Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
1. szám - Móricz Norbert–Mátyás Csaba–Berki Imre–Rasztovits Ervin–Vekerdy Zoltán–Gribovszki Zoltán: Egy erdő- és parlagterület vízforglamának összehasonlítása
^ÓW^^^^iitsai^g^nlí^^ariagt^ 73 Cs (528) Tölgyes Cs (546) k (143) la (40) I Parlag ) Tvz (371) i i Er (30) Ttv (212) | (160) I (93) \ Qna, (243) Qne. (86) 10. ábra: A tölgyes és parlag mintaterület vízforgalmi összetevői mm/évben a vizsgált időszakban (2007.04.01-009.03.31), Cs: csapadék, I k: korona intercepciós veszteség, /„: avar intercepciós veszteség, I: intercepciós veszteség, T l v: talajvíz transzspiráció, T n: telítetlen zóna transzspiráeió, E f: talajfelszín evaporácíó, Q n t.,: nettó talajvíz-utánpótlódás, S: talajvízkészlet változás A modell eredmények alapján, a tölgyes mintaterületen az evapotranszspiráeió (intercepciós veszteség + transzspiráció + talajfelszín evaporáció) mintegy 28 %-kal volt nagyobb, mint a parlagterületen. Az egyes vízforgalmi komponenseket tekintve az erdő intercepciós vesztesége (h+I a) több mint duplája volt a parlagon (7) becsültnek. Ellenben a talajfelszín evaporáció (E) sokkal nagyobb volt a parlag esetén, mely elsősorban a tölgyes mintaterület avartakarójának kedvező párazáró hatásának tulajdonítható. Ugyanakkor a parlag transzspirációja mindössze (T v :+ T n) 2/3-a volt az erdőben (T„+T^) becsültnek. A tölgyes mintaterület talajvíz-fogyasztása (T l v) a modell eredményei szerint közel háromszorosa volt a parlagterületen tapasztaltnak a kétéves időszak alatt. A talajvíz-fluktuáció módszerével meghatározott talajvíz-fogyasztás a Hydrus modellhez hasonló különbséget mutatott a két mintaterület között. A háttér talaj víz-utánpótlódás (Q„ e,) magas transzspirációs hozamokat biztosított mindkét mintaterületen. Mivel a gyökerek mindkét mintaterületen kapcsolatban voltak a talajvízzel a kapilláris zónán keresztül, így természetesen a gyökérzóna alatti szintek nedvessége (és a talajvízszint) is csökkent. Emiatt csak a gyökérzóna nedvességtartalom változása (0-150 cm, illetve 0-80 cm) nem fejezi ki a talaj vízkészlet-változását. A talaj vízkészlet-változása a teljes talajprofilban a kezdeti időponthoz képest nem változott számottevően, a tölgyes mintaterületen 6%-al csökkent, míg a parlagterületen 2%-al emelkedett a két év azonos időszakában. A két mintaterület közötti arányok a vízforgalmi komponenseket tekintve nem változtak jelentősen a két vegetációs időszak között. A transzspirációbeli, illetve evapotraszspirációbeli különbség némileg csökkent a nedves 2008. évben. Ugyanakkor a talajvíz-fogyasztásban arányaiban nem jelentkezett eltérés a két mintaterület között az eltérő nedvesség-ellátottságú évek között. A feltöltődési (nyugalmi) időszakok során a tölgyes mintaterületen kissé magasabb intercepciós veszteség volt jellemző. Ennek következtében a talaj vízkészletének feltöltődése a tölgyes mintaterületen kismértékben elmaradt a parlag mintaterületen becsülthöz képest. 4. Következtetések Egy tölgyes és egy parlag vízforgalmi komponenseit becsültük 2007.04.01 és 2009.04.01 közötti időszakban. A vizsgálati időszak magában foglalt egy száraz és egy csapadékos évet egyaránt. A vízmérleg komponenseket Hydrus modell kalibrálásával számítottuk, a talajnedvesség és talajvízszint illesztésének segítségével. A fontosabb megállapítások a következők: 1. A modell eredmények alapján egy síkvidéki talajvízfüggő tölgyes evapotranszspirációja közel 30 %-kal volt nagyobb a közeli parlagterületen becsült értéknél a vizsgált periódusban. - A vízforgalmi komponenseket tekintve a parlag intercepciós vesztesége alig fele volt az erdőben becsültnek, mely elsősorban az erdő csapadékesemények közbeni nagyobb intercepciós párolgásának tulajdonítható. - A parlagterület transzspirációja mindössze 2/3-a volt a tölgyes mintaterületen becsültnek. - A talajfelszín párolgás a tölgyesben mintegy 1/5-e volt a parlagon becsültnek. 2. A tölgyes mintaterület talajvíz-fogyasztása a két határfeltétellel alkalmazott Hydrus 1-D modell eredményei szerint közel háromszorosa volt a parlagterületen tapasztaltnak. - Az erdőben a talajvíz-fogyasztás a teljes transzspiráció közel 60 %-a, míg a parlag területen mintegy 30 %-a volt. 3. A talajvíz-fogyasztás aránya a teljes transzspirációból lényegesen nagyobb volt a száraz 2007-es vegetációs időszakban, mint a nedves 2008. évben, annak ellenére, hogy a talaj vízmélység nagyobb volt 2007-ben mindkét mintaterületen. Az evapotranszspiráeió összege viszont csak kissé változott a két vegetációs időszakban. - A talajvíz-fogyasztás kb. 40 %-kal csökkent a 2008. nedvesebb vegetációs időszakban mindkét mintaterületen. Köszönetnyilvánítás A kutatást az Erdő-Klíma (NKFP 3B/2002/012), a Jedlik Árnyos (NKFP 6-47/2005), a TÁMOP-4.2.2-08/1 -2008-0020 és TÁMOP 4.2.2.B-10/1-2010-0018 "Talentum" projektek és az MTA Bolyai ösztöndíja támogatták.
