Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Scheuer Gyula: A hazai egyes lemez-tektonikai szerkezeti egységek karsztos hévizeinek előzetes összehasonlító nyomelem-vizsgálata

SiCHEUEI^^^^^iaza^g^ej^eme^ektonika^zeite 9 Az 1. táblázatban közölt nyomelem-vizsgálati adatok természetesen nem tartalmazzák egy-egy szerkezeti egységnél végzett teljes nyomelem-vizsgálatokat. Megjegyzem, a fentiekhez kapcsolódva, hogy a teljesebb nyomelem adottságok megismerése érdekében pl. a Darnó zónához kapcsolódóan a nyomelem vizsgálatokat kiterjesztettem a Mátrahegységhez kapcsolódó nem karsztos hévízkutakra (Pásztó, Gyöngyös) továbbá a parádi szénsavas vizekre és a hegység déli oldalán fakadó abasári és domoszlói szubtermális forrásokra és a domoszlói felső-pannóniai vízadó rétegre telepí2. táblázat A különböző medencealjzati szerkezeti egységek vezető tett artézi kútra is. A gerecsei, a pilisi és budapesti hévizeknél pedig 29 vízminta meghatározására került sor. Az 1. táblázatban közölt nyomelem-vizsgálati eredményeket a részletesen tárgyalt karsztos szerkezeti egységek közötti egyezések és különbözőségek teljesebb, jobb megismerése érdekében egy-egy szerkezeti egységre eső össz nyomelem-vizsgálatból a vezető nyomelemekre vonatkozóan külön-külön további számításokat végeztem. Ezek eredményét a 2. táblázatban közlöm. mennyiségi -eloszlási adottságai táblázata Hely Vezető nyomelemek fig/1 Vezető nyomelemek összege pg/1 Domináns össz. mennyiség pg/1 Össz. halogén nyomelemek |lg/l Halogén megoszlásuk % 4 „ c ? ' » s? a 1 ! 1 Ili Domináns nyomelemek eloszlása % Hely domináns extrém kísérő Vezető nyomelemek összege pg/1 Domináns össz. mennyiség pg/1 Össz. halogén nyomelemek |lg/l Halogén megoszlásuk % 4 „ c ? ' » s? a 1 ! 1 Ili Domináns nyomelemek eloszlása % Hely B Sr F Br I Li Ba Rb Cs Vezető nyomelemek összege pg/1 Domináns össz. mennyiség pg/1 Össz. halogén nyomelemek |lg/l Halogén megoszlásuk % 4 „ c ? ' » s? a 1 ! 1 Ili B Sr F karsztos medencealjzati szerkezeti egységek ZempléniTokaji esg Végardó 2026 2300 1600 174 44,3 291 27,0 69 15,1 6546 5926 1818 27,7 90,5 34,2 38,8 27,0 karsztos medencealjzati szerkezeti egységek Bükkiegység Bogács 661 1021 720 60,0 30,0 92,4 98,5 24,3 16,0 2722 2402 811 29,8 88,2 27,5 42,5 29,3 karsztos medencealjzati szerkezeti egységek Bükkiegység At 10 737 862 860 87,0 10,0 84,1 87,3 21,7 15,0 2774 2459 957 35,1 88,6 29,9 35,0 35,0 karsztos medencealjzati szerkezeti egységek Bükkiegység Zsóry-fürdő 18,369 3090 4500 1430 180 1835 2000 337 366 32,118 25,960 6120 19,0 80,8 70,7 11,9 17,3 karsztos medencealjzati szerkezeti egységek Bükkiegység Egerszalók De 42/a 2225 1806 1580 100 30 230 137,0 52,4 38,4 6199 5611 1710 27,6 90,5 39,6 32,2 28,1 karsztos medencealjzati szerkezeti egységek Darnó zóna Bükkszék 45,278 425 3000 13,261 2382 2200 980 373 80,0 67,879 48,703 18,643 27,4 71,7 92,9 0,9 6,1 karsztos medencealjzati szerkezeti egységek Darnó zóna Mátraderecske 39,805 979 1500 10,605 396 5930 16,0 401 199 59,831 42,284 12,501 21,2 71,8 94,1 23 3,5 karsztos medencealjzati szerkezeti egységek középhegy ségi Komárom 868 3265 1200 110 82,7 618 82,2 33,1 30,4 6289 5333 1393 22,1 84,7 16,2 61,2 22,5 karsztos medencealjzati szerkezeti egységek középhegy ségi Göd 1959 3560 1500 1000 615 45,0 69,5 28,0 8777 7019 80,0 27,9 50,7 21,3 karsztos medencealjzati szerkezeti egységek középhegy ségi Széchenyi-fiirdö 2 kút 1075 3126 3400 448 60,0 313 120 60,5 19,7 8622 7601 3908 45,3 88,1 14,1 41,1 44,7 karsztos medencealjzati szerkezeti egységek középhegy ségi Lukács-fürdő ivókút 770 2115 2400 270 37,0 213 87,5 41,6 14,9 5949 5285 2707 51,0 88,8 14,5 40,0 45,4 karsztos medencealjzati szerkezeti egységek középhegy ségi Kudas-fiirdő Attila ivókt 1000 2963 2600 302 35 434 198 55,8 23,5 7612 6563 2937 43,2 86,2 15,2 45,1 39,6 karsztos medencealjzati szerkezeti egységek Villányiegység Harkány-fürdő