Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
2. szám - Bezdán Mária: Egyidejűségi vizsgálat a Tisza martfűi vízmércéjén észlelt vízállás-kilengések és a hazai felszínalatti vizek kilengései között
17 4. A karsztvíz-kutak és forráshozamok vizsgálatának eredménye Néhány karsztvíz-kútban észlelt vízállás is kapcsolatba hozható a Martfűn észlelt vízállás-kilengéssel. A MartfűSzekszárd-Gemenc nyomvonal Pécs irányába vitt el. Itt található az egyébként is igen nagy napi ingadozást mutató Pécs K-90 (4091) jelű karsztvíz-kút, ahol a vízszint 2004 november 11-én -13,37 m-ről 12-ére -15,0 m-re süllyedt, majd 13-án -12,48 m-re, 14-én -10,98 m-re emelkedett meg. November 21-én -10,16 m tetőző szintről 22-ére több mint másfél métert süllyedt a vízszint (-11,8 m). A november 11 -én hirtelen megugró tiszai vízállást Martfűnél az a tényező válthatta ki, ami az Orfű Vízfő forrásnál is 12-ről 13-ára ötszörös forráshozamot (13 1/s-ról 62,7 1/s-ra) állított elő, és ami a pécsi K-90 karsztvíz-kútban a 2,5-m-es emelkedést okozta. Megjegyzem, hogy míg a kútban napi sűrűségű adatokból dolgoztam, addig Martfűnél óránként regisztrált adat állt rendelkezésemre, és a hirtelen vízállás-ugrás 11-én 7 és 8 óra között történt. Nagyjából egy napos eltéréssel jelentkezett a Pécs K-90 karsztvíz-kútban és az Orfű forrásban a hirtelen növekedés Martfűhöz képest. Az időeltolódás ÉK-DNy irányában történt. Az egy nap alatt több mint 10 cm vízszint-változást produkáló talajvíz-kutak által kirajzolt másik vonal a Budapest környéki karsztvíz felé vezet. Az itt található karsztvíz-kutakban is kimutatható kisebb mértékű kilengés ebben az időpontban. Ilyen kút a Pilisborosjenő-1 (1228) jelű karsztvíz-kút, ahol november 11-én -80,56 m, 12-én -81,19 m, 13án -80,39 m volt a vízállás. November 23-án -80,36 m, 24én -81,18 m és 25-én -80,44 m vízállás-értéket mértek. A Szendehely-1 (1236) jelű karsztvíz-kútban november 9-11 -e között napi fél méteres vízszint-emelkedés ment végbe. 5. Összefüggések A vizsgálat során figyelembe vett jelentősebb vízszintingadozást regisztráló kutaknál összefüggések mutathatók ki, amely megerősíti a kutak által „képviselt" rétegvíz és karsztvíz-rendszerek kapcsolatát. Pl. 2004. október 17-éről 18-ára nagymértékű vízszint-emelkedés következett be a Pilisborosjenő-1 (1228), a Pécs K-90 (4091), a Nagyvázsony8 (716), és a Szendehely-1 (1236) karsztvíz-kutakban, és a Debrecen K-2073 (2731) és K-2092 (2733) jelű rétegvízkutakban. A Martfűn észlelt vízállás-kilengések a fent leírtak alapján minden bizonnyal mélységi víz eredetűek. Előfordulásuk peremfeltételekhez kötött. A Tiszában Martfűnél és Tiszakeszinél, illetve a Dunában Szekszárd-Gemencnél időszakosan jelentkező vízálláskilengések a száraz periódusokhoz köthető jelenségek. Ilyenkor a felszín alatti vízkészlet olyan mértékben lecsökken (Várallyay, 2007), hogy a mélyebb rétegekben megnő a nyomásszint a felette elhelyezkedő rétegben kialakuló nyomáscsökkenés hatására. Miután ez a nyomásszint meghalad egy küszöb-értéket, kialakulhat vízállás-kilengés. Ilyen réteg a Debrecen B-2041 (4100) jelű kút által megfúrt