Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Scheuer Gyula: A hazai egyes lemez-tektonikai szerkezeti egységek karsztos hévizeinek előzetes összehasonlító nyomelem-vizsgálata

8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 1. SZ. gált hévizek a következő megoszlásban sorolhatók egyes nyomelem tartományokba: - bóros nyomelem-tartományba tartozik hat karsztos hévíz - stronciumos nyomelem-tartományba sorolható a vizsgált karsztvizek közül nyolc előfordulás - fluoros nyomelem-tartományt képvisel a vizsgált vizek közül két karsztos hévíz 4.2. Az előző fejezet a.2. pontjába azokat a nyomelemeket soroltam, amelyek extrém mennyiségi ingadozásban fordulnak elő a karsztos hévizekben. Ezek közé soroltam a lítiumot, a brómot és a jódot. Ezek főbb menynyiségi jellemzőit a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján a következőkben ismertetem. 4.2.1. Lítium. Ez az elem legalacsonyabb értékben 80,5 Hg/1 mennyiségben jelentkezett a Villányi-hegység déli előterében kialakult hévizes karsztrendszert megcsapoló Egyházasharasztinál létesített hévízkútnál. Maximális mennyiségben pedig a mátraderecskei hévízkút vizében mutattak ki, ahol 5930 (ig/1 ért el a lítium (1. táblázat) Ebből látható, hogy a lítium ingadozása igen jelentős. Ezért soroltam a lítiumot az extrém ingadozású nyomelemek sorába. A vizsgált 17 adat alapján négy víznél a lítium nem éri el a 100 pg/l-t, a 101-500 pg/1 között helyezkedik el szintén 4 vízminta, 501-1000 között van 2, és többi ezek fölé esik. A legalacsonyabb értékben a délnyugati bükki karsztvizekben fordul elő kivételt képez a Zsóry-furdő ahol eléri a 1835 pg/1 mennyiséget. Ezer pg/1 alatti mennyiségeket mutattak ki még a gerecsei és a budai hévizekben is. Továbbá a harkányi víz kivételével alacsonyabb lítium értékek fordultak elő. Villányi szerkezeti egységhez tartozó hévizeknél is. Magas volt a lítium tartalom még Bükfürdőnél is. A lítium csúcs a Darnó zónához kapcsolódik (1. táblázat). 4.2.2. Bróm. Ez a nyomelem az elemzések szerint szélsőségesen magas mennyiségi értékekkel /26.000 pg/I/ dúsul fel egyes karsztos hévizekben miközben a legtöbb vízben alacsony vagy közepes értékeket mutattak ki. Igen jelentős mennyiségeket tapasztaltak a Darnó zónában, és a Villányi szerkezeti egységnél Nagybaracskánál, továbbá Zalakarosnál, a sárvári és a bükfürdői karsztos hévizekben. A bükki szerkezeti egységnél pedig csak a Zsóry-fürdő vizében haladta meg az 1000 (ig/1 mennyiséget. Az 1. táblázatban a közölt értékeket a következők szerint csoportosítottam: - 600 pg/1 alatt 11 eset fordul elő. Ennek számított átlaga 253 pg/1 - 1000-3000 pg/1 értékek közé esik két eset. Ezeknek átlaga 1936 (ig/l - 6000 pg/1 feletti bróm értékeket állapítottak meg öt víznél. A számolt átlaguk 12.773 pg/1 A fent közölt adatokból megállapítható, hogy a bróm a karsztos hévizek több mint egyharmadánál olyan nyomelem, amely meghatározó jelentőségű, mert 1000 pg/1 menynyiség felett fordul elő. Továbbá több víznél a meghatározó fő nyomelem után (bór) második nyomelemként jelentős szerepet játszik a vezető nyomelemek sorában. így pl. Darnó zónához kapcsolódó vizekben /Bükkszék, Mátraderecske/ továbbá Zalakarosnál, Bük-fürdőnél és Sárváron. A bróm csúcs az Ausztroalpi szerkezeti egységnél fordul elő. 4.2.3. Jód. A vizsgált karsztos hévizekben ez a nyomelem