Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
1. szám - Móricz Norbert–Mátyás Csaba–Berki Imre–Rasztovits Ervin–Vekerdy Zoltán–Gribovszki Zoltán: Egy erdő- és parlagterület vízforglamának összehasonlítása
72 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2012. 92. ÉVF. 1. SZ. m talajvíz mélységig a potenciálissal megegyező volt, ugyanakkor a 3 méternél mélyebb talajvízszintnél a transzspiráció már csak fele volt a lehetségesnek. A talajvizet folytonosan elérő és fogyasztó vegetáció transzspirációja csak kis mértékben reagált a talajnedvesség változásaira (Oren és Pataki 2001). A mintaterületek talajvíz-fogyasztását a szimulált talajnedvesség-profil alapján határoztam meg. A telített és telítetlen zóna határának megállapításához az adott talajréteg szántóföldi vízkapacitás értékét használtam, melyben egyidőben a kapilláris zóna tartózkodott. A Hydrus modell szimulációk alapján 2007 vegetációs időszakában a tölgyes mintaterület talajvíz fogyasztása a teljes transzspirációnak mintegy 66, 2008-ban pedig 50%-a volt (8. ábra). (a) A parlag mintaterület aktuális transzspirációjának időbeni megoszlása a tölgyes mintaterülethez hasonló képet mutatott (9. ábra). (a) [•T elítetten zóna • Telitett zóna • Csapadék] ||H Telítetlen zóna DTelitett zóna • Csapadék 9. ábra: A telített és telítetlen zóna vízfelvételi aránya és a csapadék változása a parlag mintaterületen 2007 (a) és 2008 (b) vegetációs időszakában A talajvíz-fogyasztás a teljes transzspiráció 38 %-a volt a 2007.év vegetációs időszakában, míg 2008-ban csak 25 % Összegezve, 2007-ben a nyári aszály következtében az erdő és gyep egyaránt jelentős mértékben támaszkodott a mélyebb talajrétegek nedvességtartalékaira, így a talajvízkészletre is, addig 2008-ban a csapadékos időjárás következtében a talajvíz párolgási vesztesége jelentősen visszaesett. A modell eredmények szerint az aktuális talajfelszín evaporáció az evapotranszspirációnak mintegy 3,7 %-a volt a tölgyes és 25,6 %-a a parlag mintaterületen. A tölgyes mintaterületen az aktuális evaporáció és az avar intercepció öszszege együtt 11,6 %-át tette ki az evapotranszspirációnak. Az irodalmi források szerint a lombhullató erdők talajfelszínének párolgása a vegetációs időszakban az evapotranszspiráció 8-11 %-a körül jellemző (Moore et al 1996, Wilson et al 2000). A tölgyes mintaterület alacsony evaporáció értékei elsősorban az avarréteg következtében kialakult magas felszíni ellenállásnak volt tulajdonítható. A parlag mintaterületen a talajfelszínen elérhető nettó sugárzás és így a talajfelszín evaporációs értékek is jóval magasabbak voltak, melynek következtében a felszínközeli talajréteg nedvessége a parlag mintaterületen jóval gyorsabban csökkent a csapadékeseményeket követően. A teljes időszak Hydrus modellezéssel kapott vízforgalmi értékeit a 10. ábrán mutatjuk be. 100% 80% 60% 20% • Telítetlen zóna • Telített zóna • Csapadék 100% 80% • Telítetlen zóna • Telített zóna 3 8 É M CM C • Csapadék | 20 r •a 15 & s 10 o 8. ábra: A telített és telítetlen zóna vízfelvételi aránya és a csapadék változása a tölgyes mintaterületen 2007 (a) és 2008 (b) vegetációs időszakában A vízfelvétel változása 2007 vegetációs időszakában a nyáron fellépő aszály hatását mutatta. A nyár elejéig a telítetlen rétegek szerepe jelentős volt a párolgási igény kielégítésében, majd a nyár folyamán a rövid csapadékos periódusoktól eltekintve jelentősen visszaesett. A telített zóna aránya a teljes vízfelvételből a nyár száraz időszakaiban elérte a 90 %-ot is. A csapadékos időjárás következtében a transzspiráció 2008-ban eltérő képet mutatott. A telítetlen zóna egész nyáron jelentős vízkivétellel volt jellemezhető, aránya 50-60 % körül mozgott a tölgyes mintaterületen. A mélyebb rétegekből történő vízkivétel a vegetációs időszak elején csak a rövid csapadékmentes időszakokban volt jellemző, majd augusztus folyamán jelentősen megnövekedett.
