Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
2. szám - Bezdán Mária: Egyidejűségi vizsgálat a Tisza martfűi vízmércéjén észlelt vízállás-kilengések és a hazai felszínalatti vizek kilengései között
18 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 2. SZ. Félegyházi E.-Lóki J.-Szabó J. 2003: A folyó őstörténete, a mai Tisza kialakulása az Alföldön. In: Teplán I. (szerk.): A Tisza és vízrendszere. MTA Társadalomkutató Központ, Bpest pp. 29-41. Gábris Gy.-Nádor A. 2007: Long-term fluvial archives in Hungary: response of the Danube and Tisza rivers to tectonic movements and climatic changes during the Quaternary. Quaternary Science Reviews. Volume 26, Issue 22-24, pp. 2758-2782. Kardos, I. 2001: 25 éve avatták fel a Tiszán a Novi Becej/Törökbecse-i vízlépcsőt. Hidrológiai Közlöny, 3. szám. p. XVI. Kertai E. 1963: Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Vízlépcsők. Budapest Lászlóffy, W. 1982: A Tisza. Akadémiai Kiadó, Budapest. 610 p. Marton L. 2010: Alföldi rétegvizek potenciometrikus szintjeinek változása, n. Hidrológiai Közlöny, 2. szám pp. 17-21. Mezősi G. 2011: Az Alföld természeti képének kialakulása. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 7. Környezeti változások és az Alföld, pp. 15-24. Mosonyi E. - Pados I. - Ötvös P. 2004: A vízlépcső és erőmű tervezési, építési és üzemelés, ökológiai és társadalmi előnyei, tapasztalatai 50 év tükrében. EKÖVIZIG értekezés. Nagy Á.-Tóth T.-Sztanó O. 2007: A „harmadik folyó" - Pleisztocén folyóvízi üledékek ultra nagy felbontású szeizmikus szelvényeken a Tisza Tiszadob-Martfű közti szakaszán. Földtani Közlöny 137/2. pp. 239-260. Rónai A. 1956: A magyar medencék talajvize, az országos talajvíz-térképező munka eredményei. A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, XL VI. Budapest. Rónai A. 1966: A Tisza geológiája. Hidrológiai Tájékoztató. 2003. pp. 42-45. Eredeti cikk: Jászkunság - a TIT Szolnok Megyei Szervezetének folyóirata 1966. 4. sz. pp. 145-151. Rónai A. 1985: Az Alföld negyedidőszaki földtana. Magyar Állami Földtani Intézet - Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Somogyi S. (szerk.) 2000: a 19. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. 302 p. Sümegi J. 1944: A Tiszántúl. M. Kir. Földtani Intézet, Budapest. Urbancsek J. 1960: Az alföldi artézi kutak fajlagos vízhozama és abból levonható vízföldtani és ősföldrajzi következtetések. Hidrológiai Közlöny, 5. szám pp. 398-403. Várallyay Gy. 2007: A talaj, mint legnagyobb potenciális természetes vízározó. Hidrológiai Közlöny, 5. sz. pp. 33-36. A kézirat beérkezett: 2012, január 14-én BEZDÁN MÁRIA PhD (2011), vízépítő mérnök (1995). Felsőfokú tanulmányait a PMMF - Vízgazdálkodási Intézetében Baján és a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte. Öt évig a PMMF-VGI Vízgazdálkodási Tanszékén hidrológia, vízhasznosítás és vízgazdálkodás tárgykörben oktatott, és hidrometriai mérőgyakorlatokat vezetett Magyaregregyen. A dr. Zsuffa István professzor által írt Műszaki Hidrológia tankönyvek szerkesztője. 1998 óta a VIZITERV Consult Kft. alkalmazza. Több árvízvédelmi célú tározó tervezője. 2011-ben szerzett PhD fokozatot a Szegedi Tudomány Egyetemen. Kutatási területe a természetes és a mesterséges duzzasztások hatása a vízjárásra. Három gyermek édesanyja. Examination between the water surface oscillation observed on the Martfű gauge of Tisza and the oscillation of the Hungarian subsurface waters Bezdán, M. Abstract: The experienced periodically water surface oscillation on the Martfű gauge of Tisza show a context with the oscillation of Hungarian subsurface waters. With a simultaneity examination definable those perceptional places enmeshing a whole country, where similar phenomena can be experienced. The water surface oscillation to edge conditions can be bound. Klossy Irén alkotása