is mennyiségileg igen szélsőséges ingadozást mutat. A legalacsonyabb kimutatott érték 10 pg/1, míg a legmagasabb 5400 (ig/l-nek adódott. A jód mennyiségi alakulásának áttekinthetősége érdekében gyakoriságát a vizsgált vizekben a következő csoportosításban tárgyalom. - 10-400 (ig/1 közé esik a vizsgált vizek közül 12 . Ezekből számolt átlagérték 92,5 pg/1 - 1000-5400 pg/1 között van a jód mennyisége 6 esetben, és ebből számolt átlag 2723 pg/1 A rendelkezésre álló 18 eset közül a legmagasabb értékeket a jód esetében Nagybaracskánál (4.953 pg/1) és Zalakarosnál (5.400 pg/1) mutatták ki. Nagybaracskánál a jód mennyisége meghaladja az összes vizsgált nyomelemét. Ezért a nagybaracskai víz a jódos, fluoros vizek nyomelem tartományába sorolható magas bór és stroncium tartalom mellett. A leírtak alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a halogén nyomelemek a karsztos hévizekben jelentős, sőt esetenként meghatározó szerepet játszanak. 4.1. Kísérő vezető nyomelemek csoportjába soroltam a báriumot, rubidiumot és a céziumot. Ezeket a következőkben tárgyalom és ismertetem: 4.1.1. Bárium. E csoportba sorolt nyomelemek közül a bárium fordul elő a karsztos hévizekben legnagyobb mennyiségben, jelentős szóródást mutatva. A vizsgált vizekben a legalacsonyabb értéket 16,1 pg/l-t állapítottak meg, míg a maximális mennyiséget 2000 pg/l-ben mutattak ki. Ezért gyakoriságának szemléltetésére a rendelkezésre álló 15 vizsgálati adatot a következő csoportosításban közlöm: 10-150 pg/1 közé esik 11 víz bárium tartalma. Ezekből számolt átlagérték 108,9 pg/1 500-2000 pg/1 közötti tartományba esik 4 vízminta. A számolt átlagértéke ezeknek 1011 pg/1 A bárium kiugróan magas a Zsóry-fürdőnél 2000 pg/1 és ez a maximum. Érdekes, hogy a minimuma a báriumnak a Darnó zónán belül a magas nyomelemtartalmú mátraderecskei vízben volt (16,1 pg/1) de a bükkszékiben már megközelíti az 1000 pg/1 mennyiséget. 4.1.2. Rubidium. Ez az elem is a vizsgált nyomelemek sorában mennyiségével és elosztásával figyelemreméltó szerepet játszik a karsztos hévizekben. Ezen belül rendszerint a magas oldott sótartalmú vizekben dúsul fel meghaladva a 400 pg/1 értéket (Mátraderecske). A rendelkezésre álló 14 adatot értékelve megállapítható, hogy a rubidium legalacsonyabb értéke 13,9 pg/l-nek adódott, míg a maximum 401 pg/1 volt. A 14 adatból számolt átlagérték 125 ng/l-nek adódott. 4.1.3. Cézium, ez az elem található a vizsgált karsztos hévizekben legkisebb mennyiségben a vezető nyomelemek sorában. Szélső értékek között ingadozik mennyisége, mert a legkisebb érték 0,96 pg/1 és ez a kis érték a Villányi szerkezeti egységen belül jelentkezett Beremendnél. A maximum pedig a Bükki szerkezeti egységen belül Zsóry-fürdőnél volt 366 pg/l-rel. Magas értékkel jelentkezett még a bükkszéki és mátraderecskei vizekben is. A számított átlagérték 14 vizsgálati eredmény alapján 65,5 pg/l-nek adódott. A 2. fejezet b. pontjában a másodlagos nyomelemek csoportjába soroltam a többi meghatározott nyomelemet, mert mennyiségi értékeik ritkán lépték túl a 10 pg/1 értéket és ezeknél hiányzik a szélsőséges magas vagy kiugró feldúsulások is. A jelen anyagban ezekről nem volt célom értékelést adni, mert külön önálló értékelő összeállításban tervezem ismertetni ezeket és tárgyalni jelentőségüket a karsztos hévíz-rendszerekben.