III. kút 1451 4800 1410 619 120 1500 539 10,439 7661 2149 20,6 73,4 18,9 62,6 18,4 karsztos medencealjzati szerkezeti egységek Villányiegység Egyházasharaszti 304 1555 1000 202 190 80,5 94,7 13,9 1,23 3441 2859 1392 40,4 83,0 10,7 54,4 34,9 karsztos medencealjzati szerkezeti egységek Villányiegység Beremend karsztakna 267 2405 900 190 58,0 91,3 34,9 17,8 0,96 3966 3572 1149 28,9 90,0 7,5 67,3 25,2 karsztos medencealjzati szerkezeti egységek Villányiegység Nagybaracska 2830 2220 3400 2448 4953 458 523 83,3 7,28 16923 8450 10,801 63,8 49,9 33,5 26,3 40,2 karsztos medencealjzati szerkezeti egységek Villányiegység Dávod 1350 1620 3200 903 1040 253 305 46,8 3,7 8722 6170 5143 58,9 70,7 21,9 26,2 51,8 Számított % átlagok 35,1 81,0 33,4 37,7 28,9 Rendszerdinamikai szempontokat figyelembe véve a 2. táblázat alapján az alábbi következtetések vonhatók le: A bór a rendszerek között és egy adott rendszeren belül is erősen ingadozik. Tehát a bornak bekerülése az adott rendszer hévizébe az általános adottságokon túlmenően meghatározott egyedi lemeztektonikailag igen kedvező viszonyok esetén extrém feldúsulást eredményeznek. Azaz a rendszeren belül extrém mennyiségű bórt szállító feláramlási pályák vannak. Ugyan ez állapítható meg még a lítiumra, a brómra, jódra és a báriumra egyaránt, mert ezeknek is esetenként extrém mennyiségi feldúsulásuk tapasztalhatók egy adott rendszeren belül is (pl. Villányi medencealjzati egység) A stronciumnak eloszlása az egyes hévízkarsztos rendszerek között és egy adott rendszeren belül sokkal egyenletesebb, mert igen szélsőséges mennyiségi ingadozások kevésbé tapasztalhatók. Ez azzal magyarázható, hogy a karsztrendszerek között és egy adott rendszeren belül a domináns vezető nyomelemek közül a stronciumhoz kapcsolódóan megközelítően azonos feltételek alakultak ki, amelyek meghatározzák a mennyiségi eloszlását a karsztvizekben ennek az elemnek. E fenti megállapítás érvényes a fluorra is, mert ennek a vezető nyomelemnek gyakorisága és aránylag egyenletes eloszlása minden vizsgált karsztrendszernél egyaránt kimutatható. Vagyis a Kárpát-medencén belül olyan lemez-tektonikai folyamatok érvényesülnek a fluorra vonatkozóan minden vizsgált rendszernél és ezen belül, amelyek egységesen magas szinten biztosítják e halogén elemnek a jelenlétét a vizekben. így megállapítható, hogy a Kárpát-medencében a karsztos rendszereknél általánosságban olyan lemez-tektonikai adottságok vannak, hogy a fluor általános elterjedését és mennyiségét folyamatosan biztosítják. Az előzőekben leírtak alapján összefoglalóan megállapítható a rendelkezésemre állól4 teljes és 4 részleges nyomelem-vizsgálati eredményeket figyelembe véve, hogy az egyes karsztos lemeztektonikai szerkezeti egységekhez kapcsolódó karsztos hévizek közül hat a bóros, nyolc a stronciumos, kettő a fluoros egy a brómos (Bükfürdő) egy pedig a jódos (Nagybaracska) karsztos hévizek nyomelem tartományába sorolható, mert ezek vannak az adott vízben a nyomelemek közül a legnagyobb mennyiségben jelen. A vizsgálatok szerint a különböző nyomelem tartományok százalékos megosztása a következő: 44 %-a tartozik a stronciumos, 33 % a bóros, míg a halogének együttesen 22 %-ot képviselnek. Továbbá, hogy a vizsgálatokkal kimutatott és tárgyalt nyomelemek egy része nagy mélységből a mai aktív lemez-tektonikai folyamatokkal összefüggésben minden bizonnyal a köpeny felől feláramló fluidumokkal állnak genetikai kapcsolatban. §. Megállapítások. Összefoglalás A hazai karsztos szerkezeti egységek hévizeinek összehasonlító nyomelem-vizsgálata alapján a nyomelemek mennyiségét és eloszlásukat figyelembe véve a következők állapíthatók meg: 5.1. A nyomelemekre vizsgált karsztos szerkezeti egységeken belül kialakult hidrodinamikai rendszereknél a nyomelemek mennyiségi eloszlásában jelentős különbségek mutathatók ki. Vannak ugyanis olyan karsztos hévizek, ame-