Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

5-6. szám - LIII. Hidrobiológus Napok: „A hidrobiológia szerepe a víz-stratégiákban” Tihany, 2011. október 5–7.

75 A Marcal halfaunája a vörösiszap szennyeződés után Takács Péter', Specziár András', Czeglédi István

2, Bíró Péter', Erős Tibor' 'MTA BLKI, 8237. Tihany, Klebeisberg Kuno u. 3. - 2DE TTK Hidrobiológia Tanszék, 4032. Debrecen Egyetem tér 1. Kivonat: A Marcalon végzett halfaunisztikai vizsgálatsorozatunk célja egyrészt a 2010. évi vörösiszap szennyezés által a halfaunában okozott károk felmérése volt, másrészt az évszakonként megismételt felméréseinkkel nyomon kívánjuk követni a folyó halállományainak visszatelepülését. Eredményeink azt mutatják, hogy a halállomány regenerációja már a szennyezés fö hullámának levonulása után megindult. A szennyezéssel érintett vízfolyásszakaszokról az elvégzett négy felmérés során 30 halfaj előfordulását igazoltuk, de a fogott egyedek több mint 85%-át 3 közönségesnek mondható faj (küsz, bodorka, szivárványos ökle) egyedei adták. Felméréseink eredményei rámutatnak arra, hogy a halfauna regenerációja megindult, de a halállományok eredetihez hasonló faji összetételének, abundancia viszonyainak, illetve a területen élő populációk természetes koreloszlásának kialakulásához több vegetációs periódusra lesz szükség. Kulcsszavak: visszatelepülés, halállomány struktúra, elektromos halászat. Bevezetés pH-ja, vörös színe miatt nem végeztünk mintavételt. Három 2010. október 4-én a Kolontár község külterületén található iszaptároló gátjának átszakadása miatt több mint 700 ezer m

3, erősen lúgos kémhatású vörösiszap ömlött a Torna patakba. A szennyeződés néhány órán belül elérte a Marcalt, az azt befogadó alsó Rába szakaszt és a Mosoni-Dunát is; túl nem becsülhető károkat okozva a környező területek élővilágában. Az MTA BLKI „Hal és Bentosz" munkacsoportja már a szennyeződés fő hullámának levonulása után néhány nappal megkezdte a szennyeződés által érintett Marcal szakaszok halállományainak vizsgálatát. Felméréseink célja egyrészt a halfaunában okozott károk felmérése, másrészt az évszakonkénti vizsgálatsorozatainkkal nyomon kívánjuk követni a folyó halállományainak visszatelepülését. Anyag és módszer A halfaunisztikai vizsgálatokat egy, a szennyezés által nem érintett (megyeri) és öt a Torna patak torkolata alatti, tehát a szennyezés által érintett vízfolyásszakaszon végeztük el (/. táblázat). A mintaszakaszok hossza egységesen 800 méter volt, a felméréseket akkumulátoros és aggregátoros (Hans-Grassl EL64 II GI és Hans-Grassl IG200 2B) halászgépekkel végeztük. A mintavételek a szennyezés által érintett szakaszokon minden esetben csónakból történtek. 1 .táblázat A mintavételi helyek kódjai és koordinátái szennyezés által érintet szakaszt vizsgáltunk. Ezek közül a malomsoki szakaszon egy élő egyedet sem fogtunk, a másik két, a szennyezés által érintett szakaszról 4 a magyar vizekben általánosan elteijed, tág tűrésű halfaj összesen 59 egyede került elő. A szennyezés által érintett vízfolyásszakaszon a partszegélyben nagy számban találtuk a csuka, bodorka, compó, vöröszárnyú keszeg, ezüstkárász, fejes domolykó, vágócsík, ponty, folyami- és feketeszájú géb tetemeit. 2. táblázat. A felmérések során előkerült halfajok kódjai és egyedszámai Kód Hely EovX Eov Y 1. Megyer 509297 192289 2. Boba 509766 204745 3. Mersevát 511122 217540 4. Malomsok 524487 234929 5. Mórichida 526739 241707 6. Koroncó 534788 252921 Az első felmérés sorozatra 2010. október 19-én, két héttel a fő szennyező hullám levonulása után került sor. Ekkor négy mintavételi helyen (Megyer, Mersevát, Malomsok és Koroncó) végeztünk felméréseket. A 2011. évben három időszakban tavasszal (2011.04 21-22.), nyáron (2011.07 05-06.) és ősszel (2011.10 13-14.) már hat mintavételi helyen végeztünk halászatokat. A mintavételezés során fogott összes egyed standard testhossz adatát feljegyeztük. Eredmények A vörösiszap szennyezés levonulása után a Marcalon végzett intenzív halfaunisztikai felméréseink eredményeként a vizsgált hat mintavételi szakaszról összesen 31 faj 9094 egyedét fogtuk (2. táblázat). A különböző mintavételi időszakokban az egyes mintavételi helyekről előkerült fajokat, és a fogott egyedszámokat a 3. táblázatban tüntettük fel. A 2010. évi őszi felméréseink során a szennyezés által nem érintett megyeri szakaszról összesen 7 faj 159 egyede került elő. A Torna patak torkolatához legközelebb eső, bobai Marcal szakaszon a mederben található folyadék magas N

e Faj név kód I 1. Abramis brama abrbra 3 2. Alburnus alburnus albalb 3185 3. Ameiurus melas amemel 2 4. Aspius aspius aspasp 36 5. Barbatula barbatula oribar 13 6. Barbus barbus barbar 7 7. Blicca bjoerkna blibjo 217 8. Carassius gibelio cargib 55 9. Cobitis elongatoides cobelo 32 10. Cyprinus carpio cypcar 10 11. Esox lucius esoluc 106 12. Gobio gobio gobgob 53 13. Gymnocephalus cernuus gymcer 1 14. Lepomis gibbosus lepgib 19 15. Leucaspius delineatus leudel 5 16. Leuciscus idus leuidu 130 17. Leuciscus leuciscus leuleu 77 18. Misgurnus fossilis misfos 2 19. Neogobius fluviatilis neoflu 140 20. Neogobius melanostomus neomel 25 21. Perca fluviatilis perflu 9 22. Proterorhinus marmoratus promar 46 23. Pseudorasbora parva psepar 6 24. Rhodeus sericeus rhoser 1215 25. Romanogobio albipinnatus romalb 58 26. Rutilus rutilus rutrut 3290 27. Scardinius erythrophthalmus scaery 232 28. Silurus glanis silgla 3 29. Squalius cephalus squcep 102 30. Tinea tinea tintin 7 31. Vimba vimba vimvim 8 Egyedszám Faj szám 9094 31 A tavaszi felmérések során, a Torna patak torkolatához közeli szakaszokon (Boba, Mesevát) a Kolontár környéki kármentési munkálatok miatt még erőteljes szennyezést tapasztaltunk. Az alsóbb szakaszokon azonban köszönhetően a betorkolló bővizű mellékpatakok hatásának, a szennyezés jelentős hígulása volt megfigyelhető. A tavaszi felméréseink során a szennyezés által érintett szakaszokról összesen 16 faj került elő. így a szennyezés által nem érintett megyeri szakaszról előkerült egyedekkel együtt tavasszal összesen 21 halfaj 1694 egyedét fogtuk. A halfaunát továbbra is a