az elöntött terület nagysága különböző szerzők szerint Kétségtelen tény, hogy az elöntött területre vonatkozó i- rodalmi hivatkozások rendkívül szórnak. Példaként említem az 1879, 1881 és 1888 esztendőket, ahol szerzőnként az elöntött területet a 6. táblázat mutatja. Igen nagyok az eltérések, például 1879. évi árvíznél mintegy nyolcszoros. Sajnos egyetlen mű sem közli azt, hogy honnan származnak a felhasznált adatok, de valószínűleg nem egymástól, mert nem azonosak az elöntött területek. Hasonló eltérések voltak tapasztalhatók az 1876. évi árvizeknél, ahol a levéltári adatok alapján (7. táblázat) többnyire pontos elöntésekkel lehetett ugyan számolni (Nagy 2007), azonban a levéltári adatok sem az összes gátszakadásra vonatkoztak, így várhatóan az 1876. évi árvizeknél az összes elöntött terület nagysága meg fogja haladni a 7. táblázatban szereplő korábban 880000 ha -ra becsült értéket. Tény, hogy a levéltári adatokat (Nagy 17 Nem szabad a történelmi adatokat előzetes ellenőrzés nélkül elfogadni! A korabeli feljegyzésekben sokszor úgy írják le az elöntött terület nagyságát, hogy „az egész ártér elöntetett”. Ez a 100 %-os elöntés azonban csak kis területű öblözetekre, és az adott év tetőző vízállásának szintjéhez igaz megállapítás. Sok árvíz utáni kimutatás készítésénél a határidő rövidsége miatt az alispánok inkább azt jelentették, hogy az egész öblözet elöntésre került, mintsem aprólékos munka eredményeként a geodéták a területet pontosan felmérhették volna.