víztest, amelyben a víz szintje a 93,6 m fölött, kell, hogy legyen. Önmagában a rétegben megemelkedő vízszín még nem okoz kilengést a folyók vízfelszín-görbéjén, ahhoz a felette lévő rétegben gyors nyomásszint-változásnak kell bekövetkeznie. Több ok is kiválthatja a rétegek hirtelen nyomásszintváltozását. A gyors hóolvadásből, vagy az intenzív csapadékhullásból víznyelőkön keresztül nagy mennyiségben juthat be a víz a karsztvíz-járatokba, amelyek kapcsolatban állhatnak az érintett víztestekkel. Nem feltétlenül kell a víznek bejutnia a talajba, mert a felszínre hullott csapadék (hóteher, belvíz) önmagában is, mint helyi terhelés nyomásszint-változást indukálhat az alatta lévő rétegekben. Az egyes rétegekben bekövetkező gyors nyomászsint-változás beindít egy folyamatot, amely a közlekedő-edények elve szerint igyekszik a szintek kiegyenlítésére (Marton, 2010). Esetleg tektonikus eredetű is lehet a kiváltója a nyomásszintek hirtelen megváltozásának. A martfűi kilengések időszakában nagyobb földrengéseket regisztráltak a Föld különböző pontjain: pl. 1993. január 16-án Japánban, 1993 augusztus 17-én Törökországban, 1993 szeptember 30-án Indiában, 2004 december 26-án Indonéziában (Czelnai, 2005) A vízállás-regisztráló által mért kiugró vízállás-adatokat a nyomásviszonyok hirtelen megváltozása okozhatja, ami a folyó ezen szakaszának mélységi vizekkel való kapcsolatát látszik igazolni. Várhatóan az észlelőberendezés a rétegvíz beáramlási helyének közelében települt, és így változó nyomásviszonyainak van kitéve. Nem biztos, hogy a Tisza teljes szelvényében a vízállás ilyen drasztikus mértékben megemelkedne egy óra leforgása alatt, de még így is meghaladhatja a vízállás-kilengés mértéke a folyóban a fél métert. Azonban, ha korábbi eseteket veszünk figyelembe (7. ábra), amikor a vízállás észlelése még biztosan lapvízmércéről történt, akkor el kell fogadnunk, hogy lehetséges akár napi 2-3 m-es vízállás-kilengés is . A Tisza vízfelszín-görbéi 1966 júniusában 7. ábra: Extrém vízállás-kilengés Martfűnél Vajon mi tudja a vízállást rövid idő alatt ilyen nagymértékben megváltoztatni? A folyó vizével szoros kapcsolatban álló felszín alatti réteg hirtelen megváltozó nyomásszintjének a megnyilvánulása a folyóban, ami a közlekedő-edények elve alapján jelentkezik, és visszaduzzasztja a folyó vizét? Esetleg nagyobb vízhozam-növekménnyel együtt járó jelenségről beszélhetünk, amit egy felszín alatti folyó árhulláma okoz? A felhasznált adatokat a Vízügyi Igazgatóságok Vízrajzi Osztályai szolgáltatták. Irodalom: Bezdán M. 2011: A Tisza rejtélyesnek tűnő vízállás-változásai Martfűnél. Hidrológiai Közlöny, 5. sz. pp. 45^18. Borsy Z. 1989: Az Alföld hordalékkúpjainak negyedidőszaki fejlődéstörténete. Földrajzi Értesítő 37. pp. 211-224. Borsy Z. 1996: Az alföldi táj átalakulása. A mi Alföldünk. Békéscsaba, pp. 5-16. Czelnai R. 2005: Tsunami. Természet Világa, 136/4 Online at: http: //www, termeszetvilaga.hu/szamok/tv2005/tv0504/czelnai .html Dóra T. 1996: Folyami vízlépcsők környezeti hatásai a Kiskörei vízlépcső 18 éves üzemi tapasztalatai alapján. Hidr.Közl. 2. pp. 73-83
